Végre Schmitt Pál is megtartotta ünnepi beszédét az Alaptörvény ünnepén (amelyről bővebb beszámolónkat itt olvashatják el). Azzal kezdte, hogy hálás, amiért ő írhatta alá az új alaptörvényt. Felidézte, hogy 2011-ben többen szerencsétlennek tartották, hogy a soros EU-elnökség alatt állt neki a Fidesz–KDNP az alkotmányozásnak. Szerinte viszont szimbolikus, hogy pont akkor írták át a kommunista gyökerű alkotmányt, amikor magyarok vezették Európát.

 "Az új alkotmánynak végre van morális töltete", majd hozzátette, hogy az alaptörvény egyfajta erénytükör, a szöveg pedig maga jól értelmezhető, korszerű és magyar. Ezenkívül az alaptörvény felidézi azokat az értékeket, amiért jó magyarnak lenni, véli Schmitt. Üzent a távolmaradó képviselőknek is a volt köztársasági elnök, mégpedig azt, hogy sajnálja, hogy az ellenzék a rövid távú érdekeit szem előtt tartva nem szavazta meg az alaptörvényt, és most is távol maradnak az ünnepségtől.

Schmitt szerint mindössze nyolc olyan alkotmány van Európában, amiben szerepel a keresztnység. Itt a lengyelt alkotmányt idézte, amiben az áll, hogy hisznek Istenben.