Semmi következménye nem lett, hogy Schmidt Mária családi cége úgy jutott tavaly a magán-nyugdíjpénztári vagyonnal elvett részvényekhez, hogy más ajánlatot sem tehetett. A hvg.hu újabb információkat derített ki az üzletről: megtudtuk, hogy a cégnél vevőjelöltek kopogtattak. Ha erről a kormánybiztos cégének bennfentes információi voltak, akkor felvetődhet akár a bennfentes kereskedelem gyanúja is. Ez a Btk. szerint súlyos gazdasági bűncselekmény, amiért 3 év börtön is járhat. Schmidt nem reagált, családi cégét vezető lánya visszautasítja még a feltételezést is.
Tavaly novemberben írtuk meg, hogy úgy adták el a Budapesti Ingatlan Hasznosítási és Fejlesztési Nyrt. (BIF) állami tulajdonban lévő részvényeit Schmidt Mária családi cégének, hogy nem volt semmiféle verseny: a közvagyonba tartozó papírokat nem dobták tőzsdére, sőt, még a cég többi részvényese sem tehetett ezekre ajánlatot. Azt is kiderítettük, hogy Schmidt a Terror Házának főigazgatójaként és az idei, 1956-os emlékév kormánybiztosaként a BIF-részvényeknek azt az 5 százalékát vehette meg, amely az Orbán-kormány által bekebelezett magán-nyugdíjpénztári vagyon részeként került az állam tulajdonába.
Csak növelni akarták a részesedésüket
Hiába kérdeztük Schmidt Máriát arról, hogy kormánybiztosként, egy közintézmény vezetőjeként nem tartja-e mindezt erősen támadhatónak, helyette lánya, Ungár Anna válaszolt. Ezt azzal indokolta, hogy ő intézi a BIF-részvényeket tulajdonló családi cégük, a PIÓ-21 Kft. ügyeit, bár a cégnyilvántartás szerint a Schmidtnek van többségi, 50 százalékot meghaladó szavazati joga. Schmidt lánya azzal tért ki, hogy kérdezzük inkább az állami részvényeket eladó Nemzeti Eszközgazdálkodási Zrt.-t, miért (csak) nekik adtak lehetőséget az üzletre. Arra hivatkozott, hogy ők a tőlük kért ellenértéket megfizették. „Rám mindössze annyi tartozik, hogy növelni kívántam a tulajdoni hányadomat egy nyilvános részvénytársaságban” – közölte.
Csakhogy zajlott még valami a háttérben, amiért egyáltalán nem mindegy, pontosan hogyan került sor az állami papírok megszerzésére. A hvg.hu információi szerint azt megelőzően, hogy Schmidt Mária családi cége megszerezte az ingatlanbefektetéssel és -üzemeltetéssel foglalkozó cég addig állami kézben lévő részvénycsomagját, vevőjelöltek jelentkeztek be a cégnél. Több névtelenséget kérő, a BIF-hez közeli forrásból is úgy tudjuk: a cég nagyrészvényesei, köztük a PIÓ-21 fő tulajdonosaként Schmidt Mária is tárgyalt a részvényeik iránt érdeklődő vevőjelölttel nyártól kezdve. Ezzel párhuzamosan a cég tulajdonában lévő ingatlanok értékesítését is tervezték, ezért az ingatlanok értékbecslésével, lehetséges vevők feltérképezésével szintén nyáron meg is bíztak egy erre szakosodott tanácsadót.
A tőzsdén még nem tudhatták, a kormánybiztos már igen?
Vagyis mivel a részvényeket október 19-i dátummal szerezték meg „tőzsdén kívül kötött magánjogi ügylettel”, Schmidt cége annak tudatában állapodhatott meg az állami részvények kezelőjével, növelve tulajdoni hányadát, hogy a BIF részvényeinek eladásáról már tárgyalások folytak, tehát tudtak a potenciális vevőkről. Kérdés, hogy ez bennfentes információnak számít-e, mert akkor ez a bennfentes kereskedelem tilalmába ütközne.
