A kormányhatározat szerint a terrorellenes koordinációs bizottság elnöke a Terrorelhárítási Központ főigazgatója. A bizottság feladata egyebek mellett a terrorizmusra és terrorcselekményekre vonatkozó információk cseréje, összegzése, értékelése. Továbbá válsághelyzetben a felderítő, műveleti intézkedések összehangolásával és a hatósági intézkedések kezdeményezésével kapcsolatos koordinációs tevékenység ellátása. Az elrendelt, módosított vagy megszüntetett fokozatokról a lakosságot a belügyminiszter tájékoztatja a TEK útján.

A kormányhatározat szerint a terrorfenyegetettség alapján készültségi fokozatokat rendelhet el a belügyminiszter saját hatáskörben vagy a terrorellenes koordinációs bizottság kezdeményezésére. Az elrendeléshez, módosításhoz vagy megszüntetéshez szükség van a kormányon belül működő nemzetbiztonsági kabinet egyetértésére. Ha a különböző fokozatokról rendkívüli sürgősségről kell intézkedni, a nemzetbiztonsági kabinet egyetértése utólag is beszerezhető.

A 4-es fokozat a legalacsonyabb

A belügyminiszter a tényleges fenyegetettség mértékének megfelelő fokozatot egész Magyarországra vagy egy meghatározott területre is elrendelheti.

A fokozatok között a 4-es az alacsony fokozat. Ez akkor rendelhető el, ha az ellenőrzött vagy részben ellenőrzött információk alapján az Európai Unió, illetve a NATO valamelyik tagállamában terrorcselekmény elkövetésének veszélye áll fenn.

A 3-as (közepes) fokozat akkor rendelhető el, ha az ellenőrzött vagy részben ellenőrzött információk a fenyegetettség szintjének növekedésére utalnak az EU illetve a NATO valamelyik tagállamában, vagy pedig ha valamelyik szomszédos államban terrorcselekményt követtek el.

A 2-es (magas) fokozatot akkor kell elrendelni, ha az ellenőrzött vagy részben ellenőrzött információk Magyarország konkrét veszélyeztetettségére utalnak, vagy Magyarországot fenyegető terrorcselekmény közvetlen bekövetkezésére utaló, konkrét információk állnak rendelkezésre.

Az 1-es, a legmagasabb (kritikus) fokozat rendelhető el, ha Magyarország területén vagy Magyarország területére is kiható, súlyos következményekkel járó terrorcselekményt követtek el, vagy pedig Magyarország területén olyan súlyos következményekkel járó egyéb esemény történik, amelynél felmerülhet a terrorizmussal való összefüggés – derül ki a hivatalos megfogalmazásból.

A határozat kiterjed a Belügyminisztérium érintett szerveire, az Alkotmányvédelmi Hivatalra, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálatra, az Információs Hivatalra, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálatra, a TEK-re, az Országos Rendőr-főkapitányságra, a Nemzeti Védelmi Szolgálatra, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságra, a Nemzeti Adó- és Vámhivatalra, a Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központra, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalra, a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságára, valamint több minisztériumra.

Felül kell vizsgálni a terrorizmus elleni akciótervet

A határozat több átmeneti rendelkezést is tartalmaz. A kormány elrendelte, hogy a legfőbb ügyész közreműködésével 45 napon belül felül kell vizsgálni a terrorizmus elleni nemzeti akciótervet. A terrorellenes koordinációs bizottságnak elő kell készítenie egy központi intézkedési tervet is.

Egy másik kormányhatározatban rögzítették a nemzetbiztonsági kabinet feladatainak bővítését is. E szerint a kabinet koordinálja a terrorizmus elleni küzdelemmel összefüggő kormányzati feladatokat. Ezt a munkáját a terrorellenes koordinációs bizottság segíti.