A leginkább védett egészségügyi adatokra, függőségekre és szexuális szokásokra is rákérdeznek abban az iskola-egészségügyi felmérésben, melyet közel 10 egri középiskola elsőéves tanulóinak készítettek. Olyanokról is vallatnák őket, hogy van-e konfliktus a családban, szoktak-e lopni, vagy másokat bántalmazni. Az iskolaorvos arra hivatkozik, így tudják kiszűrni, ki szorul segítségre, az adatvédelmi szakember szerint viszont ez akkor is jogsértő.
Voltál már részeg (lányok 3, fiúk 5 pohár alkohol vagy több), kifejezetten az elmúlt hónapban voltál-e ittas, használtál-e valaha kábítószert, otthon vagy az iskolában bántott-e valaki?
– ilyen kérdésekre kell válaszolniuk kilencedikes, vagyis középiskola első osztályába járó egri diákoknak egy iskolaorvosi felmérés során. Azt is firtatják: „ha valaha” volt a 15 éves tanulónak szexuális kapcsolata, akkor „milyen gyakran” használt óvszert. A drogot is be kellene vallania: nemcsak azt akarják tudni, fogyasztott-e már kábítószert, de azt is, ült-e már olyan autóban, amit alkohol vagy drog hatása alatt álló sofőr vezetett.
A két részből álló felmérés ráadásul nem anonim, a diáknak kötelező megadnia a nevét, osztályát és az oktatási azonosítóját is. Az „orvosi kérdőív” címen futó kutatás egy zárt internetes csoportban bukkant fel, miután egy kiakadt szülő háborgott miatta. Nemcsak az érzékeny kérdések verték ki a biztosítékot, hanem az egésznek az értelmetlensége. Volt, aki úgy kommentálta: „a rendes gyerekek szépen őszintén kitöltik, a summantók, akik otthon is summantanak, meg írnak mindenfélét”.
Az orvosi kérdőív bevezetőjében az szerepel, hogy „a lelki és életmódi rizikómagatartás kiderítése” érdekében kell válaszolniuk a két részből álló kérdőívre, az „eredményéről és az igénybe vehető lehetőségekről mindenkit személyesen tájékoztatnak”.
Az életmódbeli „rizikómagatartásokat” olyan kérdésekkel térképezik fel, mint hogy a diák eszik-e elég gyümölcsöt, zöldséget, szokott-e energiaitalt vagy más koffeintartalmú italt inni, hányszor eszik édességet, rendszeresen reggelizik-e. Rákérdeznek a sportolásra és a képernyő előtt töltött idő mennyiségére is (ebbe beleszámít az okostelefontól a tévéig minden). Majd rögtön utána azt firtatják, hányan élnek együtt a családban és mindennapi problémát jelentenek-e számukra az anyagiak, a családtagok közti konfliktusok vagy valamilyen betegség. Azt is tudni akarják, a kilencedikes diák, illetve a családtagja dohányzik-e, utóbbi esetleg otthon is.
Kisebbrendűnek érzem magam: kissé?
A második részben magukat kell jellemezniük: adott állításoknál kell bejelölniük, hogy az mennyire jellemző rájuk (nem, kissé vagy nagyon). Itt is nagyon érzékeny pontokra kérdeznek rá, olyan erős kijelentéseket kell magukra vonatkoztatniuk, mint hogy „rongálom saját, vagy mások holmiját”, „tapintatlan, durva vagyok másokkal” vagy „gyakran sírok”. A 15 évesnek el kell dönteni, mennyire igaz esetében, hogy „túlzottan a felnőttekre hagyatkozik, önállótlan”, gyakran füllent vagy csal, illetve úgy érzi, hogy senki sem szereti. A kérdőív készítői azt is elvárják, hogy a diák bevallja: „testileg bántalmazok másokat”, „könnyen káromkodom, trágár szavakat használok”, sőt még azt is, hogy „előfordul, hogy otthonról vagy máshonnan lopok”.
A hozzánk eljutott dokumentumot a fejléce szerint az egri Gárdonyi Géza Ciszterci Gimnázium és Szakközépiskolában töltették ki a gyerekekkel, de utána kiderült, hogy Eger más intézményeiben is évek óta bevett felmérésnek számít. „Az iskolaorvos által végzett kérdőívről van szó, amelynek az a célja, hogy felmérje a veszélyeztetett gyerekeket és nekik segítséget tudjon nyújtani” – mondta Varga B. János, a Gárdonyi Géza Ciszterci Gimnázium igazgatója kérdésünkre. Az iskola vezetője szerint biztosítékot jelent, hogy a kérdéssor bevezetőjében orvosi titoktartást garantálnak, a szülőkkel pedig az első szülői értekezleten aláíratnak egy beleegyezést, miszerint hozzájárulnak ahhoz, hogy gyermekük részt vegyen a felmérésen. Nem tud róla, hogy adatvédelmi szempontból aggályosan kérdeznének rá a diákok egészségügyi és más adataira, de hozzátette, ha így van, változtatnak a felmérésen.
