"Egy új alkotmány elfogadásának és az azóta eltelt öt évnek önmagában szimbolikus jelentősége van, ezért méltó és indokolt megemlékezni az évfordulóról" - mondta Trócsányi László igazságügyi miniszter. A miniszter szerint az alkotmányban rögzített értékrend megfelel a szabadság jelképeinek, valamint garanciáinak számító, a magyar történeti alkotmány és az európai alkotmányos fejlődés értékeinek.

Úgy fogalmazott, hogy az alaptörvény "jogrendünk alapja, szövetség a múlt, a jelen és a jövő magyarjai között". Célja egy olyan jogi alapvetés, amelyhez hosszú távon igazodni lehet. "Mindenkihez szól, mindenkit véd és mindenkit kötelez, egyént és azok közösségét egyaránt, a közös értékek és a közös felelősség alapján.”

Az alaptörvényt ért bírálatokról azt mondta,  lehet az alkotmányjogi megoldásokról vagy az alaptörvény által képviselt egyes értékek megítéléséről vitázni, de "az alaptörvény a belpolitikai viták felett áll, hatályos alkotmány, melyet mindenkinek be kell tartani". Szerinte az alkotmányozó nem titkolta és nem is szégyellte értékválasztását. Olyan értékeket rögzít egyebek mellett, mint a házasság, a család, az emberi alapjogok, a magyar nemzet egysége és tagjainak egymás iránti felelőssége, a kereszténység, az európai integráció, a szuverenitás garanciái vagy éppen a történeti alkotmány. "Értékalapú az alaptörvény.”

Hozzátette: az alaptörvény "memoár, mert büszkén vállalja történelmi értékeinket, szembesít ugyanakkor a múlt bűneivel is. Emellett projekt is, hiszen a múlt tragikus eseményeiből tanulva és alkotmányos fejlődésünk vívmányaira építve utat mutat a polgárok és az állam számára".

Arra a felvetésre, hogy a "gránitszilárdságú" alaptörvény, amelyet már ötször módosítottak, mégsem állta ki az idő próbáját, a miniszter azt mondta: helyes és szükséges, hogy egy ország ne úgy tekintsen az alkotmányára, mint egy olyan jogszabályra, amely pillanatnyi szándékok alapján bármikor módosítható. De azt sem lehet elfogadni, hogy a világ változásaira, válságaira ne reagáljon az alkotmányozó. Az alaptörvény módosításaikor egyrészt ez volt a cél, az ötödik módosítással pedig az alkotmányos intézményekkel kapcsolatos viták többségét rendezte - fejtette ki. Sokszor egy ország alapvető viszonyait is érintheti egy olyan lépés, amely csak egy válság kezeléséhez szükséges eszköznek látszik - mondta, példaként az államadósság mértékét szabályozó alaptörvényi részt említette, magyarázta Trócsányi.