Vádat emelt egy – korábban információtechnológiai céget vezető – férfi ellen az ügyészség a kitiltási botrány ügyében, az illető az ügyészség szerint áfacsökkentést ígért elintézni az áfacsalás miatt szenvedő amerikai Bunge cégnek. Egy láncolat egyik szereplője lehetett, aki azt állította, hogy ismeri a Századvéget és Heim Péter nevét emlegette.
Vádat emelt az ügyészség egy meg nem nevezett férfi ellen vesztegetés vádjával – közölte Ibolya Tibor főügyész a Fővárosi Főügyészségen. A vád: vesztegetést színlelve elkövetett befolyással üzérkedés bűntette. A vádlott egy korábban információtechnológiával foglalkozó céget vezető, 40-es éveinek végén járó budapesti férfi, monogramja T. V. Az ügyészség több tízezer sms-t, e-mailt, mms-t vizsgált át, ezt követően jutott erre. A vádirat nagyon friss: 2015. december 11-i. Mégis a nyomozást bő egy éve, 2014. október 21-én rendelték el. Ez azért érdekes, mert előző nap robbant ki a kitiltási botrány, és a sajtóban megjelent információ után indított nyomozást az ügyészség - ami nem nevezhető mindennaposnak.
A főügyész elmondása az amerikai, Magyarországon is jelen levő étolajgyártó cég, a Bunge szenvedett a piacon sebesen terjedő áfacsalt étolajok miatt. Felkért a cég egy lobbistát, hogy járjon közben az áfacsökkentés érdekében, a 27-ről 5 százalékra csökkenő étolajáfa értelmetlenné tenné az áfacsalást. A lobbista a most vádlottá lett személyt is megkereste, aki kiterjedt kapcsolatrendszerrel rendelkezett, állítása szerint ismerte az egyik ismert gazdaságkutató alapítvány vezetőjét, és ígérte, megpróbál közbenjárni. A főügyész először nem nevezte meg, melyik gazdaságkutatóról és vezetőről van szó, de később elárulta: Századvég és Heim Péter.
A Bunge-lobbista állítólag azt a választ kapta a vádlottól, hogy a gazdaságkutató vezetője azt üzente, 2 milliárd forint az ára annak, hogy az étolaj áfája 27-ről 5 százalékra csökkenjen. A főügyész elmondása szerint valótlannak bizonyult, hogy a vádlott ismeri Heim Pétert (a vádlott az ügyészség szerint nem állt kapcsolatban Heim Péterrel, semmilyen kapcsolat nem mutatható ki a két személy között), és az ajánlatból sem volt semmi igaz az ügyészség nyomozása alapján.
A lobbista az ügyészség szerint ezt az üzenetet elmondta a Bungénak, a cég azonnal megszakított minden kapcsolatot az illetővel, a lobbista pedig azonnal jelzett az Egyesült Államok nagykövetségének. A vádlottat az USA kitiltotta.
A főügyész elmondta, hogy Vida Ildikó akkori NAV-elnök ebben az ügyben nem érintett. A hvg.hu rákérdezett, hogy mégis hogyan kerülhetett fel a kitiltási listára Vida, ha ebben az ügyben az ügyészség mostani álláspontja szerint nem érintett Vida. A főügyész azt állította, hogy a Bunge által felkért lobbista az USA nagykövetségének kérésére a NAV-ban járt, és azt tolmácsolta, hogy az adóhatóság lépjen fel az adócsalókkal szemben. Mivel a későbbiekben az USA azt érzékelte, hogy érdemben nincs változás, ezért a főügyész elmondása szerint az amerikaiak feltételezhették, hogy a NAV nem lépett fel az áfacsalókkal szemben. Elképzelhetőnek tartotta a főügyész, hogy emiatt kerülhetett fel a kitiltási listára Vida Ildikó.
Több mint egy éve hallgatja agyon a magyar kormányzat és állam azt a kitiltási botrányt, amely tavaly ősszel a fél országot lázban tartotta.
A botrány egy éve, október 16-án pattant ki, és pár nap alatt akkora diplomáciai incidenssé dagadt, hogy megingatta a magyar kormányt, és hónapokig lázban tartotta a hazai közéletet. Az ügyet a kormányközeli Napi Gazdaság (ma már Magyar Idők) indította el. Botorság volt, elsőre jó ötletnek gondolhatta a kormány, hogy inkább ő hozza nyilvánosságra, ami neki kínos, megelőző kommunikációs csapásként, Amerika-ellenes tálalásban. A lap azt írta, hogy az Egyesült Államok megnehezíti több magyar hatósági személy beutazását USA-ba, mert amerikai érdekeltségekkel szemben folyik adóhatósági vizsgálat Magyarországon. Hamar kiderült: az USA konkrétan kitiltott valakiket a magyar közigazgatásból, mert információi szerint korrupcióban voltak érintettek.
A kormány mismásolt sokáig, olyanokkal jöttek, hogy nem fogják megkérdezni a több tízezer közszolgát, vajon ki érintett. Kiderült, hogy 6 ember került fel erre a szégyenfalra, de közülük csak Vida Ildikó, akkori NAV-elnök ismerte el, ő rajta van. És bár mondta, hogy pár kollégája is, de a kormányt nem érdekelte annyira, hogy kiderítse, vagy legalábbis elmondja, kik azok az adóhatósági emberek – esetleg a hatból van-e nem NAV-os személy.
A botrány érdekes momentumait, fordulatait itt vettük végig. Pár hete parlamenti képviselők – főként a kormánypárti részük – meredek magyarázatokkal szolgáltak a botrányra, amely egyszer csak – akkor úgy tűnt – elült.