Lehet, hogy a terrorveszély miatt tervezett alkotmánymódosítást kukába dobhatja a Fidesz, az ezzel párhuzamosan futtatott belügyi javaslatcsomag viszont még átmehet. Várhatóan arról is letesz a kormány, hogy titkosítást alkalmazó kommunikációs programok üzemeltetőit börtönnel fenyegesse.
Lőttek a családi nyaralásnak, mert törölték a járatot, nem jött meg a posta, nincs internet, nincs tévé, ha pedig van, akkor a TEK szolgáltatja a műsort. Az átlagos állampolgár szélsőséges esetben akár így is érzékelheti majd a saját bőrén, ha életbe lép a terrorveszélyhelyzet. Ezen kívül számos dolog változhat még az emberek mindennapi életében a tervezett rendkívüli jogrend alatt. Már ha átcsúszik a Honvédelmi Minisztérium (HM) alaptörvény-módosítása a törvényhozáson. És akkor a Belügyminisztérium (BM) terveiről még nem is beszéltünk.
Kiszivárgott tervezet
Az egész terrorveszélyhelyzettel kapcsolatos jogszabályi átalakítás két részből áll: az egyik oldalon az alaptörvény módosítását szeretné elérni a Honvédelmi Minisztérium. A másikon pedig a Belügyminisztérium javasolja egy sor törvény módosítását, hogy terrorveszélyhelyzetben egy új jogszabályi környezetben működjön az ország.
Előbbire jelenleg vajmi kevés esély látszik, mivel egyelőre az összes ellenzéki párt tiltakozik az alaptörvény módosítása ellen. Hogy pontosan miről lenne szó, azt most bárki elolvashatja, az alaptörvény-módosítás második, immár módosított szövege ugyanis egy Facebook-csoporton keresztül kiszivárgott. Bár ez már egy puhított verzió az év elején belengetett elsőhöz képest, ebben is szerepel még számos elem a műsorszórás, a légiforgalom korlátozásától, a tévéstúdiók használatán keresztül a nyilvános gyűlések tilalmáig.
A HM alaptörvény módosításával párhuzamosan tárgyalnak a pártok a BM által előkészített javaslatcsomagról is, amely számtalan törvénymódosítást tartalmaz a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvénytől a katasztrófavédelmet szabályozó passszusokig. A BM javaslatcsomagjáról szerdán is volt egy szakmai egyeztetés. Az alaptörvény módosításairól szóló tárgyalásokkal ellentétben ezen az MSZP is ott volt. Itt már-már kompromisszum született, csupán kisebb technikai kérdések maradtak napirenden.
Az eddig leginkább fókuszban lévő üggyel, az okostelefonokon is használt titkos kommunikációs csatornák, csevegőprogramok, applikációk használatával kapcsolatban új fejlemény, hogy a titkosított kommunikáció felhasználója és szolgáltatója sem lesz büntethető, de utóbbinak adatokat kell szolgáltatnia az érintett hatóságoknak, ahogy ez korábban a telefonlehallgatások esetében is történt. (Arról a hvg.hu múlt heti cikke írt, hogy az ilyen okostelefonos alkalmazások betiltása és büntetése miért nem a megfelelő megoldás a terrorellenes harcban.)
Az MSZP nem borzolna
A szocialistákat képviselő Harangozó Tamás a hvg.hu-nak azt mondta, a Honvédelmi Minisztérium Alaptörvényt módosító javaslataiból álló csomag csak provokáció, az erről szóló egyeztetésről a párt már deklaráltan távol maradt. A BM-csomagnak sincs még végleges formája, ahhoz most adtak be módosító javaslatokat az ellenzéki pártok.
Harangozó szerint elérték, hogy a szolgáltatókat kriminalizáló rész is kikerüljön a titkos kommunikációt büntető módosításból. Szerinte erre azért is volt szükség, mert teljesen értelmetlen lenne a Microsoft hazai ügyvezetőjét börtönbe zárni azért, mert az amerikai központ ellenáll a titkos adatok átadásának. A szocialista politikus a börtönt pénzügyi szankciókra cserélné, hogy így lehessen kikényszeríteni a cégek együttműködését, mint ahogy ez a telefonlehallgatásokkal kapcsolatban ma is zajlik. A csomag megszavazásától nem zárkóznak el teljesen, de először látni akarják a végső tervezetet és a Nemzeti Adatvédelmi és Információs Hivatal véleményét is.
