A kormányzati kommunikációval ellentétben egyre kevesebb külföldi képzeli el a jövőjét Magyarországon. Az itt maradók beilleszkedését maroknyi civil szervezet igyekszik könnyebbé tenni, amihez még uniós források is állnának rendelkezésre. Csakhogy állami integrációs stratégia nélkül az ő erőfeszítéseik is ellentmondásosak.
Idén már az első félévben 100 ezernél több migráns érkezett Magyarországra: elsöprő többségükben nem azért, hogy elvegyék a magyarok munkáját, hanem egyszerűen csak áthaladnának az országon. A mégis maradók integrációját azonban sem kormányzati intézkedések, sem hathatós állami segítség nem könnyíti.
„Oldjátok meg ti!”, a civilek szerint így fordítható le, hogy a mai napig nem ültek össze a minisztériumok szakértői kidolgozni egy integrációs stratégiát. A civil szervezetek kapacitásaik függvényében helyt is állnak, és a migránsügy többi szereplőjéhez képest nincsenek is végletesen leterhelve, ugyanis évről évre kevesebb külföldi telepszik le Magyarországon.
„Olyan ez, mintha rózsaszirmokat szórnánk egy háború dúlta városban”, érzékeltette a migránsok beilleszkedését segítő civil szervezetek hatókörét Szántó Diána, az Artemisszió Alapítvány elnöke. Az Artemisszió mellett a Jövőkerék Alapítvány és a Menedék – Migránsokat Segítő Egyesület is igyekszik előmozdítani a bevándorlók integrációját.
Egy-egy projektbe jellemzően száznál is kevesebb bevándorlót vonnak be, ami a Magyarországon hosszabb távon letelepedők csak egy töredékét jelenti. Ezeket leggyakrabban az EU Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alapjából és a Norvég Civil Alapból finanszírozzák. Az erőfeszítéseik kétségtelenül fontosak, de nagy léptékű kormányzati programok nélkül elszigetelt példák maradnak.
Nyomor itt, luxus ott
Nem kenyeret osztunk az éhezőknek, hanem hidakat próbálunk építeni oda, ahol nincsenek – írta körül a régebb óta működő civil szervezetek és a kifejezetten a mostani helyzet miatt létrejött civil kezdeményezések közötti különbséget Szántó Diána. A migránsok integrációját segítő civil szervezetek már évekkel ezelőtt „leosztották” a feladatokat, egymást kiegészítő mozaikokként fedik le a területet. Az Artemissziónál a kultúrák közötti párbeszédet igyekeznek előmozdítani, a Jövőkerék a munkaerőpiacra belépést ösztönzi, a Menedék pedig hagyományosabb segítő szervezet, ahol az oktatási kérdésekre külön összpontosítanak.
Akik viszont részt vesznek egy programban, azok sok segítséget kapnak a beilleszkedéshez. Nyelvet tanulhatnak és a leghétköznapibb problémák megoldásában is segítik őket, ezek mellett a közösségépítő programoktól kezdve a gyerekeknek tartott különórákon át a munkavállalási tréningig rengeteg lehetőség közül válogathatnak. A kínálatot az uniós pályázati kiírások határozzák meg. Pontosan ennek az esetlegességnek a kiszűrése miatt lenne fontos az állami szintű akcióterv. Ugyanis ad absurdum még az is előfordul, hogy a közösségi támogatás a bevándorlók jógatanfolyamára vagy az érdekeik érvényesítését segítő asszertív tréningére megy el – ami biztos fontos, mégis inkább luxusszolgáltatásnak mondanánk.
| Egyre kevesebben maradnak |
Az év során 4671 munkavállalási engedélyt adtak ki, ami az előző évhez képest 57,6 százalékos csökkenést jelent, olvasható a száraz tény a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) a külföldi állampolgárok magyarországi munkavállalásáról szóló jelentésében a 2014-es évről. Egy évvel korábban 19 348 egyéni munkavállalási engedély volt érvényben, 2014 végén már csak 14 302, ezt az ötezres csökkenést az NFSZ „radikálisnak” nevezi. A külföldi állampolgárok nemcsak dolgozni, hanem élni is egyre kevésbé jönnek Magyarországra. A három hónapnál régebb óta itt tartózkodók száma 2015 első félévének végén 191 925 fő volt, ami a 2014-es állapotnál csak 2238 fővel kevesebb, viszont 2009-ben még 216 ezer volt ez a szám. A menekültek és oltalmazottak száma ennél jóval alacsonyabb: 2009-ben 1864-en voltak, és 2015 első féléve mindössze 2694-re nőtt a számuk. Tehát közel sincs szó arról, hogy tízezrével lepnék el az országot a menekültek, öt év alatt mindössze százas nagyságrenddel nőtt a számuk. Az idén radikálisan felerősödött migráció ezért is inkább rendészeti, mint foglalkoztatási vagy integrációs krízisként csapódik le. A bevándorlók integrációját segítő szervezetek keveset vesznek észre a menekültügyi káoszból, hozzájuk nem fordulnak többen, mint a korábbi években megszokták. |
Erőforrásokkal bástyázzák körül a bevándorlókat
„A szociális segítő szakma lényege, hogy körülbástyázzuk a segítséget kérőt erőforrásokkal” – fogalmazta meg általánosan Kiss Adrienn, a Jövőkerék Alapítvány szociális munkása. A legfontosabb ilyen erőforrások a bevándorlók esetében a nyelvismeret, a kapcsolatrendszer, az iskolázottság és a munka.