A szülők több mint 90 százaléka hozzájárul
„Az iskola-egészségügy jogszabályban meghatározott feladata a lelki, életvezetési, szociális szempontból veszélyeztetett tanulók felkutatása és a nekik szóló tanácsadás. A feladat ellátása céljából végezzük a tanulók kérdőíves felmérését, melyhez a szülők írásbeli hozzájárulását kérjük” – erre hivatkozott Mezei Éva, az egri iskola-egészségügyi szolgálat iskolaorvosa is. Azt ugyanakkor elismerte, hogy bár a szülők utánanézhetnek a kérdéseknek a honlapon, de amikor aláírják a beleegyező nyilatkozatot, akkor ehhez nem mutatják be nekik a kérdőívet.
Mezei szerint a kérdőív tartalma megfelel a szakmai ajánlásoknak, az adatok az orvosi dokumentáció részét képezik és az orvosi titoktartás alá tartoznak. „A kérdőív kitöltését követően minden tanulóval személyesen megbeszéljük az eredményt, tanácsot adunk, segítséget nyújtunk a problémák megoldásában, szükség esetén konzultálunk a szülőkkel” – tette hozzá.
Az iskolaorvos szerint a diákok és a pedagógusok is „nagyon is jó néven veszik a programot, mert érzik, hogy fontosak és hasznos segítséget kaphatnak”. Szerinte ezt támasztja alá, hogy a szülők több mint 90 százaléka hozzájárul, hogy a gyerekük részt vegyen az önkéntes alapon működő programban. Mint mondta, az egri intézményekben az egészségügyi alapellátáshoz tartozó iskola-egészségügyi szolgálat végzi az előzetes felmérést az iskolákban. Ez már több mint tíz éve fut 8-10 egri középiskolában, egy időben pályázati pénzt is kaptak rá, de már évek óta minden támogatás nélkül végzik, annyira hasznosnak tartják. „Azért a 9. évfolyamosok töltik ki, mert ők az új tanulók, akkor kerülnek be a középiskolába. Így jobban megismerjük őket a felmérést követő egyéni beszélgetésen, ez segít abban is, hogy bizalmi kapcsolat alakuljon ki, tudják, mivel fordulhatnak hozzánk, és hogy megismerjék a segítségnyújtási lehetőségeket” – magyarázta. Mezei Éva sem tartja aggályosnak a feltett kérdéseket, szerinte a kérdőíveket szakmai alapon, illetve egy egészségügyi szakkönyv ajánlása alapján állították össze.
TASZ: Ez a gyerekek aktásítása
Az iskola-egészségügyi szolgálatnak, illetve az iskolai gyermekvédelmi felelősöknek valóban a diákokat kell segíteni, de nem így, kérdőíves szűréssel, vagyis a gyerekek aktásításával – mondta Szabó Máté Dániel, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) szakmai igazgatója, miután megmutattuk neki a középiskolai kérdéssort. Egészen elképesztőnek nevezte, hogy ilyen kérdéseket tesznek fel a diákoknak, szerinte ez ugyanis több okból is jogsértő. „A kérdőívben egészségügyi adatokra, illetve szexuális élettel és szenvedélyekkel kapcsolatos információkra kérdeznek rá, ezek pedig különleges adatok, vagyis a személyes adatokon belül is szigorúbban védettek. Eleve megdöbbentő, hogy ezekre személyi azonosításra alkalmas módon kell válaszolniuk” – mondta.
Az ilyen adatok kezeléséhez önállóan csak a 16. életévet betöltött személyek járulhatnak hozzá, méghozzá kizárólag írásbeli nyilatkozattal. „A kilencedikes diákok többnyire ezt a kort nem töltötték be, ezért náluk a szülőnek kell hozzájárulnia írásban, de abba is be kellene őket vonni, hogy pontosan mit kérdeznek a gyereküktől, és az milyen válaszokat adott” – mondta Szabó Máté Dániel, vagyis adódik a kérdés, az egri szülők látták-e előre a kérdéssort.
Az iskolában nem létezik önkéntesség?
Szabó Máté Dániel szerint mindez még csak a formai kritérium, de szerinte még ha látták is a szülők a kérdéssort, akkor is jogellenes az egész. Ugyanis az ilyen jellegű adatszolgáltatásnak önkéntesnek kell lennie, és fontos, hogy semmilyen retorziótól ne kelljen tartania a válaszadónak. Márpedig az iskolában a diákok kiszolgáltatottak, nem döntenek szabadon, és tulajdonképpen még a szüleik sem, mondta az adatvédelmi szakember.
Arról már nem is beszélve, hogy Szabó szerint egy sor kötelező elem hiányzik a kérdőívből, amit az adatvédelmi törvény előír. „Milyen célból teszik fel a kérdéseket, kik fognak hozzáférni, meddig kezelik az adatokat, mi a teendő, ha úgy érzi, hogy sérülnek a jogai, hová fordulhat, ha ezeket később töröltetni akarja” – sorolta a jogvédő, hogy mi minden nem derül ki a különlegesen védett adatokra rákérdező felmérésből.
A jogvédő szervezet munkatársa szerint mindezek alapján az egri intézményekben súlyosan megsérthették a diákok információs önrendelkezési jogát. „Ha van olyan érintett család, aki ezt nem hagyná annyiban, akkor a TASZ ingyenes jogsegélyszolgálatára számíthat” – jelentette ki. Szabó Máté Dániel szerint azonnal le kellene állítani ennek a kérdőívnek az alkalmazását, az évek során kitöltött példányokat pedig törölni, plusz bocsánatot kérni minden érintett diáktól, illetve családtól.