A parlagfűbotrány hatására visszacsoportosított százmilliókat a minisztérium kis, civil egyesületeknek osztotta szét különféle gépekre. A hvg.hu utánajárt, kiknél landolt az 546 millió forint közpénz, és találtunk kertészkedő nőegyletet, focistákat, valamint az „Őrült fiúk” motoros egyesületét, akik állításuk szerint száguldás közben is kiszúrják a parlagfüvet. Jelentős részük eddig egyáltalán nem is foglalkozott ilyesmivel, de a milliós pályázat kedvéért gyorsan felvette tevékenységeik közé a mentesítést. A minisztérium szerint semmi gond nincs azzal, ha a "tenni akaró" civilek segítenek megoldani a több millió allergiás életét megkeserítő közegészségügyi problémát.
Kevés esetben sikerül egy közpénzből sáfárkodó állami szervezetet a nyilvánosság erejével totális visszakozásra kényszeríteni, mint tavaly ősszel a Földművelésügyi Minisztériumot. A hvg.hu egy civil szervezet által kiperelt adatok alapján nyilvánosságra hozta, hogyan zárolta, illetve költötte el teljesen más célokra a tárca annak a több mint 1,1 milliárd forintnak a nagy részét, ami az adózók 1 százalékainak felajánlásából jött össze a parlagfű elleni harcra.
Miután arról is beszámoltunk, hogy a 177 ezer állampolgár adóforintjainak megmaradt részéből többek közt ezüstmetál cipőtisztító gépet, mobilt és irodaszereket vettek parlagfű-mentesítés címén, a botrány hatására a kormány rendkívüli intézkedésként visszacsoportosította a 642 millió forintot.
Pénz, paripa, fűkasza – minden adott (lett) volna
A védekezés feladata jelenleg kettéoszlik felderítési, majd az ezt követő eljárási szakaszra. A parlagfüves terület felderítését, beazonosítását ugyanis a földhivatalok végzik, jegyzőkönyveznek, majd az adatokat ők rögzítik – helyrajzi szám pontossággal – a Parlagfű Információs Rendszerben (PIR). Innentől kezdve viszont ellenőrzési és intézkedési kötelezettsége belterületen az önkormányzatoknak, illetve a jegyzőnek, külterületen pedig a kormányhivatalok Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságainak van. A parlagfű több mint 90 százaléka külterületen van, ahol a növényvédelmi felügyelők járhatnak el, és rendelhetnek el közérdekű védekezés címén kényszerkaszálást. Ez utóbbit az ingatlan tulajdonosa állja, ahogy a kiszabott növényvédelmi bírságot is.
Amikor 2015 januárjában újra rendelkezésre állt egy jelentős keret, a történtek miatt mea culpázó Fazekas Sándor miniszter az állami szervek hatékonyabb fellépését ígérte: ekkor még elég idő volt a gyomnövény virágzásáig – úgy tűnt, végre minden feltétel adott, hogy a több millió allergiás érdekében érdemi változások történjenek. A hvg.hu-nak a kérdés szakértői részletesen fejtegették, milyen lépésekre lenne szükség: terepre kiszálló, kifejezetten erre ráállított plusz emberek a felderítéssel megbízott földhivatalokba, a mentesítés miatti eljárás hivatalhoz rendelése a széttagoltság helyett és főként szigorúbb fellépés a gazdákkal szemben, hiszen a parlagfű túlnyomó része mezőgazdasági területeken található (lásd: keretes írásunk).
Ezek kivétel nélkül országos koordinációt, illetve állami jogköröket igénylő változtatások, ezért döbbentek le parlagfű-mentesítéssel foglalkozó forrásaink, amikor a minisztérium januárban bejelentette: a visszacsoportosított összegből civil szervezetek számára ír ki gépbeszerzési pályázatot. Minden egyes szervezetnek 1-5 millió forintig terjedő, vissza nem térítendő támogatást ígértek, amiből azok parlagfű irtására alkalmas gépeket, védőfelszereléseket, permetezőgépeket vásárolhatnak. Hiszen „az allergiás és asztmás megbetegedések nemcsak jelentősen rontják a betegek életminőségét, de komoly nemzetgazdasági károkat is okoznak” – olvasható a pályázati kiírásban, vagyis papíron a tárca nagyon is tisztában volt a feladat fontosságával.
