"A kormány gőzerővel dolgozik a terrorveszélyhelyzet jogszabályi és intézményi hátterének kialakításán, a lakosság informálása azonban kimaradt a szórásból" – írtuk egy héttel ezelőtt. Tévedtünk. Igaz, nem könnyű rátalálni az információra, mert nem küldték ki minden háztartásnak, erről – egyelőre – nem folyik "nemzeti konzultáció".
A hvg.hu korábban arról írt, hogy miközben a terrorveszélyhelyzet jogszabályi és technikai hátterének felállítása gőzerővel folyik, addig arról semmiféle felvilágosítás nincs, hogy hogyan kell reagálnia az utca emberének, ha efféle veszélyhelyzetbe kerül. Ennek megállapításához nem kellett nagyon mélyre ásnunk, az ugyanis egyértelműen látszik, hogy miközben a kormány az előbbire a nyilvánosság előtt nagy hangsúlyt helyez, utóbbira nem.
A Belügyminisztérium azonban félrevezetőnek találta a cikkünket, ezért a figyelmünkbe ajánlotta a Katasztrófavédelem honlapján szereplő tájékoztatást. Ez – még ha országos publicitást kapó tájékoztatásnak nem is nevezhető – számos támponttal szolgál arra, hogyan kell reagálnia az átlagpolgárnak a terrorfenyegetettségre. Az összeállítás a Rádiós Segélyhívó és Infokommunikációs Országos Egyesület, a Magyar Nemzetbiztonsági Hivatal és a FEMA (az amerikai Szövetségi Válságkezelési Ügynökség) anyagaiból készült.
Hogy ez a tájékoztatás külföldön hogyan működik, arra jó példa a francia kormányzati kommunikációs szolgálat több rövid videója, amelyet februárban adott ki. Ezek azt mutatják be, hogyan kell menekülni, segítséget hívni, elsősegélyt adni terrortámadások esetén.
"Mi alapján ismerhető fel egy terrorista?"
A katasztrófavédelem honlapján eldugott linken szereplő tájékoztatás elsőként azzal foglalkozik, hogy hogyan ismerhető fel a terrorista. Az írás már az elején leszögezi, hogy "a közkeletű terrorista-kép megfoghatatlan" és "nem annyira a származásáról, vagy vallásáról, mint inkább motivációjáról és az ehhez választott eszközrendszeréről ismerhető meg". Arra azonban érdemes figyelni, hogy az is gyanús lehet, aki nem gyanús, mert tudják, hogy "viselkedésük gyanút kelthet, ha érzékeltetik, vagy hangoztatják a hazai társadalmi-politikai-vallási állapotoktól való különállásukat". Ezen kívül érdemes odafigyelni a "szélsőséges nézeteket szimbolizáló (a hazai kultúrkörtől idegen vallási) jelképek viseletére" is. Sőt, "ha azt tapasztaljuk, hogy a szélsőséges eszméket vallók összejöveteleiket a külvilág elől, rejtett módon igyekeznek megszervezni, indokolt a figyelem".
Az jó kérdés, hogy a hétköznapok állampolgára mit kezd az olyan megállapításokkal, hogy
a döntési mechanizmusok befolyásolása, a társadalom megfélemlítése erőszakos fellépésre sarkallhatja a közösségi érdeket elutasító szélsőségeseket, a potenciális terroristákat.
A lényeg, hogy ha kalasnyikovot nem is látunk náluk, akkor figyeljünk arra, aki folyton a telefonján lóg, hiszen, "a terroristáknak a legfontosabb eszközeik nem a fegyverek, manapság a leggyorsabb és leggyakrabban használt kommunikációs csatornát, az Internetet hívják segítségül". Ez azért is fontos, mert "van saját webszolgáltatójuk, honlapjuk, online magazinjuk". Ezeken keresztül pedig "közvetlen kapcsolatba tudnak lépni a régi és új tagjaikkal, szimpatizánsaikkal, képviselőikkel, az állampolgárokkal, akik egyetértenek a nézeteikkel, valamint az ellenségeikkel is". Az interneten kívül pedig a médiát is felhasználják a rövid üzeneteik, videóik közléséhez.
Az anyag a leggyakoribb terrorcselekményekhez sorolja a valóban gyakori elkövetési módszereken kívül a nukleáris- és radioaktív fegyverek használatát is, amire eddig szerencsére nem volt példa.
Mi a teendő terrorcselekmény észlelésekor?
