Furcsa helyzet alakult ki három olyan ló miatt, amelyeket szó szerint talpra kellett állítani, mert annyira embertelenül megkínozta őket a gazdájuk. Mivel eddig bűnjelnek számítottak, évekig egy alapítvány gondozta őket, de most tulajdonosuk, a Magyar Állam a fejük fölött átnyúlva adta örökbe őket, mert a bíróság szerint az alapítvány korábban szabályt szegett. Az mindenesetre biztos, hogy kolbász nem lehet a lovakból.
Kiverte a biztosítékot lovas körökben, amikor pár nappal ezelőtt „hatósági eljárás keretében, rendőri biztosítás mellett” vittek el három lovat a Bottyán Equus Alapítványtól. A szervezet ugyanis alapesetben nem elszenvedője az ilyen intézkedéseknek, hanem épp ellenkezőleg: lovak és más állatok mentésére jött létre, éppen az ő segítségükkel szoktak kimenekíteni állatokat szörnyűbbnél szörnyűbb körülmények közül. A közösségi oldalukon nyilvánosságra hozták a történteket, ahogy írták, „működésünk egyik legmegrázóbb, és egyben legmegalázóbb napja” volt, amikor úgy tűnhetett, hogy tőlük kell „kimenteni” a lovakat.
„A gyerekünk volt mind a három”
„Közel négy éve gondoskodunk az állatokról, szó szerint úgy állítottuk talpra őket, a gyerekünk volt mint a három. Nem értjük, hogy az eddigi gyakorlatnak megfelelően miért nem fogadhatta őket a szervezetünk örökbe, hogy mi kereshessünk nekik új otthont” – mondta a hvg.hu-nak Rédei Attila, a ló- és kutyaotthon alapítója. „Hiába számítanak – úgy, akár egy tárgy – bűnjelnek, ezeket az állatokat megkínozták, bűncselekmény áldozatává váltak, ezért is szeretnénk, hogy életük végéig rendezve legyen a sorsuk. Ha rajtunk keresztül kerülnek örökbeadásra, akkor nemcsak alaposan leinformáljuk, hová kerülnek, de később is bármikor biztosítva van a visszaútjuk. Volt már olyan, hogy vissza kellett vennünk egy állatot, mert családi okból többé nem tudták tartani. Így viszont ilyen lehetőség sincs” – mondta.
A bíróság ugyanis nem nekik adta örökbe az állatokat, hogy új otthont keressenek nekik, hanem maga döntött arról, kiknek adja őket. Rédei szerint azonban ez azért nem jó megoldás, mert nem tudja, miért pont ezekhez a gazdákhoz kerültek az állatok, illetve mert szakértelem híján mégis hogyan ítéli meg a bíróság, hogy jó soruk lesz-e.
Az állatmentő szervezet vezetője azt mondja, a hasonló esetekben nagyon alaposan fel kell mérni, hogy milyen körülmények közé kerülnek az állatok és milyen célból fogják tartani őket. „Ingyen lóra rengeteg a jelentkező. De hogy közülük ki tud számukra valóban jó feltételeket biztosítani, az már jóval összetettebb kérdés” – jelentette ki. A három ló közül a két értékesebb, két belga kanca Rédei információi szerint egy tágas, 40 hektáros részre kerül.
Arra nézve már nincs információja, hogy a törvényszék – amint az náluk minden esetben kötelező – kikötötte-e azt is, mit (nem) lehet tenni velük. „Ez a két állat milliós érték, ha csikóztatják őket. Mi csak ivartalanítva, illetve úgy adunk örökbe állatot, ha vállalják, hogy szaporításra nem használják őket” – magyarázta.
A harmadik náluk felépült, de most elkobzott ló egy póni, amely tudomásuk szerint olyan helyre kerül, amely bérlovardaként működik. „A Bottyán Equus egyik alapelve, hogy mentett és – ne felejtsük el, hogy ingyen szerzett – lóból senki ne akarjon hasznot húzni. Ezért bérlónak, iskolalónak soha nem adtuk volna örökbe” – mondta Rédei Attila, aki szerint a lovak elszállítása felháborító módon történt. „A hatósági emberekkel együtt jött öt civil, akikről azt sem tudtuk, kicsodák, mert nem mutatkoztak be. Utólag raktuk össze, hogy köztük volt a két leendő gazda. Még a lovak nevét sem kérdezték meg, ahogy az olyan praktikus tudnivalókat, mint hogy kell-e náluk valamire figyelni a máig meglévő egészségügyi problémáik miatt, vagy mire érzékenyek” – sorolta Rédei Attila.