A nyertes pályázók végleges listája alapján 164 civil szervezet kapott az alkalmon, a pénzt szétosztották köztük, júniusig be is vásároltak traktorból, fűnyíróból, vettek mindent, ami a pollenek elleni háborúhoz kell. Az első beszámolójukat június végéig kellett beadniuk – így a hvg.hu utánajárt, mégis kiknél landolt a visszaszerzett pénz nagy része, és vajon hogyan láttak neki az egyik legjelentősebb népegészségügyi-gazdasági probléma felszámolásának.
A polgármester neje vehetett gépet több mint 4 millióért
A Baranya megyei Bükkösdön a közpénzből vásárolt gépparkon biztosan nem fog múlni a parlagfű-mentesítés: 3 helyi szervezet is fejenként többmilliós, összesen 6,9 millió forintos támogatást kapott. Ebből kettőnek, a nagyon összecsengően elkeresztelt Bükkösd Holnapjáért Egyesületnek (2 millió forint támogatás) és a Bükkösd Jövőjéért Alapítványnak (2,3 millió forint támogatás) ráadásul még a vezetője is ugyanaz: Györe Valéria, a helyi képviselő-testület tagja, egyben a polgármester felesége. Az önkormányzat honlapjának főoldalán rögtön meg is találtuk a Bükkösd Jövőjéért Alapítványt, igaz, sajátos „civil” akcióval: Györe Valéria örömmel tudatta a „barnulni vágyókkal”, hogy az alapítvány májustól szoláriumot működtet. A próba kedvéért rákerestünk a parlagfűvel kapcsolatos információkra, de nulla találatot hozott ki az oldalon.
Az összesen több mint 4 millió forinttal kistafírozott civil szervezetek vezetőjét végül sem a polgármesteri hivatalon keresztül (tekintve, hogy önkormányzati képviselő), sem a propagált szoláriumban nem sikerült elérnünk, utóbbiban viszont a polgármesterhez irányítottak bennünket. Budai Zsolt azonnal megnyugtatott bennünket, mondván, még a feleségénél is jobban képben van a pályázati ügyekben, ugyanis mindhárom intézésében részt vett. A felesége nevén futó két civil szerveződés mellett ugyanis a Bükkösdi Horgászegyesület is sikerrel pályázott a parlagfűpénzre: ők több mint 2,6 millió forintot hoztak el belőle.
„Ahol tudunk, elindulunk. Alkalmazkodunk a pályázati kiírásokhoz, itt ez volt a feltétel” – mondta a polgármester kérdésünkre, hogy valóban úgy kapták-e meg a támogatást, hogy eddig sem papíron, sem ténylegesen nem foglalkoztak kifejezetten parlagfű-mentesítéssel. A pénzből megfogalmazása szerint „mindenféle eszközöket” vettek, ennél pontosabban ezeket nem jelölte meg, mindenesetre a segítségükkel ezentúl „nagy intenzitással” tudnak harcolni az allergén ellen. Már eddig is „nagyon sokat megcsináltunk” – válaszolta arra, hogy milyen eredményt sikerült eddig elérni.
A parlagfűirtó nőegylet – eddig inkább virágokat ültettek
A Zala megyei Pókaszepetken a „helyi nőegylet” pályázott sikeresen a gépbeszerzésre – már a település polgármesterének, Tóth Andrásnak meghatározása szerint. A hivatalos megnevezésük Nők Pókaszepetkért Egyesület, amely „a nemek egyenlő esélyeinek megteremtéséért, a nők helyzetének javításáért és a falu fejlődéséért” ténykedik – eddig, mert a pályázat érdekében ők is most vették be célkitűzéseik közé az allergiások érdekében vívott harcot. Be is jött: a maximális, 5 millió forintos összeget tudta elhozni a géppályázaton a pókaszepetki nőszervezet. Mindezt a falu első emberétől tudtuk meg, miután a „nőegylet” vezetőjét hiába próbáltuk elérni telefonon, Tóth András viszont részletesen elmesélte, hogyan adták át „ceremoniálisan a falunapon az új gépeket, ami még a Pókaszepetki Hírmondóba is bekerült”.
A polgármester semmi kivetnivalót nem lát abban, hogy a pókaszepetki nőszervezet is most változtatta meg alapszabályát, hogy az passzoljon a pályázati feltételekhez. „Mások is ezt csinálták. Az a lényeg, hogy a megkapott gépekkel és egy másik pályázaton, a munkaügyi hivatalon keresztül kapott 3 közmunkással ezentúl már irtani fogják a parlagfüvet” – mondta a hvg.hu-nak Tóth András. És ugyan a nőegyletnek az allergén növény elleni mentesítésben nincs tapasztalata, szerinte azért értenek hozzá, hiszen „eddig is kertészkedtek, például virágokat ültettek”.
