Hogyan állnak a magyar egyetemek a nemzetközi rangsorokban, a környékbeli országok egyetemeivel összevetve? – erre is választ ad az e heti HVG felsőoktatásról készült összeállítása.
A nemzetközi szinten is jegyzett magyar egyetemek pozíciója nemcsak a világranglisták átlagában, de a valós versenytársakhoz képest is romlik. Ez közvetlenül összefügg a rangsorolásban meghatározó teljesítményindikátorként használt, tudományos publikációkat megalapozó kutatások és oktatói-kutatói foglalkoztatás pénzügyi feltételeinek romlásával.
A top 200-ba kerülést még Orbán Viktor fogalmazta meg célként, ám ennek elérése egyre illuzórikusabb – derül ki Fábri György, az ELTE docensének elemzéséből.
A világban is jegyzett magyar egyetemeket sokáig a lengyelekkel hasonló megítéléssel sorolták be. Ám míg a Jagelló Egyetem vagy a Varsói Egyetem megőrizte pozícióját, az ELTE, a Szegedi Tudományegyetem és a Debreceni Egyetem ezeken a listákon negatív irányban mozdult el. Az ELTE pedig kiesett a sanghaji rangsor, az Academic Ranking of World Universities 300-as köréből, ahol az elmúlt években egyetlenként képviselte a magyar felső-oktatást.
Az elemzés és az egyes európai egyetemek nemzetközi rangsorhelyezéseiről készült táblázat a csütörtökön megjelenő HVG-ben.
