Még nem Kósa Lajos, hanem Rogán Antal beszél. Nagyjából ugyanazokat mondta el, mint Orbán Viktor: szembe kell nézni az újkori népvándorlással, hogy képes-e az unió integrálni az embereket.

Arra kérte az ellenzéket, hogy szavazzák meg a kétharmados törvényt, hogy szavazzák meg a honvédség mozgósítását is elrendelő törvényjavaslatot, illetve a 4/5-ös támogatottságot igénylő házszabály-módosítást.

Vona Gábor ugyan elégedett a kormány menekültügyi intézkedéseivel, de azokat engedtük be a hétvégén, akiket Röszkén visszatartottunk.

Rétvári Bence válaszában előhúzta az "elmúltnyolcév" kártyát. A szocialista javaslatra érdemben nem reagált. Csak annyit mondott, az Orbán-kormány a dolgozó és adófizető emberek oldalán áll.

Tóbiás József nem a menekültügyről beszélt, hanem a szegénységről. Mint mondta, borzasztó a hangulat az országban, tűzoltók, szociális munkások élnek létbizonytalanságban.

Az MSZP elnöke szerint nem a rezsicsökkenés és az életpályamodell oldja meg a dolgokat. "Azonnali fizetésemelést követelünk az embereknek" – mondta. Mert szerinte arra van pénz, hogy Matolcsyék palotákat vegyenek, vagy az állami vezetők fizetését emeljék.

A javaslatuk:

• Legalább 50 százalékkal emelkedjen mindenkinek a fizetése annak, akik működtetik a hazát
• Be kell vezetni a garantált illetményt, azaz legalább nettó 150 ezres fizetés kell
• Felsőfokú végzettségűeknek 175 ezer
• Egyetemi végzettségűeknek 200 ezer

Rétvári szerint emberségesen bánunk a menekültekkel, rengeteg vizet és szendvicset osztottunk szét például köztük.

A menekültáradat haszonélvezői az államtitkár szerint a baloldali pártok.

Amúgy Rétvári szerint ezek a veszélyei: az iszlamizálódásnak:

• maguk között házasodnak
• más a jogrendszerük: a muzulmán hozzáállása a világi nézet lebontása
• nincs mindenkinek ugyanolyan joga, ilyen például a nők egyenlőségének kérdése
• elfogadják az erőszakot, az öngyilkos merénylőket

Harrach Péter szerint Magyarország kezelte a legjobban a migrációs válságot. A KDNP politikusa szerint valakik biztatták őket azzal, hogy azt mondták nekik, "menjetek Európába, és éljetek ott".

A frakcióvezető olyanokat is mondott, hogy a multikulturalizmus megbukott.

Áttérünk a napirend előtti felszólalásokra, először Szél Bernadett (LMP) következik. A kivándorlás kapcsán a párt lefolytatott egy kutatást, és a kép lesújtó: a kivándorló magyarok több mint fele nem is tervezi, hogy visszatérjen Magyarországra. Az itthon lévők több mint 80%-ában felmerül, és fontolgatják, hogy kimennek külföldre dolgozni. A kivándorlók több mint fele azt mondta, itthon nem tud megélni a fizetéséből. A kormány tud lépni, ha kell, ebben a kérdésben is cselekedjen. A legjobb, szülőképes korban lévő magyar nők is mennek ki, mi lesz a kint született gyerekekkel? Egy teljes generációt kezdünk elveszteni, mert a kormány tétovázik. A Gyere haza kampány eredménye megmosolyogtató: 21 embert csábítottak haza. Szél kérdez: mit tesz a kormány azért, hogy a magyarok ne kényszerüljenek kivándorolni? "Önök az egyik kezükkel osztogatnak, más meg gürcöljön az összeszerelő üzemekben."

Czomba Sándor államtitkár válaszol a kormány nevében: egyetért Széllel abban, hogy ez évtizedekig ható probléma lett. Az LMP-s felmérés neki nem reprezentatív, a KSH-s adatsorok mások: 350 ezer kivándorolt él, aki 1989 óta vándorolt ki, őket megkeresték, felkutatták. 2009 után alig 10% mondja, hogy nem tervez hazatérni. Ez egy vendégmunkás helyzet, nem migráns. 2004-től nagy növekedés következett be, az EU-s csatlakozással, de ez volt a cél, a szabad munkaerő-áramlás. Itthon kell tartani a fiatalokat, nem külföldről hazahozni őket. a kormány tett ez ügyben: ma 65 ezerrel többen dolgoznak a fiatalok között, mint pár éve, ez jelentős növekedés, Czomba sorolja a kormányzati programokat, kiderül, mi vagyunk az egyetlen kormány, amely megpróbálja a fiatalokat hazacsábítani külföldről. Amúgy nem 21, hanem 34 fiatalt sikerült hazahozni, teszi helyre Szélt Czomba.

