A budapesti Szent István-bazilika előtti ünnepi szentmise szentbeszédjében Erdő Péter beszélt a menekültkérdésről, a Szent István-i hagyományokról, és arról miért nem önzést jelent a családunkért és népünkért érzett felelősség.
A Szent István-bazilika előtti téren megtartott ünnepi szentmisén Erdő Péter arról beszélt, hogy a Magyarországra érkező emberek ezrei "új és új kérdések elé állítanak mindannyiunkat". Ma már mindenki elismeri, hogy hatalmas, nemzetközi méretű folyamatról van szó, amely "messze meghaladja akár az egyéni lehetőségeinket, akár országunk képességeit és méreteit - mondta a bíboros. Olyan jelenséggel állunk szemben, amelynek teljes mélységét, okait, hatásait nem ismerjük, talán nem is tudjuk megismerni - fűzte hozzá. De "amióta világ a világ és ember az ember, újra és újra szembe kellett néznie olyan jelenségekkel, amelyeket nem ismert és nem értett teljesen". Mégis cselekednie kellett, és az élet sokszor nem ad gondolkodási időt - hangsúlyozta Erdő Péter.
Szent István király Imre herceghez írt Intelmeiben "csodálatos, harmonikus rend képét rajzolja fel". A katolikus hit megtartásáról, az egyházról, a főemberek és a katonák becsben tartásáról, az igazságosság és a béketűrés tiszteletben tartásáról beszél. Ezután tér ki a vendégekre és a jövevényekre, az irántuk való jóindulatra, és figyelmezteti fiát, nehogy lerombolja azt, amit épített. Egyszerre tartja tehát szem előtt a rendezett és igazságosan működő országot és a felelős, befogadó nyitottságot - emelte ki a bíboros.
Erdő Péter beszélt azokról az értékekről is, amelyek "a segítő szeretetet hosszú távon lehetővé teszik". Ilyen értéknek nevezte a családot, mert "ott tanulunk meg egymásra figyelni, ott tanuljuk meg, hogy rá vagyunk utalva egymásra". "Mai korunk sokszor arra csábít, hogy szétszórtak, önzők legyünk és elszigetelődjünk egymástól. De az igazi közösségre és a meghittségre mégis mindenki vágyik. Kell tehát a jó család azért is, hogy szeretettel tudjuk fogadni azt, akitől esetleg az élet megtagadta, hogy családhoz tartozzék" - fogalmazott. Ilyen érték a nemzet, az a közösség, amely átadja a nyelvet, a kultúrát, a történelmi tapasztalatokat, és amely "saját zsenialitásával a maga módján tud szembe nézni az új és új kihívásokkal. Aki a saját értékeit ismeri és megbecsüli, az tudja tiszteletben tartani a másokét is - mondta a bíboros.
Az érsek hangsúlyozta: "felelősek vagyunk családjaink és népünk iránt, de ez nem önzést jelent, hanem adni kész, bölcs felelősséget". Örök érték az egyház is, a Krisztusban hívők közössége, ahová az egész emberiség meghívást kapott. Felelősek vagyunk azért, hogy Egyházunk örömteli, meghívó közösség legyen. Hogy arról ismerje meg Krisztus tanítványait a világ, mennyire szeretik egymást - tette hozzá. A szentbeszéd végén Erdő Péter emlékeztetett arra, hogy Szent István király élete végén országát Szűz Máriának ajánlotta. Mert minden nagylelkű igyekezet és minden emberi bölcsesség kevésnek bizonyulhat egy drámai történelmi helyzetben. István király azonban még élete végén is tanít minket: arra, hogy "minden igyekezetünkön túl szükségünk van a bizalomra. Mert Isten nem hagy magunkra minket, gondja van ránk. Mindannyiunkat egyénileg is az örök boldogságra hív, de a Teremtő szeretetével nézi a népeket is".
