Itthon hvg.hu 2016. június. 15. 15:23

Elrontották a Magyar Közlönyt? Az IM szerint a Kúria téved

A Kúria azt állítja, hogy egy 2015-ös szabálysértésekkel kapcsolatos törvénynél a Magyar Közlönyben nem az a változat jelent meg, amit a parlament végül elfogadott, de az Igazságügyi Minisztérium határozottan tagadja, hogy bármi ilyesmiről lenne szó.

Pontosításokra szorul a szabálysértésekről szóló törvény a Kúria joggyakorlat-elemző csoportjának összegző véleménye szerint – írta a Napi.hu egy Kúrián tartott háttérbeszélgetésre hivatkozva, ahol Feleky István kúriai bíró arról beszélt, hogy áttekintett több mint másfél ezer szabálysértési ügyet, és szükség lenne némi korrekcióra.

A vizsgálat során ugyanis az is felmerült, hogy "az Országgyűlés nem a törvénytervezet végső változatát fogadta el, a Magyar Közlöny 2015. évi 195. számában mégis a véglegesített törvénytervezet került kihirdetésre", de a közlönyben kihirdetett jogszabályt kell hitelesnek tekinteni, és az esetleges közjogi érvényesség kérdésében kizárólag az Alkotmánybíróság dönthet.

Az esetet a Napi.hu "Törvényt hamisítottak – lebuktatták a Magyar Közlönyt a Kúrián" címmel adta közre, az Igazságügyi Minisztérium pedig ezzel kapcsolatban közölte, ez a magyar jogállamiság egyik alapját, a közhitelességet kérdőjelezi meg. Az IM hozzátette, az ügyet megvizsgálták, és a Magyar Közlöny kiadásának eljárása teljes mértékben megfelel a jogszabályoknak.

Mint írták, Magyarország hivatalos lapja a Magyar Közlöny, amely minden esetben az Országgyűlés elnöke és a köztársasági elnök által aláírt törvények szövegét hirdeti ki, de a Kúria ezt megkérdőjelezte, amikor azt sugallta, hogy a szabálysértési törvény közjogi érvénytelenségben szenved, majd ezt a sajtóban megerősítette. "A Magyar Közlöny kiadásáért felelős Igazságügyi Minisztérium értetlenül áll a sajtóban megjelent állítás előtt és azt a leghatározottabban cáfolja" – írták.

Az érintett 2015. évi CCII. törvényről azt írták, a Magyar Közlöny 2015. évi 195. száma abban a formában tartalmazta a jogszabályt, ahogyan azt az Országgyűlés elfogadta és az arra jogosultak azt aláírták. E tényt az Országgyűlés honlapján közétett nyilvános irományok is alátámasztják.

Hirdetés