Törvénytelen előny lehet, ezért tilos |
A bennfentes kereskedelem tilalma azt jelenti, hogy egy bennfentes személy az általa ismert bennfentes információ felhasználásával nem köthet ügyletet. Minden olyan lényeges információ bennfentesnek minősül, amely még nem került nyilvánosságra, közvetlenül vagy közvetve az adott pénzügyi eszközre vagy annak kibocsátójára vonatkozik, valamint ha nyilvános lenne, akkor befolyásolhatná az árfolyamot. Hogy bennfentes-e az információ, azt mindig a konkrét esettől függ, de egy ilyen esetben a jelenlegi szabályok alapján már a részvénytársaság megkörnyékezése is bennfentes információ, nem kell, hogy az ajánlattétel, vagy az adásvétel végül meg is történjen. Egy további fontos kitétel: mindez akkor jogellenes, ha a bennfentes információt fel is használják, vagyis valamilyen piaci ügylet történik az adott papírokkal, illetve céggel. |
A BIF ugyanis egy nyilvánosan működő részvénytársaság, amelynek papírjai a Budapesti Értéktőzsdén forgalmazott részvények. A tőkepiacról szóló törvény szigorúan tiltja a bennfentes kereskedelmet, vagyis azt, hogy egy bennfentes személy az általa ismert bennfentes információ felhasználásával ügyleteket kössön. Hiszen a bennfentes személy előnyben van, például egy olyan kisrészvényessel szemben, akinek nem állnak rendelkezésére ugyanezek az információk (a jogi szabályozásról részletesen lásd keretes írásunkat).
A büntető törvénykönyv ezért a gazdálkodás rendjét sértő bűncselekmények közt szabályozza a bennfentes kereskedelmet, amiért akár három évig terjedő szabadságvesztés is kiszabható. Ez a jogtalan előnyszerzés miatt komoly gazdasági bűncselekménynek számít, azért büntetik, mert bennfentes kereskedelem esetén valaki gyakorlatilag visszaél bennfentes információjával, amikor azt felhasználva üzletel. Hiszen mondjuk a kisrészvényeseknek fogalmuk sincs arról, hogy érdemes további papírokat venni, vagy esetleg nem eladni, és mindez nyilván kihatna az árfolyamokra is.
A kormánybiztos lánya, Ungár Anna a BIF igazgatótanácsának tagjaként és a PIÓ-21 Kft. ügyvezetőjeként az erre vonatkozó jogszabályok alapján bennfentes személynek minősülhet. Forrásaink szerint erről Schmidt Mária is tudott, mert ő is tárgyalt a vevőjelölttel. Bár ő nem visel tisztséget a BIF-ben, a PIÓ-21 Kft. többségi tulajdonosaként anyagilag érdekelt, másrészt a 2016-os emlékév kormány által kinevezett kormánybiztosaként, illetve egy közintézmény vezetőjeként mindez nem csak üzletileg aggályos.
Az MNB-nek is bejelentették, hogy valami készül
Az állami részvénycsomag megszerzésével Schmidt Mária családi cégének a részesedése 24,62 százalékról 29,81 százalékra nőtt a BIF-ben. Nobilis Kristóf két cégén, a DonaDöme Kft.-n (24,48 százalék) és a Halmi út 46. Kft.-n (9,99 százalék) keresztül pár százalékkal még mindig megelőzi a Pió-21-et. Az FHB-elnök Spéder Zoltán tulajdonolta Budapest Ingatlan Holding Vagyonkezelő Zrt. (14,99 százalék) és a részben a szintén közvetetten általa résztulajdonolt FHB Zrt. (10,01 százalék). Ezen kívül a BIF-részvények között több mint tíz százalék a közkézhányad.
A hvg.hu információ szerint írásbeli ajánlattételre nem került sor, de a törvény alapján a bennfentességhez erre nincs is szükség, elég, ha kellően konkrét információjuk volt arról, hogy a lehetséges eladás megalapozottan várható.
Úgy tudjuk, odáig jutott az egyezkedés, hogy titoktartási nyilatkozat készült a vevőjelölttel, majd megtették a bejelentést a Magyar Nemzeti Bank mint felügyelet felé. A tőzsdei cégeknek ugyanis szigorú szabályok szerint tájékoztatási kötelezettsége van, a birtokunkba került dokumentum alapján ennek eleget is tettek: az egyik nagyrészvényes és az igazgatótanács egyik tagja jelezte a felügyeletnek azt a bennfentes információt, hogy késleltetik a vételi jog alapítására érkezett ajánlatot. A késleltetésre lehetőség van, ha a cég úgy gondolja, hogy ha közzéteszi, akkor az jogos érdekét sértené.
