Az utóbbi napok arról szóltak, hogy a magyar és a német kormány egymásra mutogatva vádolja a másikat a Keleti pályaudvar környékén csúcsosodó menekültválságért. A németek állítólag várnák a szíreket, a magyarok szerint viszont, ha ez igaz is, ők a jogi szabályok miatt nem engedhetik őket. Mi találtunk egy áthidaló megoldást.
„Az Országgyűlés menedékesként ideiglenes védelemben részesíti azt a külföldit, aki tömegesen menekülők olyan csoportjába tartozik, aki hazájából fegyveres konfliktus, polgárháború, etnikai összecsapás, illetve az emberi jogok általános, módszeres, durva megsértése – így különösen kínzás, kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód miatt kényszerült elmenekülni” – olvasható a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH) honlapján.
Jogos kérdés, hogy ez a megoldás eddig miért nem merült fel, amikor naponta kétezren lépik át a kerítéssel védett határt, a Keleti pályaudvarnál pedig mindennapossá váltak a kaotikus jelenetek. Mi példázza ezeknél jobban, hogy "tömegesen menekülőkről" van szó? Még a kormánypártok is így látják, éppen most tárgyalja a parlament azt a törvénycsomagot, amelyben be fogják vezetni a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet fogalmát.
Azonban ahelyett, hogy menedékes státuszt adna a magyar állam a tömegesen menekülőknek, a Btk. szigorítását, a honvédség bevetését, és a rendőrség jogköreinek kiszélesítését alapozza meg.
De ki az a menedékes, és milyen jogai vannak?
A Magyarországra érkező menedékkérők szempontjából alapesetben háromféle pozitív kimenetele lehet a menekültügyi eljárásnak: menekült, oltalmazott vagy menedékes státuszt kapnak. A menekült- vagy oltalmazott státusz megadását szofisztikált, egyéniesített eljárás előzi meg, amelynek során a BÁH eldönti, hogy megilleti-e valamelyik státusz a menedékkérőt.
Menekült az, aki faji vagy vallási okok, nemzetiségi, vagy társadalmi hovatartozása, illetve politikai meggyőződése miatt hazájában üldözve volt. Oltalmazott az, aki menekültként nem ismerhető el, viszont fennáll a veszélye, hogy hazájába visszaküldve súlyos veszélynek lenne kitéve. A két státusz közötti eltérések jelentősek (például az oltalmazott nincs feljogosítva a családegyesítésre), de mindkettő feljogosít a Magyarországon tartózkodásra és az állami ellátás egy meghatározott szintjére.
A menedékes státusz más jellegű eljárás eredménye: ilyenkor nincs egyéni elbírálás, az Országgyűlés közelítő kritériumokat határoz meg, ami alapján a BÁH tömegesen és gyorsan oszthat státuszokat. A gyakorlatban ezt úgy kell elképzelni, hogy a következőt mondhatja a parlament: minden 2015-ben érkező szír állampolgár megkapja Magyarországtól a menedékes státuszt.
A menedékest ugyanazok a jogok illetik meg mint a menekültet, a nagy különbség, hogy előbbi hangsúlyozottan ideiglenes jellegű. Ez azért van, mert a menedékesek esetében feltételezik, hogy a háborús konfliktus, vagy más veszély elmúltával az elmenekült tömegek majd hazamennek.
Nem nagyon alkalmazzák
Az ideiglenes védelmet, amelynek alesete a menedékes státusz, azért vezették be a nemzetközi jogrendbe, hogy ha tömegesen kezdenek menekülni az emberek egy hirtelen fellépő veszélyhelyzet elől, akkor a szomszédos államok képesek legyenek lépni. A tömegesen kiosztott státuszokkal a bevándorlási hivatalok nem bénulnak le, és a menekülők ellátása is rögtön elindulhat.
Magyarországon a bosnyák háború idején alkalmazták ezt a megoldást, azóta soha. A nemzetközi jogharmonizációt pedig a koszovói válság miatt kezdeményezték, de ezután egyik EU-s tagállamban sem ültették át a gyakorlatba.
Ebből is látszik, hogy ezt a megoldást elsősorban arra találták ki, hogy a szomszédos országokból menekülőket tudja fogadni egy állam humanitárius katasztrófa nélkül. Ha a szír vagy az afgán menekülteknek adnának menedékest státuszt, az példa nélküli lenne, ennyire messziről menekülőket távoli országok még sosem fogadtak ilyen módon.
Technikailag elindulhatnának Németországba
A kormány ódzkodása érthető: akár több tízezer menekülő kaphat menedékes státuszt egy ilyen országgyűlési döntés után, akik ezután ellátásra jogosultak, és Magyarországra szóló tartózkodási engedélyt kapnak. Ez homlokegyenest ellenkező lenne a kormány akaratával és kommunikációjával. De a kormány szerencséjére a menekülők akaratával is, akik „We don’t want to stay in Hungary!” táblákkal demonstrálva kérik lassan egy hete, hogy engedjék őket tovább végső úti céljuk, Németország felé.
A menedékes státusszal menedékes úti okmány is jár, amivel már jogszerűen utazhatnának a schengeni övezeten belül. Ettől függetlenül huzamosabb ideig a jelenlegi szabályozás értelmében csak Magyarországon tartózkodhatnának a menedékesek.
Viszont az utóbbi napok kavarodását, a határon tétovázó, és hamis úti célok felé tartó vonatokat, valamint a Keleti környékén napok óta veszteglő sokaságot elnézve a menedékes státusz megadása egy kivitelezhető megoldás alapja lehetne. Hiszen így technikailag elhárulna a jogi akadály azok utazása útjából, akik el akarják hagyni Magyarországot schengeni vízum és útlevél nélkül.
Kétségtelen, hogy egy ilyen lépés csak nemzetközi egyezkedés után bírna bármiféle értelemmel az Orbán-kormány számára. Mert az egészen biztos, hogy az éppen csak felhúzott 175 kilométeres szögesdróton nem nyitnak szélesre egy óriási jogi kaput. A tárgyalásos megoldásnak is létezik kész jogi kerete: az Európai Unió Tanácsa és bármelyik tagállam parlamentje is dönthet a menedékes státusz megadásáról.
Az utóbbi napokban elhangzott német nyilatkozatok látszólag ellentmondásosak voltak: egyszer arról szólnak, hogy tárt karokkal várják a szíreket, majd arra figyelmeztettek a nagykövetség honlapján, hogy ettől függetlenül a dublini rendelet érvényben van, és a regisztráció nem szűnt meg. De érdemes tisztázni, hogy Németországnak nem kötelessége visszaküldeni a Magyarországon regisztrált menedékkérőket, hanem joga – ugyanakkor megteheti azt is, hogy saját maga fejezze be az eljárást. De ahhoz, hogy eljussanak Németországba (legyen úti okmányuk), itt a jogi megoldás. Egy országgyűlési döntéssel immáron valóban a németeknél pattogna a labda.
