Havi húszezer forint a pénzügyi vezető bérére? Maximum havi 14 ezer forint a rezsire? Ilyen és ehhez hasonló összegeket lehet elszámolni a szegény gyerekek tanulását segítő tanoda program működésére a pályázati kiírás szerint. A pályázatíró viszont akár egymillió forintot is kasszírozhat.
A 2002 óta immár hatodik alkalommal kiírt pályázat az eddigi legnagyobb keretösszeggel indult: ötmilliárd forint áll rendelkezésre, hogy abból 170-200 tanoda legalább kétéves működése biztosított legyen. Bár ekkora volumenű támogatást még sosem kapott a szegény gyerekek iskolán kívüli fejlesztését célzó képzési program, mint most, sikertörténetről korai lenne beszélni.
A szervezetenként elnyerhető évi tíz-tizenöt milliós támogatás alig emelkedett a tíz évvel korábbi kiírásokhoz képest, miközben a fogyasztói árindex ötven százalékkal nőtt. Másrészt a tanodák finanszírozása nem normatív alapú: két pályázat közötti időszakban a működés nehezen tervezhető, a tevékenység sok esetben esetleges, van, amikor átmenetileg le is áll. A körülmények nem teszik lehetővé, hogy a tanodák többsége normális, folyamatos szakmai munkát végezzen.
Francia minta
Pedig amikor az egyik első tanoda, a budapesti Józsefvárosi Tanoda Szőke Judit vezetésével elindult, éppen a folyamatos jelenlét volt a sikerek kulcsa. Az ezredfordulóig civil pályázatokból és fővárosi támogatással működött néhány minta intézmény, majd a kezdeményezést felkarolta az állam. Pokorni Zoltán oktatási miniszterként szoros együttműködést alakított ki a francia közoktatás szereplőivel, ahol a Kiemelt Oktatási Körzetek (ZEP - Zone d'éducation prioritaire) programjának volt az egyik eleme az az elsősorban a migráns gyerekeknek kitalált iskolán kívüli tevékenységforma, ami a magyar tanodákban is visszaköszön.
Mindezek ellenére a tanodák státusza és működésük biztosítéka azóta sem rendezett. Támogatásuk a mindenkori fejlesztési források és a politikai döntéshozatal függvényében alakul, jóllehet a mindenkori kormányok oktatáspolitikusai előszeretettel dicsekednek ezzel a megoldással. Miközben tizenéve vár arra, hogy része legyen a hivatalos oktatáspolitikának, és rendszeres finanszírozást kapjon.
Rezsicsökkentés
A legújabb, december 30-án záruló tanoda kiírás kapcsán még korábbi alkalmakhoz képest is nehezebb dolga lesz a megvalósítóknak, ha a működést törvényesen, és a szakmai előírásoknak megfelelően kívánják végezni.
Miközben például kötelező a projektmenedzser és a pénzügyi vezető alkalmazása, a ráfordítható összeg nem haladhatja meg az összköltség 2,5 százalékát, vagyis kevesebb, mint havi bruttó húszezer forintból kellene az uniós eljárásrenddel tisztában lévő, szakmailag kompetens és felelős szakembereket alkalmazni. Könnyen belátható, hogy ez csak olyan szervezeteknek lehetséges, amelyek más forrást is be tudnak vonni az adminisztratív feladatok ellátására.
Ennél is meredekebb az az elvárás, ami a rezsiköltségeket szabályozza. Legfeljebb az összköltség 1 százalékát, azaz maximum havi 14 ezer forintot lehet költeni a közüzemi számlákra, posta- és kommunikációs költségekre, karbantartásra és a banki költségekre.
E két fejlemény együtt inkább hasonlít tudatos kiszorításra, mint a költséghatékonyság érvényesítésére. Nyilvánvaló, hogy azok a pályázók, amelyek rendelkeznek likvid tőkével, munkatársakkal, egyéb forrásokkal és infrastruktúrával (például az egyházak, és az iskolák által működtetett alapítványok, amelyek külön célcsoportként fel is tűnnek a kiírásban) előnybe kerülnek az átlagos civil szervezettel szemben, ami akár évtizede is működtet tanodát.
Forza, pályázatírók
De vannak, akik jól járnak, hiszen az előkészítésre akár a költségvetés 4,5 százalékát (1.15-1,35 millió forint) is előírányozhatják a pályázók. Úgy hírlik, hogy beindult a daráló, pályázatíró és lebonyolító cégek tucatjai jelentkeznek civileknél, hogy a tortából részesüljenek. Ami nem csoda, hiszen az EFOP pályázat régóta az első lehetőség, ami az oktatási témában aktív civileknek szól.
A tanodák ki vannak szolgáltatva a szerencselovagoknak, iszonyatosan nagyra nyílt a potenciális pályázói kör, a szakmailag tapasztalt tanodamegvalósítók lehetőségei pedig nagyon leszűkültek. (Erről írt a HVG-n futó népszerű blogjában L. Ritók Nóra pedagógus is.) Ez utóbbiakat tömörítő TanodaPlatform Hálózat a kormány által létrehozott Antiszegregációs Kerekasztal összehívását kérte, amely várhatóan kedden tárgyalja majd a tanoda pályázattal kapcsolatos kérdéseket.
(A szerzők a Roma Sajtóközpont munkatársai)