Az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordul egy volt szocialista polgármester, akinek az „elszámoltatásával” a Fidesz megbukott. A vádak elolvadtak a bíróság előtt, miközben a Fidesznek politikailag jól fizetett a karaktergyilkosság, a politikus kiszállt a közéletből.
2010. szeptember 10-én Horváth Z. Péter a Fidesz hatvani alapszervezete képviseletében feljelentést tett a Heves Megyei Rendőr-főkapitányságon Hatvan város akkori polgármestere ellen. Érsek Zsoltot jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezeléssel vádolták meg a Hatvan és négy környező kistelepülés csatornaberuházásával kapcsolatban. A rendőrség gyorsan nyomozni is kezdett, a hercehurca pedig megtette hatását: a polgármester vesztett az őszi önkormányzati választáson.
A nyomozás a választás után látványosan lelassult, amibe Érsek szerint az is belejátszott, hogy a fideszes többségű hatvani önkormányzat bizonyos információkat és dokumentumokat egyszerűen nem adott ki időben. Pedig a volt polgármester szerint minden adat, ami őt tisztázta volna, megvolt az önkormányzaton.
Vagyoni kártérítést akar
Érsek ellen összesen 14 ügyben tettek feljelentést: ezek egyike volt a közműépítő beruházó csődje (több éven át nem fizetett biztosítást, amiről Hatvan városának a feljelentés szerint tudnia kellett volna), valamint a városi kórház átadása a Hospinvest Zrt.-nek, aminek a cég hamarosan bekövetkező csődje miatt még az előzőnél is nagyobb médiavisszhangja lett. Az Érsek elleni nyomozás teljes anyaga négyezer oldalt tett ki, a vizsgálat folyamatos meghosszabbításának indoklására pedig még egy 200 oldalas „tanulmány” is született.
Mivel a rendőrség és az ügyészség semmiféle terhelő adatot nem talált, 2-3 havonta hosszabbították meg a nyomozást különféle indokokkal. Négy év eredménytelenség után Érseket furcsa mód rabosították, talán azért, hogy eszébe ne jusson visszatérni a politikába.
A politikus szerint Orbánéknál ő "a Heves megyei Gyurcsányként" van elkönyvelve, ezért lebegtetik ilyen sokáig az ügyét. A perbe fogott megyei szocialista elnök igaza védelmében az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult: amellett, hogy vagyoni kártérítést is szeretne, fel akarja hívni a figyelmet arra, hogy milyen folyamatok zajlanak ma Magyarországon politikusok ellehetetlenítésére.
Sajnálja, hogy a nyomozás megszüntetése után pótmagánváddal élő Szabó Zsolt államtitkár visszavonta feljelentését, mert akkor most Érsek szerint Szabónak is a vádlottak padján lenne a helye a hamis vád miatt. A volt polgármester, aki Hatvanból Mátrafüredre költözött és végleg kiszállt a közéletből, egyúttal példát szeretne mutatni azoknak is, akiket ok nélkül meghurcolt a jelenlegi hatalom, hogy ne féljenek és ne maradjanak csendben, harcoljanak az igazukért.
Budai összes: A nagy bukta
A 2010-es kormányváltás után az Orbán-kormány külön kormánybiztost, előbb Papcsák Ferencet, majd Budai Gyulát nevezte ki a politikai korrupció elszámoltatására, utóbbi 2010 novembere és 2012 augusztusa között 1442 ügyet vizsgált, 61 esetben tett büntetőfeljelentést, amelyből 30 ügyben folyt a nyomozás, és 7 ügyben történt vádemelés. Már a megbízatása visszavonásakor látszott, hogy a befektetett energiának jobbára csak politikai gyümölcse van, az ügyészség bűncselekmény hiányában sorra dobta vissza az eljárásokat, vagy a bíróság előtt derült ki, hogy a vádpontok részben vagy teljesen megalapozatlanok.
Még leginkább a szocialista kormányzás alatt indult Hunvald-ügyben született érdemleges ítélet: az erzsébetvárosi ingatlanpanama ügyében (ami a fő ügy volt) ugyan a vád nem állt meg, de a volt polgármestert végül hivatali visszaélésért és magánokirat-hamisításért egy év szabadságvesztésre, egy menet közben kreált ügyben (tanácsadói szerződések) pedig hűtlen kezelésért és hivatali visszaélésért két év hat hónapra ítélték – a büntetése nagy részét addigra már előzetesben letöltötte. Mivel több mint 6 éven át folyt ellene az eljárás, és előzetesben összesen két és fél évet ült, a strasbourgi emberi jogi bíróság menet közben számára is megítélt kártérítést.
Ahhoz képest, hogy 2010 tavaszától Hagyó Miklós egykori főpolgármester-helyettes ellen is bűnszervezetben elkövetett, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés és más bűncselekmények miatt folyt az eljárás, végül felfüggesztett börtönt és pénzbüntetést kapott idén januárban első fokon.
Ugyancsak elolvadtak a vádak Nagy Imre egykori egri, Schwarz Béla ajkai, Szabó Loránd dombóvári, Szitka Péter kazincbarcikai polgármester, ellen valamint Sós Tamás, a Heves Megyei Közgyűlés leköszönt elnöke ügyében, hogy csak a legismertebbeket említsük.
Polt-korszak mérlege
Az MSZP szerint „a koncepciós perekben” aktívan közreműködött az ügyészség. Bár ezt Polt Péter legfőbb ügyész visszautasítja, az tény, hogy olyan ügyekben nemigen indul vizsgálat, melyben kormányközeli személyek lehetnek érintettek – az ellenzéknek például Orbán Viktor vejének, Tiborcz Istvánnak a keszthelyi kikötővásárlása vagy korábbi cégének gyanús önkormányzati megbízásai fájnak.
A Polt vezette ügyészség arra sem lehet büszke, hogy a közérdekűadat-igénylésre kiadott válaszok ügyészségi statisztikái messzemenően eltérő képet festenek a Polt-korszakban, mint korábban, és hogy a kinevezése után 300 százalékkal nagyobb arányban utasították el a hivatali korrupció miatt tett feljelentéseket, mint elődje idején – ellenben ha ezek mégis megindultak, kétszer gyakrabban szüntették meg ezeket, mint a Polt előtti érában.
