Az Operaház főigazgatója a Faktorban reagált cikkünkre, melyben azt állítottuk, az ország egyik legszebb termét, a Székely Bertalan-termet Ókovács egyfelől a saját protokolláris céljaira akarja felhasználni, másfelől csökkenti az ott tartott kulturális események számát, és a látogatói hozzáférést is korlátozza. A főigazgató kérdésekben fogalmazta meg kritikáját.
Reagált a hvg.hu operaházi cikkére Ókovács Szilveszter főigazgató a faktor.hu-n. Ókovács kérdések özönében fogalmazta meg kritikáit a cikkünkkel kapcsolatban. „Most én kérdezek – ha már az a móka megesett velem, hogy épp iskoláscsoportot kalauzoltam a Székelyben, amikor a cikk megjelent arról, hogy immár senkit be se engedek oda.”
Cikkünkben nem állítottuk, hogy senki nem mehet be a Székely-terembe. A hvg.hu cikkének fő állítása az volt, hogy a Székely-termet ezentúl egyfelől afféle főigazgatói protokollhelyként használja az intézmény, másfelől kevesebb zenei rendezvény kap itt helyet, harmadrészt az egész Operaházból kikerülnek rendezvények most alakuló-épülő helyszínekre, az Operaház pedig több protokolláris, reprezentatív funkciót kap. Ezt kiegészítettük olyan belső információkkal, történetekkel, amelyek azt a képet erősítik, hogy Ókovács - mint egyik forrásunk fogalmazott -: "megalomán".
Ókovács kifogásolja, hogy az Operaház melletti utca nevét sem találtuk el. Cikkünkben a Dalszínház és a Hajós utca terminusokkal éltünk. Ezek a hivatalos elnevezések.
Ókovács kifogásolja, hogy az Operaház válaszát ellenkező előjellel értelmeztük. Ez nem felel meg a valóságnak, amúgy egy intézményi választ értelmezni nemcsak lehetősége, hanem feladata egy újságírónak.
Ókovács hosszasan sorolja kérdéseiben a pozitív intézkedéseket, kérdőre vonva a HVG-t, hogy ezeket elhallgattuk. Cikkünk ezekkel azért nem foglalkozott érdemben, mert nem ez volt a cikk témája. Kérdéseink nem is érintették ezeket, mégis az Operaház válaszának túlnyomó hányada önfényezés volt.
Az Operaház nézőszámát illetően Ókovács szerint nem csökkenés, hanem növekedés történt, de ezt nem fejti ki bővebben, hogy például egy előadás átlagára vagy összességében érti.
Ókovács hosszan sorolja az egyes intézkedései jogosságát. Ezeket nem érintette cikkünk, az a Székely Bertalan-teremmel történt változásokra koncentrál. Ezeket az Operaház a hivatalos válaszában sem tagadta.
Ókovács tagadja a vaskulcsos és a taxicsekkes vádakat – szerinte nem kapott saját kulcsot a Dalszínház utcai bejárathoz, és a taxicsekk sem része a kollektív szerződésnek. Ókovács ugyanakkor arról nem beszélt, tényleg használja-e az eredetileg az uralkodóknak fenntartott bejáratot. A taxicsekkben a forrásaink voltak tévedésben – az tényleg nem képezi részét, ezért elnézést kérünk. Főigazgatói rendelkezés vonatkozott a taxicsekkre, ezt vonta vissza Ókovács, mert túl sokan éltek vele vissza. Most úgy jár a taxicsekk, ha egy munkavállaló 23 óra után távozik az Operaházból. Igaz, a kollektív szerződés értelmében 22:30 után nem dolgozhatna senki az Operaházban.
Ókovács tagadja, hogy lenne olyan főszabály, hogy főméltóságok családtagjai és vendégei ne használhatták volna a Királyi Páholyt. Ezek szerint a Fidelióban is helytelenül tudják a vonatkozó szabályokat, amit forrásaink is ugyanúgy mondtak.
Ókovács kiemeli, hogy nem 9, hanem 16 milliárd forint az Opera éves költségvetése. A téves adatot az illetékes államtitkár nyilatkozatából vettük.
Ókovács kiemeli, hogy 1500 főt foglalkoztat az Opera, ennyi "család él az Opera költségvetéséből", az ezért olyan magas. Érdekvédelmi forrásból mi 1200 főfoglalkoztatású alkalmazottról tudunk, ami tényleg magas szám a filmalaphoz képest – amelyben persze a költségvetés nagy része nem bérre, hanem filmgyártásra és marketingtevékenységre megy. Amúgy az Operaházban 10 éve nem volt bérfejlesztés, az alapilletmény ennyi ideje nem nőtt. Csak olyan illetmények jöttek be a képbe, amelyek előadáshoz kötődtek – ha valaki részt vesz egy előadásban, azért megkapja a juttatást. Csak ez nem tervezhető, és nem számít bele a nyugdíjba.
