Rendőrök tanúskodtak a röszkei terrorperben, heten közülük úgy emlékeztek, hogy a szíriai férfi fenyegetően lépett fel, egy pedig úgy, hogy a vádlott csitította a tömeget. Bár ilyen intenzív dobálásban még nem volt a rendőrök többségének része, de a napokkal azelőtti magyar-román meccs megedzette őket. A kiemelt ügy ballagás, átképzés és szabadság miatt csak június végén folytatódik.
Szerdán rendőrök vallottak a szegedi terrorperben, amelyben hétfőn a szíriai férfi vallomását hallgatta meg a bíróság (erről ide kattintva olvashatnak), és sor került egy zárt tárgyalásra is, amelyen az I. számú tanú tett vallomást a sajtó képviselői nélkül. A per a tavaly szeptember 16-i, a Röszke-Horgos határátkelőnél lezajlott tömegzavargásban terrorcselekménnyel megvádolt Ahmed H. ügyében indult.
A mai tárgyaláson megjelent mind a nyolc, tanúnak beidézett rendőr, sőt késve ugyan, de beesett az a titokzatos férfi is, aki hétfőn zárt ajtók mögött tett vallomást. Mint kiderült a Röszkén, hatósági tolmácsként jelen levő férfi azért késett a szerdai tárgyalásról, mert egy időben másutt is tanúskodnia kellett, a tömegzavargás ügyében indított másik perben is meghallgatták, igaz ott nyílt tárgyaláson. Egyszerre két perben tanúskodik a tolmács, az terrorcselekményt tárgyaló perben titkosan, míg a másikban nyíltan beszél. A szerdán tanúként meghallgatott rendőrök közül hárman vezető pozíciót töltenek be különböző rendvédelmi osztályokon, így a bevetési, valamint készenléti rendőri egységek vezetői. Néhányukat éppen az ebéd mellől riasztották tavaly szeptember 16-án, amikor a rüszkei balhé kitört.
„Ötleteltünk, új ötletek kellettek”
Szeptember 16-án dél és kettő óra között riasztották a különleges egységeket, hogy zendülés van kialakulóban a Röszke 2-es határátkelőn. Az egyik bevetési osztály vezetője a bíróságon elmondta, hogy amikor megérkeztek a helyszínre, viszonylagos nyugalom volt az átkelőn, bár már három sorban a taposókordon előtt álltak a rendőrök. „Itt nem lesz semmi” – nagyjából ezen az állásponton voltak a szolgálatot ellátó rendőrök. Hamarosan azonban egy-egy palack már elrepült. „A meccseken is először egyvalami repül, ez már a jel” – magyarázta a tárgyaláson a bevetési osztályvezető, aki arról is beszámolt, hogy ekkor már hatósági tolmács is próbálta megértetni a migránsokkal, hogy csak a tranzit felé tudnak belépni az országba. A rendőr emlékezete szerint a tolmács szavai inkább olaj voltak a tűzre, egyre masszívabbá vált az ellenállás, majd elindult a kőzápor, dobáltak agyaggal, kővel, járókerettel.
„Nem tudtunk pulzálni, nem tudtuk áttolni a tömeget, mivel az már Szerbia területe volt. Ötleteltünk, új ötletek kellettek” - mondta a férfi, elmesélve, hogy hátravonták az embereiket, hogy ne lássanak a dobálók annyi célpontot, inkább előre küldtek egy TEK-es autót, és ekkor 50 méterre lehettek a kaputól, amit áttörtek a migránsok és magukkal hoztak két gyereket is. A tanú, mivel folyamatosan járkált az emberei között, nem kísérte figyelemmel a vádlottat, annak tevékenységéről inkább kollégáitól értesült.
Egy készenlétis vezető szintén a szervezéssel volt elsődlegesen elfoglalva, de ő személyesen is beszélt a vádlottal, próbált a tolmács segítségével szót érteni a migránsok szószólójának tartott vádlottal. Ez a tanú határozottan állította, hogy Ahmed H. ideges volt, nem volt hajlandó a tolmáccsal beszélni és a rendőr szerint a szír férfi szájából elhangzott az is, hogy bár a magyar rendőrök jól felszereltek, de a menekültek többen vannak és azt is a vádlottnak tulajdonította, hogy 5 perces ultimátumot adott a rendőrségnek, hogy ha nem engedik át őket, akkor is átmennek. Egyedül ez a tanú állította biztosan, hogy látta és hallotta a vádlott fenyegetőzését, amelyet emlékezete szerint a kamerájuk is megörökített.
„Kőzáporban nem azt figyeljük, hogy ki dobál”
A többi tanútól is főként azt szerette volna megtudni a bírónő, hogy látták-e a vádlottat, amint a hangosbemondón irányítja a tömeget, illetve fenyegetően lép fel, vagy azt, hogy dobált-e kővel, valamint részt vett–e a kapu kinyitásában. A legtöbben a vallomást tevők közül nem voltak biztosak abban, hogy a vádlottat bizonyosan látták-e. A bírónő a helyszínen készült fotókat mutatva próbálta a beazonosítást segíteni, de – bár ekkor felismerték már a szíriai férfit – arra már többen nem emlékeztek, hogy kődobálás közben is látták-e őt. Ekkor hívta fel a figyelmet arra a bevetési osztályvezető, hogy ők többnyire a tömeg egészére figyelnek, nem pedig az egyénekre.
Az egyik tanú, aki a röszkei határátkelőn a rendőrsorfal első sorában volt mindvégig, határozottan kijelentette, hogy emlékszik a vádlottra. Ő azt állította, hogy többen is használták a hangosbemondót, a vádlottra pedig úgy emlékezett, hogy az inkább a tömeget csitította, mintsem lázította volna. A nyolc meghallgatott tanúval szembesítette a bírónő a vádlottat, egy kivételével ezek mindegyike sikertelen volt, mivel Ahmed H. tagadta azokat az állításokat, hogy ő a hangosbemondón keresztül az erőszakos behatolással fenyegetőzött volna, illetve ultimátumot adott volna a rendőröknek.
A kiemelt ügyben, a hétfői és a szerdai tárgyalás után csupán június 27–én tartanak legközelebb tárgyalást, mivel a tanúk más elfoglaltságaik miatt nehezen találtak mindenkinek megfelelő időpontot. Van, akinek ballagásra, kell mennie, van, akinek képzésen kell részt vennie, de olyan is volt, aki éppen szabadságát tölti. Így a pénteki tárgyalást is elnapolták, amelyen a határátkelőn az eseményekről készült videófelvételeket mutatta volna be a bíróság.