Az összeállítás az előkészületekkel is foglalkozik. Feltűnő például, ha "valaki rendszeresen olyan területre téved, ahol tartózkodását semmi sem indokolja", vagyis ott lábatlankodik, ahol semmi keresnivalója. Az sem kizárt persze, hogy "éppen olyan beszélgetés fültanúi leszünk, amely kapcsolatba hozható (akár a beszélgetők, akár a tartalma révén) egy esetleges terrorcselekmény végrehajtásával" – bár ahhoz kivételesen nagy szerencse kell, hogy a terroristák ezt fültanúk előtt tegyék és lehetőleg magyarul.
A tájékoztató legfontosabb része azonban vitán felül hasznos lehet: "Amennyiben Ön a fentiekben vázolt, terrorcselekmény előkészületét sejtető folyamatokra lett figyelmes, e-mailben vagy telefonon tájékoztassa a Nemzetbiztonsági Hivatalt". A Terrorelhárítási Központ főigazgatója, Hajdu János egy március végén tartott háttérbeszélgetésen már beszámolt arról, hogy indítanak egy ingyenes hívható zöldszámot, de ez egyelőre még nem él.
Az anyag szerint a repülőterekről ismerős gyakorlat lehet már, hogy mindig figyeljünk a gazdátlan csomagra, különösen akkor, ha "valaki szándékosan hátrahagyva a csomagját, sietve távozik egy helyszínről", vagy mondjuk egy gyanús csomagot hagy egy közterületi pad alatt.
Ne vigyük szakihoz a telefont
A zárás pontokba szedi össze a hétköznapi terrorelhárítás legfontosabb elemeit. Ezek a rendszeresen utazó állampolgár számára ismerősek lehetnek, talán azt az egyetlen pontot leszámítva, hogy
elromlott saját vagy munkahelyi célú elektromos berendezéseit, telefonjait, számítógépeit csak a szakmáját valamilyen módon igazoló szakemberrel javíttassa meg.
Legfontosabb biztonsági tanácsok
Legyen óvatos utazás során! Ne fogadjon el idegenektől csomagokat! Saját csomagjait ne hagyja őrizetlenül!
Ha gyanús levelet, csomagot vagy szerkezetet talál, azonnal értesítse a helyi biztonsági szolgálatot vagy a rendőrséget.
Ismerje azoknak az intézményeknek, épületeknek a vészkijáratait, ahol gyakran megfordul. Készítsen tervet, hogyan tud a leggyorsabban kijutni az épületből veszély esetén.
Elromlott saját vagy munkahelyi célú elektromos berendezéseit, telefonjait, számítógépeit csak a szakmáját valamilyen módon igazoló szakemberrel javíttassa meg.
Készül a profi verzió
A Belügyminisztérium által a hvg.hu-nak küldött tájékoztatásban beszámolnak arról is, hogy elkészült a Terrorelhárítási Központ által kidolgozott lakossági Tájékoztatási Terv. Ez várhatóan jóval profibb koncepció alapján mutatja majd be a legfontosabb tudnivalókat, mint a katasztrófavédelem oldalán található tájékoztató, ráadásul multimédiás formában. Valószínűleg erről beszélt még március végén Hajdu János is, a TEK főigazgatója, mikor azt mondta, tájékoztató propagandaanyagokat terítenek hamarosan, ami alapján "felismerhető lenne a veszély". Ennek tartalmát jelenleg a Terrorellenes Koordinációs Bizottság véleményezi. A Terrorellenes Koordinációs Bizottság tagjai többek között az Alkotmányvédelmi Hivatal, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat, a katasztrófavédelem, a NAV és a Bevándorlási Hivatal vezető beosztású képviselői.
A terv elkészítéséről már tavaly november végén rendelkezett egy kormányhatározat, azonban arról, hogy mikor fejeződik be a véleményezés és mikor kerül nyilvánosságra a tervezet, egyelőre semmit nem tudni. Úgy tudjuk, a tájékoztatási terv része lesz majd egy olyan anyag, amely közérthető formában ad felvilágosítást arról, hogyan lehet felismerni a terroristák ráutaló magatartásai alapján egy támadás előkészületeit, de konkrét támadásokra ajánlott reakciókat is bemutatnak majd írásos tájékoztatók és oktatóvideók formájában is. A tájékoztatás kitér majd a különböző szituációkra, tehát arra is, mi a teendő egy nyílt közterületen történt támadás esetén, vagy akkor, ha fegyveresek szállnak meg egy középületet, mondjuk egy iskolát. Arról, hogy mikor kerül nyilvánosságra a lakossági tájékoztatási terv, megkérdeztük a Belügyminisztériumot is, és amint megérkezik a válasz, közöljük.
