Életük végéig börtönben maradnak a romagyilkosságok elkövetői – így döntött a Kúria, amelynek harmadfokú eljárásában kedden végleg eldőlt Kiss Árpád, Kiss István és Pető Zsolt ügye. Fellebbezésnek helye nincs, nyolc év után lezárult a példátlan támadássorozat miatti büntetőeljárás. A vádlottak azt próbálták elérni, hogy helyezzék hatályon kívül a korábbi ítéletet ,és kezdődjön elölről első fokon az eljárás.
Kedd délután kihirdetett ítéletében helybenhagyta a Kúria a korábban meghozott döntést a romagyilkosságok ügyében: Kiss Áprád, Kiss István és Pető Zsolt esetében is marad a tényleges életfogytiglani szabadságvesztés. Az ítélet jogerős, az ellen fellebbezésnek helye nincs. A vádlottaknak a harmadfokú eljárás miatt keletkezett, százezres nagyságrendű bűnügyi költséget is meg kell fizetniük.
A két Kiss testvér az ítélet hallatán jelezte, hogy az indoklást nem hallgatják végig, így kivezették őket a bv-sek. Erre a tanácsvezető bíró annyit jegyzett meg: mivel további fellebbezési lehetőség nincs, nem is szükséges, hogy meghallgassák az indoklást. Így csak Pető Zsolt maradt a teremben a több mint egyórás bírói érvelés alatt, kívülről úgy tűnt, ő egykedvűen hallgatta a végzés magyarázatát.
Mivel a három vádlott egy sor eljárási szabálysértésre hivatkozott annak érdekében, hogy elérjék az egész eljárás elölről kezdését első fokon, a hosszas indoklásban azt hangsúlyozta a bíró: ezek a hibák vagy nem álltak fenn, vagy nem voltak olyan súlyúak, így ezek miatt nem helyezték hatályon kívül a korábbi ítéletet.
A bíró végigvette, milyen büntetőjogi minősítésre alapozták döntésüket, mint mondta, elsősorban azt vizsgálták, hogy egyáltalán mi a helyzet a második fellebbezéssel, vagyis azzal, hogy a másodfokon megállapított újabb bűncselekményi minősítés miatt 3 vádlott egyáltalán a Kúriához fordulhatott. Hosszan elemezte, milyen büntetőalakzatok valósultak meg azzal, hogy a személyi szabadság megsértését is elkövették, amikor a támadásokhoz felhasznált fegyvereket elrabolták egy vadásztól és családjától. Egymás után számba vette, hogy a vádlottak által kifogásolt eljárási cselekményeket hogyan értékelték, hogy immár harmadfokon elbírálhassák az ügyet.
"Szóba sem jöhet más büntetés, mint a legsúlyosabb, tényleges életfogytiglan" – jelentette ki a bíró, miután arról beszélt, hogy hat ember, köztük egy négy és fél éves kisgyerek életét oltották ki. Szerinte csak a véletlenen múlt, hogy nem haltak meg, és nem sérültek meg többen a támadássorozat alatt.
A leállíthatatlan védőügyvéd
A reggel 9 órakor kezdődő tárgyalás során a tanácsvezető bíró háromszor figyelmeztette, majd végül a perbeszéd abbahagyására szólította fel az egyik vádlott ügyvédjét. Először több mint két óra után szólt rá, felhívta a figyelmét arra, hogy harmadszor mond el olyan dolgokat, amik már eleve benn vannak a másodfokú iratokban, és jó lenne, ha ezzel nem az eljárás elhúzása lenne a célja. "A védencének sem ez az érdeke" – jegyezte meg. Az ügyvéd viszont leállíthatatlan volt, a további figyelmeztetések ellenére is egyre csak folytatta, míg végleg lekeverték, amin kiakadt, és kérte ennek jegyzőkönyvbe vételét (ami amúgy is megtörtént a bíróság szerint).
A védői perbeszéd elmondásához természetesen joga volt, de az eljárási szabályok szerint ez nem szolgálhatja azt, hogy indokolatlanul elhúzza a tárgyalást, főleg, hogy a tervek szerint ma akár ítéletet is hirdethetnének. A karakán bírónő ennek szerzett érvényt, a résztvevők legnagyobb örömére, mert már követhetetlen volt a folyton ugyanazt ismétlő, ügyvédi monológ, ami alatt volt olyan néző, aki elbóbiskolt.
Az ügyvédek egyébként összességében azokat az eljárási momentumokat sorolták fel, amibe próbáltak még így a végső bírói fórumon belekapaszkodni. A legeredetibb mondatot is ez ihlette, egyikük ügyvédje azzal a fordulattal zárta így 8 év eljárás után harmadfokon az enyhítés érdekében elmondott beszédét, hogy „három a magyar igazság”. Miután a vég nélkül önmagát ismétlő ügyvédet 2,5 óra után félbeszakították, a hátralévő megszólalók, így az áldozatok jogi képviselői összekapták magukat, és próbáltak lényegretérően beszélni.
