A 2013-as átszervezések miatt drasztikusan csökkent a nyilvántartott veszélyeztetett gyerekek száma, ők ugyanis eltűntek a gyermekvédelmi szolgálatok látóköréből.
Eltűnt ötvenezer gyerek a gyerekjóléti rendszerből – írja a Magyar Nemzet a KSH legfrissebb, Gyermekesély címmel megjelent elemzése alapján. A lap azt írja, ennyivel csökkent a veszélyeztetettként nyilvántartott gyerekek száma a 2013-as átalakítások óta, vagyis ennyivel kevesebb gyerek kap segítséget.
Veszélyeztetettnek azok a gyerekek számítanak, akik a családjuk magatartása vagy mulasztása miatt testi, érzelmi, értelmi vagy erkölcsi fejlődésükben akadályozva vannak. A nyilvántartott veszélyeztetett gyerekek száma 2012-ben még 190 ezer volt, 2014-ben azonban már csak 139 ezer. Hétezerrel csökkent a védelembe vett gyerekek, vagyis azok száma is, akiknek a családját kötelezték az együttműködésre.
A lap kitér arra, hogy a 2013-as átalakítás során a gyermekvédelmi hatáskör a jegyzőktől a járási gyámhivatalokhoz került, így míg 2005-ben még közel 1500 gyermekjóléti szolgálat működött, addig 2014-ben már csak 643. Ez azt jelenti, hogy jóval kevesebb településen volt elérhető gyermekjóléti szakember, az érintett családoknak elvileg másik településre kellett volna utaznia a gondozásért.
A KSH szakemberei a kiadványban azt írják, a legnagyobb veszélyben azok a gyerekek vannak, akik kistelepüléseken élnek, mert amellett, hogy ott helyben nincs már gyermekjóléti szolgálat, sok esetben a gyermekvédelmi jelzőrendszer sem működik rendesen. A legtöbb veszélyeztetett gyerek Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar, Nógrád és Baranya megyékben él.
Bár a KSH elemzése meglehetősen borús képet fest, az idén januártól a család- és gyermekjóléti szolgáltatás minden településen kötelező önkormányzati feladat lett, az állam pedig elvileg több gyermekjóléti központot fog finanszírozni.
