Az egyetemeken használt Neptun nevű szoftvert akarja bevezetni az iskolákba a kormány – értesült a hvg.hu. A közbeszerzést fű alatt bonyolítják, szinte senki nem hallott a pályázatról, amelyre egyedül a Neptun fejlesztőjét hívta meg a minisztérium háttérintézménye. A kiválasztott cég már be is adta az ajánlatát, százmilliókért vállalná a munkát. Közben az átmeneti időszakra 7,9 milliós keretből telepítenek fel egy ingyenes szoftvert a központi szerverekre.
„Ez olyan, mintha autóbusz helyett villamost venne az állam. Mind a kettő szállít utasokat, de elég sokat kéne arra költeni, hogy a villamos elguruljon az aszfalton” – jellemezte az egyik informatikai cég vezetője a kormány tervezett beruházását, a felső- és a közoktatási szoftverek közötti különbséget.
A hvg.hu birtokába jutott dokumentumokból kiderült: csaknem 800 millió forintot költhet a kormány egy olyan szoftver, a Neptun továbbfejlesztésére, melynek használati joga, licence örökös időre a magyar állam tulajdonában van. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) háttérintézménye pár hónapja úgy döntött, hogy kiterjeszti a legtöbb egyetem által használt tanulmányi rendszert a teljes közoktatásra, és ennek érdekében megkéri a Neptun fejlesztőjét, hogy „szabja rá” az iskolákra a szoftvert.
Az Emmi háttérintézménye, az Educatio Kft. idén nyáron egy huszárvágással lezárta a 2013 óta húzódó, eddig több százmillió forintot felemésztő kérdést, hogy milyen digitális naplót, adminisztrációs szoftvert használjanak a diákok, pedagógusok és a szülők. A júliusban kiírt közbeszerzésre augusztus elején megkapták az ajánlatot, és a tanévkedzésre tekintettel minden bizonnyal napokon belül le is ülnek tárgyalni az egyetlen ajánlatot adó céggel, az SDA Informatika Zrt.-vel. Mindez szinte teljes titokban történt, akadt olyan oktatási szoftverekkel foglalkozó cégvezető, aki a hvg.hu-tól értesült a tervezett beszerzésről.
Meghámozzák a lufit
Ugyanis a minisztériumi intézmény nem tette közzé a közbeszerzési hirdetményt. Még azzal sem foglalkozott, hogy trükkös kiírással rászabja a pályázati paramétereket az SDA-ra, egyszerűen megkérte ezt a társaságot, hogy adjon be ajánlatot. A részvénytársaság élt is a lehetőséggel, jelentős terjedelmű ajánlatában jelezte, vállalná a munkát, de a kormány által tervezett összeget jelentősen meghaladó értéken - az állam ugyanis 540 milliót szánt eredetileg erre.
Egy, a hvg.hu által megkeresett, közbeszerzési ügyekkel foglalkozó jogász szerint ez az eljárás még csak nem is törvénytelen. A közbeszerzési jogszabály ugyanis tartalmaz egy ilyen kiskaput: mivel a Neptun licenc- és felhasználói jogai az államnál vannak, a szoftver továbbfejlesztésére viszont csakis az SDA képes – sőt, másnak ez tilos –, így nem muszáj versenyeztetni. Lényegében most ért be a felsőoktatásban már erős pozíciókkal rendelkező informatikai cég 11 évvel ezelőtt döntése: a kifejlesztő 2004-ben átengedte a licencet az oktatási tárcának – lehetővé téve annak használatát az általános és középiskolákban is.
Viszont a Neptun jelen formájában nem alkalmas például arra, hogy a segítségével tartsák nyilván a 7. osztályos diákok fizikajegyeit, hiányzásait. Ehhez át kell alakítani, hozzá kell igazítani a köznevelési törvény előírásaihoz, majd az SDA-nak kell az időnkénti fejlesztéseket végrehajtani. De ez már egy olyan szolgáltatás, amiért az államnak fizetnie kell, ezért a munkáért kér az informatikai cég több száz milliót. A végleges ár az állam és az SDA közti tárgyalásokon fog eldőlni a következő hetekben.
Bár a birtokunkba került dokumentumok alapján valóban átadta a cég a szoftver használati jogát az államnak, az SDA nincs egyedül az oktatási szoftverek piacán. A Neptun a felsőoktatásban piacvezetőnek számít, de több egyetem az Egységes Tanulmányi Rendszert (ETR), mások az Elektronikus Tanulmányi Nyilvántartást vezették be. Ráadásul – több forrásból is megerősített információink szerint - nem a Neptun az egyetlen oktatási szoftver, melynek licencjogával rendelkezik az állam, mégis erre a cégre írták ki ezt a különleges, versenyt kizáró közbeszerzést. Információink szerint ennek ellenére az úgynevezett hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást a Belügyminisztérium és a Miniszterelnökség is jóváhagyta.