Beszámolójuk alapján eddig a borsodnádasdi Mad Boyz Motorsport Közhasznú Egyesületnek is 3 célkitűzése volt: a környékbeli, elsősorban fiatal közösségeknek lehetőséget biztosítani az amatőr motorsportra, motorozási élményt biztosítani a tagoknak és népszerűsíteni a természetvédelmet. Ehhez csaptak hozzá a bírósági nyilvántartásba beadott alapszabályuk szerint egy d. pontot: „a parlagfű elleni küzdelem és a parlagfű irtása”. Megérte felvállalni, hiszen az „őrült fiúk” motoros egyesülete közel 3,2 millió forintot kapott a parlagfűpénzből gépbeszerzésre, ami valószínűleg jelentős összeg egy szervezetnek, amely egy civil információs honlap alapján például az állampolgári 1 százalékos felajánlásokból eddig összesen 22 ezer forintot kapott.
A motorozás miatt jól ismerik a környéket
László Márk, a motorsport egyesület vezetője kérdésünkre ezt megerősítette, de arra hivatkozott, hogy még csak egy éve gyűjthetik az adófelajánlást. A több mint 3 millió forintos közpénzből viszont most bevásároltak: traktorhoz eszközöket, szárzúzót, kézi szerszámokat. Eddig is végeztek ilyen munkát külterületen, ugyanis amikor motoros rendezvényeket szerveztek, általában rendbe kellett tenni a területet. 15 tagjuk ehhez ezentúl a milliós gépparkot tudja használni, a pályázatban vállalt nagyobb területen – tette hozzá.
Elismerte, hogy persze nem kifejezetten a parlagfüvet, hanem „általában mindent” nyírnak, mint fogalmazott, „nem válogatják”. Kérdésünkre, hogyan tárják fel a gyomnövénnyel fertőzött területeket, a hivatalos bejelentőrendszert használják-e, azt válaszolta: maguktól is tudják, mert „a motorozás miatt jól ismerik a környéket”.
A Bács-Kiskun megyei Bócsán viszont nem a helyi nők, hanem a helyi birkózók és a focisták dedikált feladata lett a pollenek elleni harc: a Bócsai Birkózó és Labdarúgó Sport Egyesület 1,5 millió forintos támogatást kapott gépekre. A pályázatot saját elmondása szerint Szőke-Tóth Mihály polgármester intézte, aki egyben tagja is a birkózó egyesületnek. Nagyon bizakodó az eredményeket illetően, mint mondta, „minimum két hektár megtisztítását vállalták, de ennél jóval többet fognak elvégezni”.
Elkötelezett lelkes focisták és birkózók
Nem csoda, hiszen bár ők is bevonhattak közfoglalkoztatottakat a munkába, a birkózók, valamint a szervezetileg szintén az egyesülethez tartozó helyi labdarúgók irtják a parlagfüvet az új gépekkel, méghozzá a szabadidejükben – tudtuk meg a település vezetőjétől. „Nagyon elkötelezettek és lelkesek. Mi egy kis, összetartó közösség vagyunk, gazdag civil élettel” – magyarázta Szőke-Tóth Mihály. A vissza nem térítendő közpénzt az önkormányzat még ki is egészítette, hogy „még jobb minőségű gépeket tudjanak venni”, így például egy új traktort az utak menti területek nyírására és fűkaszákat.
Eddig persze a Birkózó és Labdarúgó Sport Egyesület célkitűzései közt sem szerepelt parlagfűirtás, itt is a „pályázat specifikussága miatt kellett módosítani” a papírokon, de a polgármester/birkózóegyesületi tag szerint az a lényeg, hogy most „felfigyeltek a fontosságára”. „Jónak tartom, hogy adódott egy ilyen lehetőség, és az, hogy évekre vállalni kellett ezt a kötelezettséget, bizonyítja a hosszú távú elkötelezettséget” – jelentette ki. A három főállású közmunkásnak és a birkózóknak hála szerinte biztosan javult már az allergiahelyzet, bár sem a pollenszintre, sem a helyi allergiások számára nézve nem tudott adatot mondani.