Arról, hogy miért nem nyilvánosak a tárgyalt tervezetek, azt mondta, a tárgyalások közepén vannak, még semmi sem végleges, ezért a naponta változó variációkkal kár lenne borzolni a kedélyeket.
Jobbik: Most még lehet tudni, hogy Y Z-vel, X-kor beszélt
A tárgyalásokról a Jobbikot képviselő Mirkóczki Ádám a hvg.hu-nak azt mondta, a belügy javaslatcsomagja már majdnem az elfogadható kategóriába esik, egyedül a titkosított kommunikáció használatáról szóló ponton ütköznek érdemi ellenállásba. Az már korábban kikerült a javaslatok közül, hogy bárkit, aki titkosított kommunikációra alkalmas eszközt használ, két év börtön fenyeget, most pedig már a csetprogramok cégvezetőit sem fenyegetik.
De Mirkóczki Ádám a tervezetből már kikerült pontra utalva azt mondja, hogy az, hogy a szolgáltatókat fenyegették, több veszélyt rejtett magában, ezzel ugyanis csak annyit ért volna el a kormány, hogy ezek a cégek Magyarországról külföldre menekülnek, a terroristák pedig egyszerűen felmennek valamelyik torrentoldalra, és onnan letöltve használják majd a szoftvereket az eddiginél sokkal nehezebben lekövethető bejelentkezésekkel.
Mirkóczki szerint ugyanis a metaadatok, vagyis az, hogy Y beszélt Z-vel X-időpontban, már eddig is elérhető információk voltak a nemzetbiztonsági szakszolgálatoknak. Ezzel az intézkedéssel szerinte nemhogy az nem derül ki, miről beszéltek, de a beszélgetés korábbi részletei is elveszhetnek. Azt viszont akár az alaptörvény-módosításban is szívesen támogatták volna, hogy a külföldi állampolgárokat igenis kötelezzék arra, hogy terrorveszélyhelyzet idején jelentkezzenek a kijelölt hatóságoknál.
Az LMP külön büntetné az átutazó terroristákat
Érdemi eredménye csak akkor lesz a tárgyalásoknak, ha a BM előáll a tervezet végső formájával – mondta az LMP rendészeti szakszóvivője, Gerstmár Ferenc, aki ugyancsak ott volt a szerdai tárgyaláson. A párt javasolja, hogy külön szerepeljen a Btk.-ban és büntethető legyen, ha valaki azért utazik át az országon, hogy terrorcsoporthoz csatlakozzon, ahogy az is, ha a terrorizmus támogatására uszít vagy hírverést folytat. Szeretnék, ha a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvénybe részletesebben bekerülne, hogyan kell naplózni a titkos információgyűjtést.
Fidesz: A HM-csomag kemény dió, a BM-csomag összejöhet
A BM javaslatcsomagja jó úton halad Gulyás Gergely, a Fidesz alelnöke szerint, ezt annak tudja be, hogy a belügy figyelembe vette és beépítette az ellenzéki javaslatokat a tervezetbe. A Fidesz alelnöke szerint mindenki elfogadja, hogy a titkosított kommunikáció szankcionálásánál is egyetértés volt, csupán technikai részleteket érintő javaslatokkal élt az ellenzék.
Az alkotmánymódosítással kapcsolatos tárgyalások szerinte is megrekedtek, de abban itt is egyetértenek a pártok, hogy létezik az a rendkívüli jogrend, amikor egy konkrét terrorveszélyhelyzet áll fenn, ennek előkészítését azonban másképp ítélik meg.
Ebben a hónapban eddig kétszer volt a javaslatcsomagokról ötpárti egyeztetés, először április 1-én, másodszor kedden, 12-én. Információink szerint a Belügyminisztérium a végső tervezetet várhatólag 1-2 nap múlva, de legkésőbb jövő hét keddig mutatja be a pártoknak.
