Annak ellenére, hogy megmenekülne a sajtó a szerkesztőségekbe ültethető nemzetbiztonsági ügynököktől, a kormánypárt arra készül, hogy mégis leszavazzák a javaslatát. A törvénnyel a távközlési cégekhez és postai szolgáltatókhoz ültetné be a kormány a fedett ügynökeit, de a törvényalkotási javaslat egy tudatosnak tűnő hibát ültetne a szövegbe.
Nem a „külön jogszabályban meghatározott infrastruktúra, alkalmazás- és tartalomszolgáltatók”, hanem a „törvényben meghatározott elektronikus hírközlési szolgáltatók és … postai szolgáltatók” lennének kötelesek alkalmazni a nemzetbiztonsági szolgálatok fedett embereit – ezzel egyértelművé válik, hogy a tervezet szóhasználata (tartalomszolgáltatók) által keltett gyanúval ellentétben a sajtóról itt nincs szó –, ám a jelek szerint a kormánypártok mégsem remélik, hogy a nemzetbiztonsági törvény módosításához összejön a kétharmados többség.
A fideszes Gulyás Gergely vezette törvényalkotási bizottság ugyanis a rendvédelmi szervekről szóló törvénymódosítás végéről, amelynek része az említett pont, törölni javasolja a szokásos utalást arra, hogy a szóbanforgó pontok sarkalatos törvényt érintenek, vagyis csak minősített többséggel lehet róluk dönteni. Ezáltal, ha mégis elfogadnák a törvénymódosítást, sarkallatos pontok jelölésének hiányában formai hibát követnének el.
A bizottság indoklása szerint a „sarkalatos rendelkezések esetleges elvetése esetén a sarkalatossági záradék funkcióját veszti, ezért elhagyásáról gondoskodni szükséges”. Igaz, az „esetleges” szót használják, de úgy látszik, a kudarcot valószínűsítik, ugyanis ha a plenáris ülésen kedden mégis megszavaznák az adott paragrafusokat, akkor ez a záradék szükséges lenne. Az 1995-ből származó nemzetbiztonsági törvény egyébként egyes intézményekre és állami cégekre vonatkozóan most is tartalmaz ilyen foglalkoztatási kötelezettséget, az újdonságot a vitatott pont jelentené.