Mint a hvg.hu megtudta, az üzletet végül mégsem sikerült tető hozni, részben azért, mert nem sikerült valamennyi nagyrészvényessel megállapodni, többek közt az ár kérdésében. Ráadásul a részvénytársaság tulajdonosai közt érthetően jelentős feszültséget generált, hogy – miközben nagyban folytak a tárgyalások a lehetséges értékesítésről – Schmidték a hátuk mögött megszerezték az állami részvénycsomagot. Hiszen ezzel a tudtuk nélkül megváltoztatták az erőviszonyokat, márpedig a másik két nagyrészvényes sem kis játékos: két cégén keresztül az igazgatótanács elnöki posztját is betöltő Nobilis Kristófé az összes részvény több mint harmada, míg a másik nagy tulajdonos az FHB-elnök, Index-tulaj Spéder Zoltán.
A hatóságok feladata kivizsgálni, de már az állami részvények megszerzésének sem mentek utána
Birtokunkba került egy BIF-es belső anyag, amit a részvénytársaság megbízásából egy külső jogi iroda készített azután, hogy kiderült, Schmidték megszerezték az államtól a plusz 5 százalékot. Ebben egyértelműen felmerül a bennfentes kereskedelem lehetősége, azonban arra jutottak, hogy a BIF helyesen járt el, mert nem volt tájékoztatási kötelezettsége, és feljelentési kötelezettsége sincs „a bennfentes kereskedelem gyanúja esetén". Ezért a PIÓ-21 részvényszerzésének jogi értékelése” nem a cég, „hanem az arra hatáskörrel bíró hatóságok feladata” – állapították meg.
Ez így korrekt is, hiszen csak egy mindent feltáró vizsgálat deríthetné ki, hogy a konkrét esetben mi minősült bennfentes információnak, és felhasználta-e ezt jogellenesen a kormánybiztos családi cége.
Csakhogy kérdés, mit szólnak mindehhez a „hatáskörrel bíró hatóságok”, hiszen már a korábbi cikkünk után feljelentést tett az Együtt hűtlen kezelés és tiltott állami támogatás gyanúja miatt. Érdemi nyomozás azonban nem volt, már a feljelentést elutasította a BRFK Korrupciós és Gazdasági Bűnözés Elleni Főosztálya. Emiatt Szigetvári Viktor megpróbált az ügyészséghez fordulni, de mivel erre nincs eljárásjogi lehetősége, a panaszát elutasították – válaszolta kérdésünkre a Fővárosi Főügyészség, amely ezek szerint nem érezte úgy, hogy hivatalból eljárást kellene indítania.
Visszautasítják, persze a leghatározottabban
Ezúttal is megkerestük Schmidt Máriát és PIÓ-21-et vezető lányát kérdéseinkkel, ezúttal is utóbbi válaszolt, és „a leghatározottabban visszautasította”, hogy „burkoltan bennfentes kereskedelem elkövetésével vádoljuk” őt és édesanyját. Ungár Anna felszólított arra is, nehogy megsértsük a családi cég üzleti titkait, és többszörösen egyértelműen utalt arra, ha „valótlan állításokat fogalmazunk meg, úgy kénytelen lesz a szükséges jogi lépéseket megtenni”.
Szerinte bennfentes információnak „olyan lényeges információ minősül, amely elég konkrét ahhoz, hogy lehetővé tegye következtetések levonását az adott körülménynek vagy eseménynek a részvény árfolyamára esetlegesen gyakorolt hatásáról”. „Az Ön által felvázolt helyzet tehát akkor állna elő, ha a BIF részvények árfolyamának lényeges befolyásolására alkalmas, konkrét vételárat, részvény volument, az ajánlati kötöttséget tartalmazó ajánlatról lett volna tudomásom. Ilyen információról nyilvánvalóan sem Nekem, sem Édesanyámnak nem volt tudomása a korábban állami tulajdonban levő részvények PIÓ21. Kft. általi megvásárlásakor.”
Ugyanakkor kifejezetten kérdésünk ellenére sem válaszolt arra, hogy az állami részvények megvásárlásának idején ő, illetve Schmidt Mária tudott-e a potenciális vevőjelöltekről. Ezért erre újra rákérdeztünk, de megint azt ismételte meg, hogy „a tranzakció megkötésekor semminemű bennfentes információval nem rendelkezett sem ő, sem édesanyja”. Egyben újra „tendenciózus”-nak és „szokatlanul fenyegető hangneműnek” minősítette kérdéseinket.
