Nemcsak véleménynyilvánítás, hanem kifejezetten a pszichológia által képviselt megalapozott tudás világos és hiteles közvetítése az állásfoglalás – jelzik már a szöveg legelején.

Kövér László 2015. december 13-án, a Fidesz kongresszusán tett kijelentéseiben definiálta a nők „világban” elfoglalt helyét, amely az ő értelmezésében csupán egy meglehetősen szűk dimenziót, a családot foglalja magába. Ez egyszerre jelentette a politika magánéletünkbe való nyílt és erőteljes betolakodását, valamint egy politikus állásfoglalását egy tudományos diszciplínával szemben – vélik az állásfoglalást aláíró pszichológusok, szociálpszichológusok, szociális munkások és a szakterületen tanuló egyetemi hallgatók.

„Kövér László kiejelentésének az is súlyt ad, hogy – szemben például a hasonló szellemiségű nyilatkozatokat tevő Kovács Ákos dalénekessel – ő egy magasszintű közhatalmi pozíció birtokosa. Mégis, elsősorban kollegánk, Bagdy Emőke kapcsolódó nyilatkozatai miatt döntöttünk úgy, hogy nyilvánosságra hozzuk szakmai álláspontunkat” – olvasható a levélben.

„Fontosnak tartjuk hangsúlyozni, hogy sokféle hang létezik szakmánkon belül, és nem helyes, ha néhány már ismertebb pszichológus nyilatkozata a pszichológia álláspontjaként értelmeződik. A különböző hangok között pedig elsősorban párbeszédre és vitára van szükség” – vetik fel.

Amikor Kövér László és Bagdy Emőke a „genderőrületet” bírálják, azt nem tudományos érvek mentén teszik, hanem azért, mert olyan felforgató ideológiaként gondolnak rá, amely az „öröktől fogva létező természetes rendet” borítja fel. Kiemelten fontosnak tartjuk, hogy a gendertudományokra, ahogy az elnevezésben is szerepel, tudományokként kell tekintenünk, melyeket kizárólag az aktuális tudományos kritériumok mentén értékelhetünk, bírálhatunk, nem pedig aktuálpolitikai szempontok mentén – fogalmaznak a nyílt levélben.

Az aláírók hangsúlyozzák, hogy hamis az a kép, mely szerint a genderszemlélet család-, heteroszexualitás-, anyaság- vagy férfiellenes lenne. Sokkal inkább arról van szó, hogy ezek a szerepek, orientációk és identitások nem lehetnek másokhoz képest elsődlegesek, illetve fölérendeltek.

„Pszichológusokként és segítő szakemberekként tanácsadói és terápiás helyzetben egyértelműen azt képviseljük, hogy a kliensnek kell meghoznia saját döntéseit, meghatároznia saját céljait azon a közösségen, társadalmi közegen belül, amelyben él” – teszik egyértelművé a szövegben, amelyben hivatkoznak a Magyar Pszichológiai Társaság és a Magyar Pszichológusok Érdekvédelmi Egyesület Etikai Bizottságának szakmai állásfoglalásában rögzített elvekre. Utóbbiak tartalmazzák egyebek mellett azt, hogy a szakembereknek felelősen kell nyilatkozniuk, és nem szabad erőltetniük „a közbeszédben megjelenő, téves társadalmi előítéleteket és sztereotípiákat”.

A nyílt levél végén újra jelzik: az állásfoglalással szeretnénk párbeszédet és vitákat nyitni arról, hogyan tudják a pszichológusok és más segítő szakemberek segíteni klienseinket a rájuk nehezedő társadalmi nyomások kezelésében.

A levelet aláírók neve egyebek mellett a Kettős Mérce blogon olvasható.