A lovakat elvitették, a számlát nem rendezték
A lómentő alapítvány vezetője nem érti, miért tért el a törvényszék az eddigi gyakorlattól. „A bíróság hozzáállása nyíltan az volt, hogy mindegy hova, mindegy milyen áron, csak ne mi legyünk az örökbefogadók. Pedig mi sem halmozzuk fel az állatokat, új otthont kerestünk volna nekik, ha már újra egészségessé tettük őket. Mikor hozzánk kerültek 2012 decemberében, elfekvő állapotban voltak” – mondta Rédei.
Sejtéseik azért vannak, mivel szolgálhattak rá erre: egy korábbi mentésükről készült tévériportban nem csináltak titkot abból, hogy a magyar állam milliókkal tartozik nekik. „Ezek a bűncselekményben érintett állatok bűnjelnek számítanak, így a gondozásuk költsége bűnügyi költség, amit az államnak az eljárás során meg kell előlegeznie. Csakhogy valóban nehezen és sokára szoktak fizetni, így van, hogy éveken át saját költségünkre tartjuk az állatokat” – mondta. Ez a helyzet a mostani esetben is: a három lovat kérésük ellenére úgy vitték el tőlük, hogy Rédei állítása szerint a bíróság egyelőre nem rendezte a tartásuk évek alatt felgyűlt, 7,3 millió forintos költségét.
„A Budapest Környéki Törvényszék azokat a költségeket, amelyek a lovak tartásával kapcsolatban felmerültek, az erre vonatkozó számlák benyújtását és azok felülvizsgálatát követően maradéktalanul ki fogja egyenlíteni” – közölte a törvényszék sajtószóvivője, Gyimesi Kinga. A bíróságnak „meggyőződése, hogy a megfelelő elhelyezéssel a lovak sorsa megnyugtatóan rendeződött” – tette hozzá. Ennek alátámasztására két fényképet is mellékelt, amelyen a két belga kanca békésen legelészik – valószínűleg – új lakóhelyén. Rákérdeztünk, hogyan dőlt el, ki fogadhatja be ingyen az amúgy értékes állatokat, de mindössze azt sikerült megtudnunk, hogy „korábban szerzett pozitív tapasztalatok, helyszíni szemle” alapján, illetve a végrehajtók javaslatára” jelölte ki a bíróság vezetője, ki legyen az új gazdájuk.
„A Bottyán Equus Alapítványnál 'ideiglenes gondozásra elhelyezett' Alexa és Maxima nevű, 2 db vasderes belga hidegvérű kancát egy magánszemély, míg a Borsó nevű pónit a Monostori Lovas Farm Sportegyesület fogadja örökbe” – válaszolta. Szerintük a velük kötött szerződés szigorú, és ez alapján az örökbefogadónak be kell tartani a felelős állattartás szabályait, illetve biztosítania kell az állatok igényeinek megfelelő tartási körülményeket. Kolbászként nem végezhetik, mert azt kikötötték, hogy „az állatokat sem élelmezési, sem más céllal nem vághatja le és nem adhatja vágóhídra”.
A bíróság szóvivője azt is elárulta, szerintük mi az oka az állatmentő alapítvánnyal kialakult nézeteltérésnek. Az örökbeadási szerződés kimondja, hogy az örökbeadott állatok tulajdonosa változatlanul az állam marad, és nem lehet őket harmadik személynek sem ellenszolgáltatás fejében, sem ingyenesen továbbadni. Ha pedig valaki másnak adnák örökbe, ahhoz kell a Budapest Környéki Törvényszék előzetes írásbeli hozzájárulása. A bíróság szerint az állatmentő szervezet egy korábbi esetben nem így járt el, a hozzájárulásuk nélkül örökbe adta a gondozásukra bízott 4 lovat. Ezzel súlyosan megszegte az örökbefogadási szerződésben foglalt feltételeket, amiket el is ismertek, ezért szűnt meg a törvényszék együttműködése az alapítvánnyal – közölte Gyimesi Kinga.
Rédei Attila erre reagálva annyit mondott: abban az esetben is egyenesen megmondták a bíróságnak, hogy jó, új otthont keresnek az állatoknak. „Írásban tényleg nem rendeztük, de szóban végig tájékoztattuk őket, mire megnyugtattak, hogy ez csak protokoll” – mondta.
És mi lett az állatokat csontvázzá éheztető gazdával?
Arról is megkérdeztük a bíróságot, hogyan alakult az alapügy, amely miatt a lovak állami tulajdonok lettek. Kiderült, hogy a vádlottat állatkínzásban bűnösnek találták, de – ahogy arról korábban már írtunk – megúszta enyhe büntetéssel. Első fokon a Budakörnyéki Járásbíróság 2015 januárjában a lovak gazdáját 10 hónap fogházban letöltendő szabadságvesztésre ítélte, amelynek végrehajtását egy év próbaidőre felfüggesztette. A másodfokú bíróság szeptemberben a próbaidős büntetést tovább enyhítette: a három lovat kis híján halára kínzó tulajdonosnak végül 180 órányi közérdekű munka lett a büntetése.