5 millió a horgászegyesületnek, hisz nagy a tópart
„Konkrétan a parlagfűvel nem foglalkoztunk, de nagy nálunk a tópart, amit eddig is mi tartottuk rendben” – mondta a Fekete István Környezetvédelmi és Horgász Egyesület elnöke, Osváth Ferenc. Ezentúl viszont a csengersimai horgászegyesület is a maximálisan elnyerhető 5 millió forintból vásárolt gépekkel nyírja a tópartot, de most már bevállalták mellé „a templom környékén” a közterületet és egy másik szervezet tanyáját is. Az állami pénzből vett fűnyíró traktor és vegyszerező mellé 6 közmunkást is foglalkoztathatnak, akikkel „mindig megbeszélik”, hol vágják a növényzetet – ugyanis elmondása szerint nem válogatnak, „mindent” vágnak, nem csak a parlagfüvet.
A helyi allergiás betegekről ő is csak annyit tudott mondani kérdésünkre, hogy „vannak”, de így, hogy szintén kizárólag a pályázat miatt bevették szabályzatukba a parlagfű-mentesítést, az oktatásba is beszállnak: a következő tanévtől a horgászegyesület tart majd erről előadásokat az iskolában.
A bonyhádi civilek is bevásároltak
Miután a hvg.hu által megkeresett szervezetek szinte mind a milliós közpénz reményében fazonírozták át parlagfű-specifikusra a jogi szabályzatukat, a Becsehelyi Tűzoltó-Mentő, Hagyományőrző-Kulturális és Ifjúsági Egyesület munkatársát sikerült meglepnünk ezzel az információval. Ők ugyanis azért nem kapták meg a megítélt 1,2 millió forintot a minisztériumtól, mert a pályázatírójuk szerint nem lett volna elég mostantól átvariálni a szabályzatot. „Azt mondta, feltétel, hogy visszamenőleg kell foglalkozni a parlagfűvel, másképp még a végén vissza kell fizetnünk a pénzt” – mondta az egyesület egyik munkatársa, aki szerint így végül elestek a támogatástól. „Pedig már csak ennyi kellett volna” – tette hozzá.
„Azért nem hirdetjük ezt a lehetőséget, mert nem szeretnénk olyanok helyett dolgozni, akik lusták maguk levágni a parlagfüvet” – válaszolta a bonyhádi Laurus Alapítvány munkatársa, Fábián Gergő kérdésünkre, hogy magánszemélyek is fordulhatnak-e hozzájuk segítségért a parlagfűirtásban. Szerintük „ a portájukat rendben tartó lakosokkal szemben” lenne etikátlan, ha olyan magánterületeket mentesítenének, amelyek a tulajdonos hanyagsága miatt szennyezettek. „Túl sok lenne a jelentkező, másrészt pedig ha az idén levágjuk helyettük ingyen - márpedig mi ezért pénzt nem kérhetünk -, akkor jövőre mások is ezt kérnék. Mi pedig környezettudatos gondolkodásra szeretnénk nevelni a családokat” – közölte Dudás Olga, az alapítvány kuratóriumi elnöke.
Az alapítvány a parlagfűpénzből kapott több mint 4,3 millió forintból egy 24 lóerős kistraktort, mulcsozót, alternáló kaszát, bozótirtót és mindenféle védőfelszerelést vásárolt. Ezek segítségével évente 5 hektár terület mentesítését vállalták öt éven keresztül, a város legkülönbözőbb pontjain, ami elmondásuk szerint kis kézi szerszámokkal lehetetlen. A szervezet azok közé a nyertes pályázók közé tartozik, akiknek nem kellett a parlagfű-pénz kedvéért átvariálnia a tevékenységét, hiszen már 2006. óta foglalkoznak környezetvédelemmel, és ők szervezik például a helyi Együtt a parlagfű ellen című vetélkedőt is.
Professzionalizmus helyett elég a jó szándék és tenni akarás?
„Nem tarjuk aggályosnak, hogy sportegyesületek, falu- és városszépítő egyesületek, horgászegyesületek, tűzoltóegyletek, egyéb civil társaságok kapálásra, kaszálásra alkalmas szerszámokat vásároltak a nyilvános pályázaton elnyert pénzből” – válaszolta a Földművelésügyi Minisztérium sajtóosztálya arra a felvetésünkre, nem vitatható-e, hogy korábbi tapasztalattal nem rendelkező civileknek osztották szét a több száz milliós forrást. Arra a kérdésünkre nem válaszoltak, mi a véleményük arról, hogy a pályázók jelentős része kifejezetten a milliós támogatás elnyeréséért vette fel célkitűzései közé a mentesítést, eddig még papíron sem akartak ezzel foglalkozni.
