Bármennyire is különutat képviselt eddig a magyar kormányfő egyes európai kérdésekben, az még nem fordult elő, hogy az Európai Unió tagországai csak Magyarországot kizárva döntöttek volna egy közös lépés megtétele mellett. A menekültügyben most erre is sor kerülhet.
Nem értik Magyarországot az Európai Bizottságban. Orbán egyrészt folyamatosan arról beszél, hogy egyedül ő törődik az Európai Unióban azzal, hogy megvédje a közösség külső határait a menekültek rohama elől. Másrészt amikor az európai szolidaritás megmutatkozik, arról hallani sem akar.
Nem kér az EU által finanszírozott és működtetett menekültfelvevő állomás (hot spot) létesítéséből, amely Schengen külső határainál szűrné meg a menedékkérőket. És nem kér abból sem, hogy az Európai Unióban elosszanak 120 ezer menekültet, köztük 54 ezer Magyarországon regisztráltat. (Ezzel végeredményében azt is kockáztatja, hogy a Dublin III egyezmény értelmében a már nem is az országban lévő menekülteket visszavezessék hozzánk.)
Nem értik az EU-ban, hogy miközben Orbán azzal jön, Magyarország betartja a nemzetközi egyezményeket, az államigazgatás egy ideje ugyanúgy nem regisztrálja a menekülteket, akárcsak az általa sokat szidott Görögország. (Ezzel megsérti a Dublin III. egyezményt, amely előírja, hogy a menedékkérőnek ott kell elindítani a menekültügyi eljárását, ahol belép az EU területére. – szerk.) Helyszíni riportokból kiderül, vasárnap különvonatok szállították a menekülteket az osztrák határra Röszkéről, hajnalban pedig rendőrök ébresztették az alvó menekülteket, hogy különbuszokkal fuvarozzák őket ugyancsak az osztrák határig. Minél többüket próbálják átnyomni az osztrák határon, csökkentve délen a feszültséget, mielőtt szeptember 15-től Magyarország behegeszti a kerítést.
Németország mint önigazolás
Orbán politikájának igazolásaként jelent meg, hogy Németország vasárnap ismét ellenőrzést vezetett be az osztrák-német határszakaszon, átmenetileg hatályon kívül helyezve Schengent. A német sajtóból kiderül: nem arról van szó, hogy Merkel 180 fokos fordulatot rendelt volna el, a kapacitásproblémákat meg fogják oldani (kedden találkoznak a tartományok vezetői Merkellel), miközben valamilyen európai megállapodásra szeretnének jutni – hiszen akárcsak Görögország vagy Olaszország, Németország is a terhek európai megosztását kéri.
Orbán viszont nem akar tehermegosztást, pedig Magyarország is rászorulna: erre utalva mondta Navracsics Tibor uniós biztos Fiala János műsorában a Radio Q-n pénteken, hogy az EU 28-ak közül 27-en elfogadják a kvótát, Magyarország az egyedüli, amelyik nem, és az EU-ban nem is értik, Magyarország mit akar. Orbán utalt arra, hogy a kvótákért cserébe el kellene fogadni egy magyarországi hot spot építését (amit a kormányzati kommunikáció úgy fordít le, hogy a kvótákkal zsarolja Brüsszel az országot, hogy építsen egy nagy menekülttábort), ahol a menedékügyi eljárásokat európai minta szerint kellene lefolytatni. Márpedig a kormány politikája az elmúlt hetekben másról sem szólt, mint a menedékügyi eljárás kiüresítéséről (biztonságos ország újradefiniálása, a határ illegális megsértésének kriminalizálása stb., erről többször is írtunk). Ennek egy célja volt, hogy gyakorlatilag egyetlen kérelmet se kelljen pozitívan elbírálniuk – ami nemcsak ENSZ menekültügyi egyezményét sérti, hanem nyilvánvalóan nem felel meg az EU alapjogi chartájában a menekülteknek biztosított védelem elveinek.
Magyarország már eddig is elhíresült arról, ahogy a kormány a menekültekkel bánik: a "bevándorlóveszélyt" érzékelve gyűlöletkampány, a menekültügy és az idegenrendészet kapacitásainak elégtelen bővítése, együttműködés hiánya a civilekkel, elégtelen ellátás minden szinten (zsömledobálós ételosztástól a tájékoztatás hiányosságáig) a menekültek átverése (csúcspontján a bicskei vonateltérítéses afférral). A rossz hírünket Magyarország feledtethetné, ha legalább minimálisan együttműködőnek mutatkozna, és támogatná a közös törekvéseket – de erre Orbán nem tűnik hajlandónak.
Kigolyózzuk magunkat
"Ha Magyarország az uniós kvótajavaslatot (54 ezer magyarországi, 50 ezer görögországi és 16 ezer olaszországi menedékkérő szétosztása – szerk.) elutasítja, akkor Magyarország nem a megoldás, hanem a probléma része” – mondta a Spiegel Online-nak Jean Asselborn luxemburgi külügyminiszter. (Luxemburg irányítja az EU miniszteri tanácsát, így Asselborn vezeti a kvótatárgyalásokat.) "Mindenképp maradunk 120 ezernél – Magyarországgal együtt vagy anélkül", mondta Asselborn, aki szerint az is elképzelhető, hogy a Magyarországra eső plusz 54 ezer menekülttel Olaszország és Svédország terheit mérséklik tovább, vagy esetleg a legnagyobb befogadóországok, Németország és Svédország javára számolják el. (A cikk megjelenése után jelentették be, hogy elvi megállapodás született az EU belügyminiszterei között, miszerint 160 ezer menekültet: 120 ezer + a korábbi bejelentett 40 ezer menekültet oszatanak szét a tagállamok között - szerk.)
Márpedig egyre inkább úgy festenek a dolgok, Magyarország kigolyózta magát a menekültügy közös rendezéséből – az EU történetében először egyetlen ország zárványként viselkedik az unióban. A legújabb hírek szerint Görögországban és Olaszországban létesülnének hotspotok, Magyarországon nem – pedig mennyit segítene az európai adminisztráción, hogy itt előzetesen megrostálnák a menedékkérőket, kik azok, akiknek semmi esélyük nincs a menekültstátusz megszerzésére.
Egy ilyen hotspoton az uniós szervezetek, az EASO, a Frontex és az Europol szakértői dolgoznának együtt – érdekes is lenne két olyan párhuzamos rendszer, hogy az EU-s befogadó táborban engedékenyebb, befogadóbb elbírálás működne, míg a mellette dolgozó magyar táborban a szigorúbb, szeptember 15-i, határlezárós rendszer, ami gyakorlatilag nem ad menedékjogot a Szerbiából érkezőknek.
Magyarország kakukktojás: Ahogy korábban Franciaország, Nagy-Britannia vagy Spanyolország is bejelentette, hogy fogad be a kvótarendszeren belül menekülteket, a V4-ek közül Lengyelország is kiállt, hogy nagyobb részt vállaljon a menekültek elhelyezéséből.
