Itthon hvg.hu 2016. február. 26. 10:23

Egymilliárdból dekorálják ki Orbán új irodáit műtárgyakkal

A költségvetési tartalékból egymilliárdot ad a kormány a Miniszterelnökség várbeli új helyének kidekorálására. Az Emminek ebből a pénzből új műtárgyakat kell vennie Orbán irodáiba.

Egymilliárd forintot különített el a kormány a Miniszterelnökség új székhelyén, „a Karmelita kolostorban elhelyezendő műtárgyak beszerzésre” – írja a Magyar Közlöny alapján a Napi.hu.

A budai várba költöző Miniszterelnökség új székhelye ugyanis a Karmelita kolostor lenne, az átépítéséhez egy korábbi bejelentés szerint 2016-ban 8 milliárd 219 millió, 2017-ben pedig 5 milliárd 749 millió forintot különítenek el a határozat szerint a Miniszterelnökség költségvetési fejezetében. Az épület műtárgyakkal való méltó berendezésére a kormány a költségvetés tartalékából most  további egymilliárd forintot különített el.

A forrást mint a közgyűjteményeket is felügyelő minisztérium az Emmi kapja. A kormányhatározat arra is utasítja Balog Zoltán minisztert, hogy a minisztérium szakértői vizsgálják meg a műkincsek esetében az állami elővásárlási jog bevezetésnek lehetőségét, vagyis a leendő műkincseket a piacról szeretné megvásárolni a kormány.

A harmadik Orbán-kormány hivatalba kerülése után nem sokkal döntött úgy, hogy a miniszterelnök 2016. március 15-ig felköltözik a Várba a Karmelita kolostorba.

A kormány korábban arról is határozott, hogy a Miniszterelnökség mellett a Várba költözne a Nemzetgazdasági tárca és a Belügyminisztérium is. Most arról döntöttek, hogy az amúgy állami tulajdonban lévő egykori háború előtti pénzügyminisztérium épületébe és környékére kerüljenek. Ennek az épületnek a felújítására 1,5 milliárd forintot kapott az NGM.

Hirdetés
Kult Sztupa Melitta Boglárka 2025. április. 11. 19:00

„A verseim nem én vagyok: az vagyok én, amit itt irok” – máig sokkolóan hat József Attila kevésbé ismert arca

Évtizedekig elzárva tartották a nagyközönség elől, majd amikor szóba került a nyilvánosságra hozatala, mind az irodalmárok, mind a pszichológusok tiltakozni kezdtek ellene. Nemcsak azért, mert a szocialista erkölcsbe ütközött, hanem attól is tartottak, hogy a megjelentetése lejáratná a pszichoanalízis módszerét, valamint összetörné az olvasókban élő, kultikus József Attila-képet. A Szabad-ötletek jegyzékének idei újrakiadása és a József Attila pszichoanalízisét feldolgozó, ezen a héten mozikba kerülő új film, a Reménytelenül egyaránt a közönség nem szűnő érdeklődését mutatja a téma iránt. A ma 120 éves József Attiláról, a költőről és a magánemberről, továbbá a Szabad-ötletek jegyzékének publikálását övező vitákról kérdeztük az első kiadást tető alá hozó Tverdota György irodalomtörténészt, a József Attila Társaság elnökét, az életmű egyik legavatottabb ismerőjét.