Az már biztosnak tűnik, hogy a minisztériumok felköltözésével együtt több mélygarázs is épül a Várban, bár erről még nem született kormányzati döntés. A budavári önkormányzat szerint azonban az ezernyi autóhely nem eredményez majd jelentős forgalomnövekedést.
Egy márciusi interjúban árulta el L. Simon László, a Vár megújulásért felelős államtitkár, hogy több mélygarázs is épül a budai Vár alá. A kérdés azért is fontos, mert amikor kiderült a sajtóból, hogy három minisztérium is a Várba költözik (Belügyminisztérium, NGM, Miniszterelnöki Kabinetiroda, no meg persze Orbán Viktor a Karmelita Kolostorba), kritikaként merült fel, hogy ezáltal megnő a Vár polgárvárosi részének terhelése – több lesz a dolgozó, több lesz az autó. A kormányzati munka központja ma Pesten van, így a Várba költöző hivatalok és Pest között meg fog nőni a járműforgalom. Többek között ezt kifogásolva is döntött úgy a Várprojekt szakmai tanácsadó bizottságának, a Nemzeti Hauszmann Bizottságnak három tagja, hogy lemond a tisztségéről.
Azt sem tudják, mennyi hely létesülne
L. Simon László és a kormány azt mondja, a polgárvárost nem sújtja a felköltözés miatt jelentősebb többletterhelés, mert épülnek a mélygarázsok, amelyek felfogják az autóforgalmat. És valóban, az I. kerület, vagyis a Vár parkolási cégének honlapján már ott áll a mélygarázsfejlesztések terve:
- 150 hely - Szabó Ilonka utca (az önkormányzat nekünk adott tájékoztatása szerint csak 138 hely lesz)
- 156 hely - Európa liget
- 300 hely - Lovas utca alatt (az önkormányzat nekünk adott tájékoztatása szerint csak 173 hely)
- 240 hely - Csikós udvar I. ütem
- 240 hely - Csikós udvar II. ütem
(L. Simon László a megkeresésünkre azt írta, csak négy mélygarázs építéséről van szó, majd felsorolta a fenti ötöt.)
Igen ám, csakhogy az I. kerületi önkormányzat hvg.hu-nak adott válasza szerint még mindig nincs kormányzati döntés a mélygarázsok megépítéséről, miközben L. Simon már épülő mélygarázsokról beszélt.
Várfalba nem jó ötlet mélygarázst építeni
Egyes lakókat és szakembereket aggaszt egy ilyen ütemű fejlesztés. Volt, ahol megindult az aláírásgyűjtés, mert a – cikkünkben névvel szerepelni nem kívánó – lakók szerint a Vár körüli, kis kapacitású utaknak túl nagy megterhelést jelent majd a megnövekedett autóforgalom, márpedig ők nem azért költöztek a fákkal, zöld felülettel teli, csendes környékre, hogy a dugóba került autók motorját hallgassák, és a benzingőzt szívják, ilyen környezetben szerintük egy ingatlan veszít értékéből.
De más is ad okot aggodalomra. Egy hvg.hu-nak nyilatkozó, névtelenséget kérő építész szerint az Esztergomi rondella, azaz a Vár hatalmas, bástya alakú építészeti egysége rossz állapotban van, sőt a Lovas utca térsége, a várhegy oldala 1936-ban egyszer megcsúszott. Más építész forrás is megerősítette, hogy a várfalaknál nem szokás mélygarázsokat létrehozni. Csak gondos előkészítés és előzetes megerősítés mellett lehet ezeket a fejlesztéseket elkezdeni, és ezek a költségeket is emelni fogják. Az I. kerületi önkormányzat szerint a rondella állapotát a kiviteli tervek elkészültekor mérik fel. L. Simon László azt közölte a hvg.hu-val, hogy a Várgarázs I., azaz a Csikós udvar I. mélygarázs esetében már lefolytatták a szükséges statikai munkákat, ennek a mélygarázsnak a bekerülési költsége 2,5 milliárd forint.
Nem lesz elviselhetetlen forgalom?
Az I. kerületi önkormányzat szerint a mélygarázsok nem minősülnek hatalmas építményeknek, a Palota úti, Csikós I.-ből is lecsíptek 50 férőhelyet, a Lovarda istállója miatt – felette épül újjá a Lovarda épülete, ahol állandó lovasprogramok várhatók – így lett 240 férőhelyes. Az önkormányzat szerint a keletkező közlekedési terhelés elviselhető lesz az utcáknak – általában a mélygarázsok nem telnek meg teljesen, de ha úgy is lenne, ez 2-3 óra alatt zajlik le, ami 80-100 autó megjelenését jelenti csúcsidőben a garázs környezetében. „Ilyen mértékű forgalom nem jelent elviselhetetlen terhelést az úthálózaton” – áll az önkormányzat hvg.hu-nak küldött válaszában.
Nehéz ezt elképzelni: egy munkahelyhez kötött mélygarázs forgalma vélhetően az érkezéskor és a távozáskor hirtelen ugrik meg. A minisztériumi dolgozók létszámától is függ, hogy ők naponta kétszer hányan ömlenek rá a Vár körül tekergő kis úthálózatra – de a minisztériumok dolgozói létszámát megtudni finoman szólva sem egyszerű művelet. (Update: sikerült mégis: a BM-ben 481-en, az NGM-ben 2107-en dolgoznak. Ehhez képest összesen 1100 körüli parkolói férőhely jön csak létre.)
Nagy kérdés, hogy mikor kezdődhet meg ténylegesen az építkezés. Egy 2011-es kormányhatározat döntött a Budai Várat érintő közlekedési fejlesztésekről, majd uniós támogatásból elindult a fejlesztés. 2012 nyarára lett meg a megvalósíthatósági tanulmány, amelynek fő célja a védett várbéli területek autós forgalom alóli tehermentesítése volt. A projekt támogatási szerződésének része volt a mélygarázsok létesítésének tervezése. Két évig tartott a tervezés: elkészült a tanulmányterv, előzetes régészeti dokumentáció és az engedélyezési terv. Ezek után az önkormányzat beszerezte a szükséges kezelői és üzemetetési hozzájárulásokat, majd megkérte az építési engedélyeket. Most következik kiviteli tervek elkészítése – melynek, mint írtuk, része az Esztergomi rondella statikai felmérése –, és csak utána következhet a konkrét munkálatok elkezdése. Az előkészítés folytatásához biztosan állami támogatás kell, mondja az önkormányzat, és egyelőre a kormány még nem döntött a beruházásról.
A lakosságot az önkormányzat 2012-től tájékoztatta a közmeghallgatásokon a közlekedési fejlesztések alakulásáról, 2013 vége és 2015 vége között tíz cikk született a helyi önkormányzati lapban a témában, valamint 2015 novemberében két lakossági fórumot is szervezett a témában a budavári önkormányzat – bár ezek megbízhatóságát megkérdőjelezi, hogy a számok, tervek mintha ma sem lennének teljesen koherensek.
A Vár projekt legfrissebb lépéseit két napja részletezték az érdeklődőknek, legutóbb pedig egy Orbán Viktornak építendő erkély borzolta a kedélyeket, melyről a vendégeinek mutatja meg Budapestet.