A tárca szerint „a jó szándékú, tenni akaró civil közösségek szakmai szempontból indokolt eszközök vásárlására kaptak lehetőséget, amellyel a környezetükben hatékonyan ki tudják irtani a parlagfüvet”. A „pályázat nyilvánossága és a helyi kontroll elég biztosítékot ad az eszközök ok- és célszerű használatára” – írták, de a Földművelésügyi Minisztérium persze ellenőrizni fogja, hogy a nyertes pályázók végeznek-e parlagfű-mentesítési tevékenységet. Mivel az első szakmai beszámolót és tételes pénzügyi elszámolást már több hónapja be kellett adnia a közpénzből támogatott szervezeteknek, jeleztük, hogy ezekbe betekintenénk. Erre azt a választ kaptuk: mivel a kormány határozata szerint az elszámolás végső határideje 2016. január 31., majd csak ezután nézhetjük meg a szakmai beszámolókat.
A minisztérium szerint minden a legnagyobb rendben zajlik, hiszen „a kormányzat folyamatosan kiemelt figyelmet fordít a parlagfű-pollenkoncentráció csökkentésére”. Eldicsekedtek azzal is, hogy a „közfoglalkoztatási programokban is szerepet kap a gyommentesítés, a parlagfű irtása”. A civil szervezetek a közfoglalkoztatottak bevonásával a pályázati támogatásból megvásárolt eszközöket maximális hatékonysággal tudják használni a parlagfű elleni védekezésben – állították.
Hiba volt áttolni a civilekre, de jól lehet rá hivatkozni?
A parlagfűpénz elköltésének nyilvánosságát kiharcoló Parlagfűpollen No Egyesület más civil szervezetekkel együtt kezdettől fogva ellenezte, hogy civileknek elérhető, gépbeszerzési pályázatra költsön a minisztérium akárcsak egyetlen fillért is a botrány hatására visszacsoportosított összegből. „Szakmailag teljesen egyértelmű volt, hogy a civilek a legnagyobb elkötelezettség ellenére sem tudják átfogóan kezelni a kialakult helyzetet, ezért hiba áttolni rájuk az állami feladat. Ezt előre jeleztük is a tárcának, de úgy látszik, ez nem volt szempont a döntésnél” – mondta a szervezet vezetője, Kelen Andrásné. „Hivatkozni persze remekül lehet rá, a minisztérium az 1 százalékból származó pénz visszaadásakor képes volt sajtótájékoztatón azt hangoztatni, hogy ’civilek adták, a civilek visszakapják’” – tette hozzá.
A szervezet vezetője szerint azért is különösen elkeserítő a helyzet, mert a 642 millió forintos visszacsoportosított összegből, valamint a kormányzati előirányzatként erre szánt további 46 millió forintból – vagyis a csaknem 700 millió forintos ráfordításból – már nagyon komoly eredményt is el lehetett volna érni. „Most jön a csúcsszezon, a pollenkoncentráció egyre megy fel és nem történik ellenlépés. A minisztérium korábban a botrány hatására hajlandó volt egyeztetni, azt a reményt keltették, hogy végre tényleges változás lesz, de a kormány részéről a tényleges szándék továbbra is hiányzik. Hiába állítjuk össze a munkaprogramot, és adjuk át kidolgozva, mintha nem is számítana a 2 millió beteg. És közben a géppályázatot meg a közmunkát akarják úgy eladni a közvéleménynek, mintha a parlagfű-mentesítést megoldaná” – mondta Kelen Andrásné.
Elosztogattak 546 milliót a 642 millióból
A nyerteseknek adott támogatások összesítése alapján több mint 546 millió forint ment el a civileknek traktorokra, fűnyírókra és más, papíron szigorúan parlagfű-mentesítésre használható gépekre. Így a rendelkezésre álló pénzből nagyjából 150 millió forint maradt, de a szervezet szerint jól mutatja a hatósági munka intenzitását, hogy a minisztériumban még az ennek felosztásáról szóló végleges döntést sincs meg. Közben pedig már javában benne járunk a parlagfűszezonban – még a Földművelésügyi Minisztérium kormány.hu-ra kirakott közleményének tanúsága szerint is.
