Távolítsák el a kutyatetemeket a hűtőből, ne halmozzák fel az ürüléket és tárolják zártan a trágyát – nem, nem egy kínai kutyanyúzó üzemben, hanem a legális, 1 százalékot gyűjtő sárospataki állatmenhelyen írta elő a hatóság ezeket a 2016-ban alapvetőnek hitt kötelezettségeket. Az egyik civil szervezet szerint még vizük sem volt a kutyáknak a kánikulában, a város polgármestere viszont csak azt ismételgeti, hogy nekik semmi közük az egészhez.
Pár nap híján egy hónapja a hvg.hu elsőként számolt be arról, hogy a sárospataki Mandulás-hegyi Kutyaotthonban olyan rettenetes körülmények közt vegetálnak a mentett kutyák, hogy ettől a bejegyzetten működő alapítványtól mentették meg őket más állatvédő szervezetek. A cikk nyomán kerekedett botrányba a politika is beszállt, mivel a telep egyik vezetője jobbikos önkormányzati képviselő, a Fidelitas külön sajtótájékoztatón leplezte le a Jobbik "cukiságkampányának" hiteltelenségét.
A sárospataki menhely esete kezdi jól példázni, miért jár egy helyben a magyar állatvédelem. Hiába mozdultak meg sokan, küldtek pénzt, mentek kennelt építeni, vittek el orvoshoz több beteg, fertőzött kutyát, valódi változás továbbra sincs. És ez alapvetően az egész szektort megmérgező két okból fakad: a szereplők egymás zsebében turkálnak és a nehéz, de racionális döntések helyett gyűlölködnek, másrészt az érintett hivatalos szervek hárítanak, vagy jobb esetben az eljárási szabályokkal vannak elfoglalva.
Még azt is elő kell írni, hogy legalább írják össze a kutyákat
A járási főállatorvos június 16-án hozott egy, a menhelyi helyzet súlyosságát jól szemléltető határozatot, amely ráadásul nem egy kósza razzián, hanem három, különböző időpontban tartott ellenőrzésen alapul. A határozatban egyebek közt arra kötelezik a kutyaotthon üzemeltetőjét, hogy
- haladéktalanul semmisítse meg a hűtőben lévő állati tetemeket,
- június végéig szállíttassa el a „felhalmozott állati ürüléket”,
- július végéig szerezzen be egy zárt konténert a trágya tárolására,
- készítsen nyilvántartást a kutyákról (sok kutyának nem csak az amúgy kötelező chipje, de még a nyilvántartása sem volt meg),
- oldja meg, hogy elkülönítetten tartsák a kutyákat és azok ne tudjanak kiszökni,
- keressen örökbefogadókat az állatok számára, és csökkentse le a létszámukat 250 kutyára, hiszen ennyit enged a működési szabályzatuk (eredetileg kb. 450 kutyát halmoztak fel).
Ahogy arról korábbi cikkünkben beszámoltunk, az első önkéntes akció a kutyaotthon rendbetételére május 28-án volt. Amiből az következik, hogy a hatóság 3 héttel az ügy kirobbanása után is ilyen állapotokat talált a telepen, és határidőt tűzött ki, állatvédelmi bírsággal fenyegetve írta elő a fenti teendőket.
Az alapító szándékos lejáratásról beszél
„Ez egy harci helyzet volt, ahhoz hasonló, mint amikor háború idején még a kórházak folyosóján is ágyak vannak. Azért léptük át a megengedett létszámot és azért kellett az udvaron, nagy számban elhelyezni a kutyákat, mert a környéken rajtunk kívül nincs más menhely, ami befogadta volna őket. Így a saját járásunk mellett további 5 járásból kerültek ide a kutyák” – mondta a hvg.hu-nak a kutyaotthon alapítója, Törő Gábor. Vagyis elismerte, hogy átlépték teljesítőképességük határát, de szerinte nem volt mit tenni. „Hagytam volna meghalni őket? A legtöbb esetben közvetlen életmentésről volt szó, például az utolsó mentett kutya egy telephely öreg őrkutyája volt, még aznap elaltatták volna. Ha bekerülnek, legalább adtunk számukra egy esélyt” – magyarázta.
Törő Gábor állítja, hogy a kormányhivatal által előírt változtatásoknak eleget tesznek, sőt nagy részüket már határidő előtt teljesítették. De kitart véleménye mellett, hogy az állatok „alapellátása” megvolt, és egyáltalán nem voltak olyan rossz állapotban, mint ahogy a hvg.hu korábbi cikkében megjelent fotókból tűnik. „Az állatvédő szervezetek tényleges segítségét köszönöm, de voltak, akik direkt lejárató céllal jöttek, és kizárólag a negatív dolgokat fotózták le” – mondta. (A civilek első mentőakcióján több mint 280 fotó készült, de Törő szerint ezek nem a valóságot tükrözik.)