A nyelvi akadályok mindenütt problémát jelentenek a migránsoknak, de Magyarországon kifejezetten sok bevándorló küszködik azzal, hogy magyar nyelvtudás nélkül nem jut egyről a kettőre. Az állami ingyenes magyarnyelv-kurzusokat tavaly szüntették meg, azóta a bevándorlóknak maguknak kell megszervezniük a nyelvtanulást, saját zsebre. Ezért több civil szervezetnél is indítottak magyar nyelvi kurzusokat, amiket főleg önkéntesek tartanak a nyelvtanárok magas óradíjai miatt. Az önkéntesekre támaszkodás általános, de a civilek szerencséjére rengeteg lelkes ember igyekszik nekik segíteni a multinál dolgozó irodistáktól a kihívást kereső kismamákig.
Szintén nehéz egy idegen országba érkezőnek, hogy elveszíti korábbi kapcsolatrendszerét, olykor a családját is. Egy ismeretlen kultúrában, a nyelv ismerete nélkül a lehetetlenhez közelít az ilyen hétköznapi kapcsolatok építése, ezért is helyezik a hangsúlyt a civilek a közösségi programokra. Például a Jövőkerék nemrég indult Új Otthon projektje azt célozza, hogy a programba bevont bevándorló nők önsegítő közösséggé szerveződjenek.
A migráns nők kifejezetten sok nehézséggel találkoznak: sokan olyan kultúrából érkeznek, ahol nem kell a nőknek dolgozniuk, továbbá a gyerekek nevelése sem egyszerű – elég csak arra gondolni, hogy a magyar oktatási rendszer mennyire nincs felkészülve migráns gyerekek fogadására.
Sok múlik a tanáron
„A migráns gyerekek alacsony számának egyik következménye, hogy nem alakultak ki a közoktatásban rendszerszintű gyakorlatok a gyerekek oktatásának, sikeres integrációjának elősegítésére” – értékelte a helyzetet Hetzer Kata, a migránsok oktatásával is foglalkozó Menedék Egyesület munkatársa.
A tanár és főleg az igazgató nyitottságán rengeteg múlik. A civilek szerint egyébként a nyelvi akadályoknál nagyobb problémát jelenthetnek a kulturális különbségből adódó konfliktusok, pedig Hetzer szerint az iskolában kellene megtapasztalnia először a gyerekeknek a többségi társadalom elfogadását.
Ahogy a gyerekek az iskolán keresztül, úgy a felnőttek a munkán keresztül illeszkedhetnek be legkönnyebben új közegükbe. A Jövőkeréknél egyenesen a munkához segítésre specializálódtak: tréningeken túl gyakornoki programjuk is volt már bevándorlóknak, és a jövőben vállalkozások beindításában is segédkeznének. Az eddigi tapasztalataik jók: a résztvevők közül jó néhányan még a programok, képzések alatt munkába tudnak állni
A talpraesettebbek jönnek
Szántó Diána szerint a migránsok egyébként sem azok, akik „ki sem dugják az orrukat a falu határán", hanem éppen azok a kezdeményező, kreatív emberek, akiket szívesen alkalmaznak és vállalkozóknak is alkalmasak. Ezért sem meglepő, hogy az átlagnál leleményesebb bevándorlók közül sokan könnyen megtalálják helyüket a befogadó társadalomban, ami természetesen a társadalom hozzáállásán, és a nekik nyújtott segítségen is nagyban múlik.
A társadalom formálását és a bevándorlók integrációjának segítését a civilek kormányzati segítség nélkül csak kis léptékben képesek segíteni. Az általuk elindított változások csak akkor lesznek igazán hatékonyak, ha a civil szféra és az állami intézményrendszer összehangoltan működik. Mészáros Attila jelenleg ennek pont az ellenkezőjét látja: „Mi apránként tudunk építkezni, ezért is dühítő, hogy több év munkáját egy több száz milliós kormányzati ellenkampány pillanatok alatt képes lehet ledarálni.”
| Így zárja el a kormány az országot a migránsok elől |
Korábban több cikket is írtunk arról, hogy a magyar-román-szerb hármas határnál a semmi közepén véget érő határzárnál milyen hatékonyabb eszközökkel tartja távol a magyar kormány a migránsokat. Ezt a linket követve a menekültstátusz megszerzésének nehézségéről, és az utána következő buktatókról talál egy összefoglalót. Augusztus elsejével több szigorítás is életbe lépett, ezek hatása csak a következő hónapokban lesz világos. Ide kattintva pedig arról olvashat, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium egy nyúlfarknyi rendelettel hogyan csökkentené az unión kívülről érkező dolgozók létszámának kvótáját. Azóta a rendeletet elfogadták. Legutóbb pedig azt jelentette be Lázár János, hogy 3-4 év börtönnel is büntethető lesz a jövőben az illegális határátlépés, és határvadász századokat is irányítanak az épülő kerítés mellé. |