Abból sem lett ügy, amit Schmidt belemondott a kamerába
Az ingatlancégen belül Schmidt húzása miatt dúl a háború, erre utalt az is, hogy Spéder Zoltán helyreigazítási eljárást, majd pert indított az ATV ellen. A csatorna híradójában ugyanis elkapták egy gyors nyilatkozatra Schmidt Máriát, aki azt nyilatkozta: nemcsak az ő cégének volt lehetősége megvenni az állami a részvényeket. A kormánybiztos szerint „a többi tulajdonost is megkérdezték”, de egyikük perben áll az állammal, a másik pedig tudomása szerint sokkal kevesebbet ajánlott. Mivel a Lánchíd-palota ügy miatt Nobilisnak van folyamatban pere, utóbbi kizárásos alapon csak Spéder lehetett, aki ezen információink szerint annyira kiakadt, hogy helyreigazítást kért a csatornától, amiért közreadták Schmidt állításait, miközben valójában meg sem keresték azzal, hogy megvehetné a részvényeket.
Bár már ki volt tűzve az időpont, a sajtóhelyreigazítási per végül elmaradt, vagyis Spéder visszavonhatta a keresetet. A hvg.hu kérdésére már az első cikkben elismerte Poják Zoltán, a Nemzeti Eszközgazdálkodási Zrt. vezérigazgatója, hogy „nem keresték meg ajánlattal a BIF Nyrt. egyéb tulajdonosait” – vagyis Spéder álláspontját támasztották alá. A visszavont kereset miatt viszont semmilyen következménye nem lett, hogy a kormánybiztos nyilvánvalóan valótlan tényeket mondott a teljes nyilvánosság előtt.
Ma újabb fejezetéhez érkezhet a BIF-háború
Ebben egyértelműen közrejátszhat az, hogy Schmidt és a két másik nagy tulajdonos valószínűleg továbbra is kezdeni akar valamit a céggel. Egyértelműen erre utal, hogy a társaság igazgatótanácsa múlt héten döntött a középtávú stratégiáról, amelynek része „a portfólió teljes értékesítése". Ezt a javaslatot terjesztik a részvénytársaság évi rendes közgyűlése elé, amit mára, április 1-jére hívtak össze. A közgyűlés döntése alapján így a cég ingatlanaira – már nyilvánosan – kikerül az ELADÓ tábla.
A közgyűlés napirendjét kiegészítették két felettébb érdekes napirendi ponttal: döntés az igazgatótanácsi és audit bizottsági tagok visszahívásáról, illetve az új tagok megválasztásáról. A hvg.hu úgy tudja, hogy ez akár azt jelentheti, hogy a kialakult helyzetben Schmidt lányát leváltják igazgatótanácsi posztjáról.
Update: A BIF délután tette közzé beszámolóját a közgyűlésen született határozatokról. E szerint 2016. április 1-jei hatállyal a közgyűlés visszahívta az Igazgatótanácsból Ungár Annát. A cikkünkben feltárt belső viszályokat jól alátámasztja, hogy a két másik nagy részvényes, Nobilis Kristóf és Spéder Zoltán igazgatótanácsi tagságból történő visszahívására szintén volt javaslat, de ezeket a közgyűlés elvetette.
Milliárdos ingatlancégről van szó |
A tőzsde honlapján található hivatalos ismertető szerint BIF-et 1994-ben alapították, egy évvel később alakult át részvénytársasággá. A társaság elsősorban fővárosi ingatlanportfólióval rendelkezik, ezeket hasznosítja, található köztük irodaházak, parkolóház, telkek és kastélyszálló is. Itt nézheti meg, hogyan alakult a részvényeinek kereskedése a BÉT-en. 2014-ben az árbevétele 2,3 milliárd forint volt, üzleti eredménye pedig 267 milliót tett ki, adózás előtti veszteségként mégis közel 470 millió forintot könyvelt el a tavalyi évben. A 2014-es kiegészítő melléklet szerint ez főként abból adódott, hogy euróalapú hitele miatt jókora nem realizált árfolyamveszteséget szenvedett el. A most április 1-i éves közgyűlés elé kerülő számokat itt nézheti meg. Az ebben szereplő, várható adatok alapján a cég tavaly 2,9 milliárd árbevétel mellett már nyereséges volt. |