„Ez a cirkusz általában is árt az állatvédelemnek, és attól tartok, hogy az országossá vált botrány elveszi az emberek kedvét az adójuk 1 százalékának felajánlásától” – tette hozzá az alapító. Törő hozzátette, hogy Ormos Tas Zsolt, aki hivatalosan eddig is a menhely vezetője volt, július 1-től már nem társadalmi munkában végzi ezt, hanem szerződéses megállapodás alapján napi 4 órában, nettó 60 ezer forintos díjazásért.
Most már napi 4 órában tényleg vezető lesz a vezető
„Miután kitört a botrány, le akartam mondani, de többen is arra kértek, hogy maradjak. Júliustól jóval nagyobb mértékben részt veszek majd az üzemeltetéssel járó feladatokban” – erősítette meg a hvg.hu-nak Ormos Tas Zsolt. Kérdésünkre ugyanakkor elismerte, hogy emiatt valószínűleg érhetik támadások, hiszen Sárospatak jobbikos önkormányzati képviselőjeként is tiszteletdíjat kap.
A menhely vezetőjeként ő is állította, hogy „haladnak”, a nekik segítő szervezetek vesznek át tőlük kutyákat, így a létszám folyamatosan csökken. „Mostanra valamennyi állat megkapta a kötelező chipet és a veszettségoltást, illetve a külső és belső parazitamentesítésük is megtörtént” – magyarázta.
Újabb és újabb alom, bele a kilátástalanságba
„Hiába vannak változtatások, valódi szemléletváltás nem történt. A menhely vezetése magyarázni próbálja a magyarázhatatlant, így a kutyák összezsúfoltságát azzal, hogy ők csak minden rászorulónak segíteni akartak” – mondta Tenner Anna, a Lelenc Egyesület vezetője, ők próbáltak segíteni a Hangya Közösséggel együtt a menhelyet fenntartó Zemplén Help Alapítványnak, de a helyzet annyira elmérgesedett, hogy állításuk szerint Törő Gábor már be sem enged egyes segíteni érkező civileket. Az egyik szervezet közzétette az interneten, mit tapasztalt még a múlt héten is: „a kutyák előtt nem volt víz a 40 fokos hőségben. A több tonna adománytáp letakarva állt az udvaron, a kutyák előtt a felforrt moslék állt. A kanok és szukák továbbra is párosodtak. Sok az új alom, még több a vemhes szuka”.
A szervezetek szerint ezért egyetlen, valóban drasztikus, de gyors és hatékony megoldás lenne: átvennék felelős őrzésbe az összes kutyát és mindegyiknek a sorsáról gondoskodnának. Azonban hiába ajánlották ezt fel, állítják, a hatóságok és Sárospatak önkormányzata is elhajtotta őket. Ezért jelenleg gyűjtik az aláírásokat egy petícióhoz, amiben követelik: tiltsák le a Zemplén Help Alapítvány vezetőit az állattartástól és azonnal intézkedjenek a hatóságok. Törő Gábor viszont méltánytalannak nevezte a petíciót, és nem érti, miért kellene bezáratni menhelyét, ami „nagy hiányt pótol a környéken”.
Végignézik, mert „nem tartozik” rájuk
Előző cikkünkben még részletesen nyilatkozott a város polgármestere, csakhogy azóta a civilek szerint az önkormányzat nem segít nekik a helyzet megoldásában. Aros János polgármester ezúttal kifejezetten elutasítóan közölte a hvg.hu-val, hogy az egész ügy nem tartozik Sárospatak városára, mivel egy független alapítvány menhelyéről van szó, és a kormányhivatal az illetékes.
Ezzel egybevág az, hogy a menhely vezetőségének azonnali eltávolítását követelő állatvédőket Sárospatak jegyzője, Vitányi Eszter nemrég arról tájékoztatta: a törvény értelmében nem vehet részt hatóságként olyan ügyben, amelyben az önkormányzat valamely szerve kötelezett lehet. Mivel a menhelyet vezető Ormos Tas Zsolt a képviselő-testület tagja, a jegyző kezdeményezte, hogy zárják ki az eljárásból és inkább jelöljenek ki más hatóságot.
Sárospatak ezzel hivatalosan is lerázta magáról a problémát, a kormányhivatal határozatában pedig július és augusztus végi határidők szerepelnek, és kérdés, mi történik majd a kutyákkal.