Tóbiás Józsefnek (MSZP) reagál először: a nemzetközi menekültügyi szerződések is leszögezik, a menekült nem válogathat az országok között, a gazdasági bevándorlókat pedig nem kell befogadni.

Schiffer Andrásnak: különbség van a helyzet megoldása és kezelése között. Előbbire Magyarország nem vállalkozhat. Mi csak kezelhetjük, mert nem vagyunk hajlandóak hozzájárulni, hogy emberek azonosítás nélkül keresztülmenjenek az országon vagy "itt maradjanak csak úgy". Nem fogunk tétlenül állni, "egy elfogadható életkeretet" kell kialakítani most. A kerítést is azért támogatja a kormány, mert működik – a szerb határon alig jönnek át, visszazuhant az illegális belépők száma. Határzár nélkül nem lehetne a határt megvédeni. És ha működik a kerítés, mi van a horvát üggyel? A két határt együtt csak a katonákkal együtt lehet megvédeni – erre nem kapta meg a felhatalmazást a Parlamenttől a kormány. Aki nem szavazta meg a kormány eme javaslatát, és most felhánytorgatja az alkalmatlanságot, az képmutató. Schiffer szerint megtagadtuk az ellátást a menekültektől – ez nem igaz, a menekülttáborokban mindenki megkap mindent. De ha valaki nem akar bemenni, és ott helyben, ahol van, kéri az ellátást, az viszont nem megy. Orbán a civilekről is szól, akiknek köszönhetően az elvárt szinten felül adott Magyarország a menekülteknek "nagyszerű dolog" ez. "A civil szervezeteknek jelentős pénzügyi támogatást adunk – csak halkan mondom".

Jobbikra válaszolva: mi van a visszaküldéssel. Először védjük meg a határokat. Sokan Görögországban léptek be, de csak itt regisztráltak. Ide nem küldhetnek vissza menekülteket, mert a jogsértő gyakorlatra nem lehet hivatkozni a jog betartása kapcsán. E tekintetben lesz vitánk az EU-val, nem küldhetik ide vissza azokat, akiket Görögország nem regisztrált. Nem lesz téli szünet, októbertől decembertől még jobban eldurvulnak a dolgok, akkor érkezik az ez évben érkezők másik fele.

Mindenkinek kerítést kell építeni? "Igen, épp ez a megoldás." A schengeni határ megvédése minden övezeti tagállam kötelessége. Ma még többségi vélemény, hogy adjuk meg magunkat a bevándorlók tömegei előtt, a kormány egyedül képviseli azt, hogy szedjük össze az erőnket, és ne hagyjuk ezt. Nem a kvótákról kell vitatkozni, hanem  katonák ezreit kell leküldeni a határokhoz. Mit tegyünk akkor, ha egy olyan jogszabályt fogad el az EU, amit mi nem támogatunk? Erre fel kell készülni.

A fő kérdés: meg akar változni Európa, vagy nem? Millió fölött érkeztek emberek ide, és "nyilvánvaló", hogy sok millióan fognak útra kelni. Most többségben vannak azok, akik azt mondják, hogy ez jó dolog, lehetőség. Orbán szerint ehhez joguk van, joguk van megváltozni, még ha ennek párhuzamos társadalmak létrejötte is az ára. "Mi azt gondoljuk, ha jó ez, ha rossz, mi nem akarjuk ezt." Van-e joga Magyarországnak eldöntenie, hogy mit akar, ez a kérdés. Szilárd az álláspontunk, nem kívánjuk azt a gyors "kulturális mintázatváltást", és ehhez jogunk van, ez alkotmányos kötelességünk, csak mi dönthetjük el, hogy milyenek legyünk.   

Rogán Antal szerint azok az igazán alkalmatlanok, akik nemrég még azt mondták, hogy a bevándorlás álprobléma – a szocialisták. Most ők benyújtották a megoldási javaslatukat közös európai rendőrökkel és katonákkal, akkor miért nem szavazzák meg ugyanezt magyar rendőrökkel és katonákkal, ami a kormány ötlete? A jogi határzár horvátországi határszakaszon való alkalmazását is meg kéne akkor szavazniuk most. Schiffernek is üzen: hogy jön ide a nyomkövető karperec ötlete, és hogy jön össze az emberi jogi kiállással és elvekkel? "Vonatkoztassunk el attól, ki milyen pártcsaládhoz tartozik" próbálkozik hirtelen Rogán a népfront megteremtésével – a menekültügy európai vitája bal- és jobboldal vitája lett. Ki kell mondani, nem lehet mindenkit befogadni, és le kell zárni a határokat.