Az utolsó szó jogán
Már az elsőfokú ítélet indoklásában is szerepelt, hogy Kiss Árpád, az elsőrendű vádlott volt az "agy", a fő irányító az elkövetők közt. A vádlott testvérpár idősebb tagja az utolsó szó jogán is hosszan sorolta önmaga védelmében azokat az eljárási cselekményeket, amiket "sérelmez". Kifogásolt például több tanúkihallgatást, amikor szerinte az érintett személyt tolmács, illetve hatósági tanú nélkül hallgatták ki, vagy a nyomozó hatóságok nem tisztáztak vallomásban szereplő ellentmondást. Szakértői véleményekbe, vagy a fegyverek vizsgálatába is belekötött, a peranyagok oldalszámra pontos idézésével érvelt, hol lát hibákat, milyen adatok nem stimmelnek, mit nem ellenőriztek a nyomozás során a rendőrök.
A másod- és harmadrendű vádlott rövidebben, de szintén eljárási kifogásokat sorolt fel, végül mindhárman arra kérték a bíróságot, hogy helyezze határon kívül az elsőfokú ítéletet, és legyen új eljárás.
Nem járultak hozzá, hogy mutathassuk őket
Szinte a teljes arcukat fedő, fekete maszkot viselő bv-tisztek gyűrűjében vonult be a három megbilincselt vádlott kedden a Kúria nagytermébe, ahol ma végleg eldőlhet, valóban életük végéig börtönben maradnak-e, ahogy ez a korábbi ítéletekben szerepel. Egyikük sem járult hozzá, hogy felismerhetőek legyenek a perről szóló tudósításokban, bár természetesen a teljes média a helyszínen követi az eseményeket.
Az első két sort megtölti több tetovált, kopasz érdeklődő, akik ruháikon jól látható módon a magyar zászló színeit viselik. Az egyik hátsó sorban itt van a korábban terrorcselekménnyel vádolt Budaházy György is, aki a hvg.hu kérdésére azt mondta, egyszerűen érdekelte a per, ezért jött el. Az ismert roma szervezetek képviselőivel nem találkoztunk.
Ítélet várható
Az elsőrendű vádlott, Kiss Árpád védője, Bérdi Zsolt szerint is ítélet várható kedden. Az ügyvéd korábban az MTI-nek azt mondta, a Kúriának két nagy feladata lesz, egyrészt meg kell állapítania, helytálló-e, hogy másodfokon bűnösnek mondták ki az érintett vádlottakat a besenyszögi rablással kapcsolatban egy olyan bűncselekményben, amelyben az elsőfokú bíróság nem állapította meg bűnösségüket. A másik nagy feladata, hogy megnézze, az első- és a másodfokú eljárásban történt-e olyan eljárási szabálysértés, amely miatt az egész ügy tárgyalását újra kell kezdeni – tette hozzá akkor Bérdi Zsolt.
A Fővárosi Ítélőtábla 2015. május 8-án kihirdetett másodfokú döntése nyomán csak a negyedrendű vádlott, Csontos István ügyében emelkedett jogerőre a korábban első fokon kiszabott büntetés, 13 év fegyház. Az első-, a másod- és a harmadrendű vádlott esetében megnyílt a lehetőség a fellebbezésre, mert egy újabb bűncselekményben, személyi szabadság megsértésben is megállapították a bűnösségüket. Ezt azért állapította meg a bíróság, mert a támadásoknál használt fegyverek egy részét egy vadásztól rabolták, akit családjával együtt fogva tartottak saját házukban, mialatt elvitték a puskáit. A három vádlott és védőik ezután rögtön éltek az újabb fellebbezési lehetősggel, így került az ügyük a Kúriára.
Mi történt eddig?
Első fokon a Budapest Környéki Törvényszék 2013. augusztus 6-án tényleges életfogytiglanra ítélte Kiss Árpádot, Kiss Istvánt és Pető Zsoltot, Csontos István pedig 13 év fegyházat kapott. Másodfokon a Fővárosi Ítélőtábla tavaly májusban helybenhagyta három vádlott tényleges életfogytiglani börtönbüntetését, illetve a negyedrendű vádlott 13 éves fegyházbüntetését. A negyedrendű vádlott, Csontos István már nem fellebbezhetett, így a rá még első fokon kiszabott 13 év fegyházbüntetés jogerőre emelkedett.
A megállapított tényállás szerint Kiss Árpád és testvére, Kiss István, valamint Pető Zsolt 2008-2009-ben kilenc helyszínen hajtott végre fegyveres támadást romák otthonai ellen. Negyedik társuk, Csontos István a két utolsó támadásban vett részt sofőrként. A bűncselekmény-sorozat következtében hat ember, köztük egy gyermek meghalt, öten súlyosan megsérültek. Az elkövetők összesen 78 lövést adtak le, 11 Molotov-koktélt dobtak, 55 ember testi épségét veszélyeztették.
Az elkövetők 2008. július 21-én Galgagyörkön, augusztus 8-án Piricsén, szeptember 5-én Nyíradonyban, szeptember 29-én Tarnabodon, november 3-án Nagycsécsen, december 15-én Alsózsolcán, 2009. február 23-án Tatárszentgyörgyön, április 22-én Tiszalökön, augusztus 3-án Kislétán hajtottak végre támadást. A kislétai és a tiszalöki bűncselekménynek egy-egy, a nagycsécsinek és a tatárszentgyörgyinek két-két halálos áldozata volt.