Át kell rajzolni a Neptunt, hogy Kréta legyen belőle
Ugyanakkor ezek a szoftverek a felsőoktatási rendszerre lettek kifejlesztve, a közoktatáshoz legfeljebb annyiban hasonlít az egyetemek működése, hogy itt is, ott is tanév van, a diákok jegyeket kapnak. Például a felsőoktatásban nincsenek osztályok, az előadásokon nem vezetik a hiányzásokat. Az iskolákban nincs kreditrendszer és vizsgaidőszak, a Neptunt szinte teljesen át kell alakítani ahhoz, hogy a közoktatás egészére (általános és középiskolákra, szakoktatásra, gimnáziumokra) kiterjeszthető legyen.
Hatalmas munka vár az SDA-ra, hiszen a pályázati kiírás szerint egy „specifikációval” kell indítson, azaz írnia kell egy tervezetet arról, hogyan fog kinézni majd a Neptun középiskolai változata, a Kréta (Köznevelési Regisztrációs és Tanulmányi Alaprendszer).
Ráadásul a közoktatási „piacon” is van már több olyan rendszer, melynél a – sajátos közbeszerzési kiírásánál fő indokként megjelölt – licencjognak minimális a jelentősége, hiszen részben vagy egészben nyílt forráskódúak, nincsenek levédve. Ilyen például az évek óta fejlesztgetett @Napló, a Fökir vagy a MaYor/SuliX. Erről a minisztériumnak is pontos információi vannak, hiszen korábban maga is felmérte a piacot, összehasonlította a szoftvereket. A @Napló fejlesztője például – ahogy ez a honlapjáról is kiderül – ingyen adja a rendszerét az iskoláknak, s ahogy azt egy intézményvezetőtől megtudtuk, csak azt kérte, hogy ne neki kelljen szeptembertől a szervereket is neki biztosítania, ezt oldja meg az állam.
Piaci forrásaink szerint a közoktatásban már használatban lévő szoftvereket is tovább kéne fejleszteni ahhoz, hogy mindazt tudják, amit a Kréta néven megálmodtak az oktatási tárca szakemberei. A Neptunra kiírt közbeszerzés viszont azért okozott felháborodást a piacon, mert ha lenne versenyeztetés, akkor kiderülne, hogy ezeket a fejlesztéseket ki, mennyiért vállalja.
| Közeli helyekre |
A Neptunt az SDA Stúdió Kft. fejlesztette ki, de a cégből 2009-ben kivált az SDA Informatika Zrt. Egyébként mindkét cég Fauszt Zoltán érdekeltségébe tartozik. Fauszt befektetéseivel a Figyelő 2012 és 2015 között több cikkben visszatérően foglalkozott megállapítva, hogy az üzletember kiváló kormányzati kapcsolatokkal rendelkezik, és volt olyan cége, melynek bevételei az utóbbi években szinte kizárólag az állami megrendelésekből származtak. Az érdekeltségébe sorolható cégek nyerték el többek között a Nemzeti Közlekedési Hatóság (NKH) közlekedésbiztonsági és e-oktatási projektjeit közel egy milliárdos értékben. A hetilap megállapította, konkurenciától sem kellett tartaniuk a cégeknek, ugyanis csak az NKH által akkreditált tananyaggal lehetett indulni a pályázaton, és ilyennel csakis az E-Educatio Zrt. rendelkezett (az E-Educatio nem Fauszt tulajdona, de kimutatható a kapcsolat a cégcsoportjával). A Neptunnal kapcsolatban az állam nem most először alkalmazza ezt a beszerzési megoldást. Szintén a licencjogokra hivatkozva vezette be a Kaposvári Egyetem is a Neptunt, illetve cserélte le 2013-ban az ELTE a korábbi szoftverét az SDA Informatika rendszerére. A kaposvári intézmény eljárását a vetélytársak megtámadták, az ügy a legfelsőbb bírói fórumig eljutott, de mindent törvényesnek találtak. Egyébként az Educatio azzal is indokolta a Közbeszerzési Döntőbizottságnak a speciális eljárást, hogy „a Neptun rendszer már bizonyított” a tanügyben. Csakhogy legutóbb az ELTE-n káoszt okozott a bevezetése, egy ideig gond volt a tantárgyak felvételével és a jegyek beírásával is – a botránnyal napokig foglalkozott a média. Piaci források szerint az ELTE-s bevezetés felveti azt a kérdést, ha a Neptun ilyen nehezen birkózik meg 20-25 ezer hallgató adataival, akkor hogyan fogja kezelni a közoktatásban tanulók, tanárok és szülők (2-3 millió ember) adatait. |
Kitakarították a piacot
Az oktatási tárca két éve képtelen megoldani a központi iskolaadminisztrációs rendszer bevezetésének kérdését. Pedig egy ilyen – jól működő – szoftverre nagy szükség van a 21. században. Kevesebb adminisztrációs feladata lenne a tanároknak, nem kéne papíron vezetni a naplót, a szülők mobilos applikáción követhetnék a gyerekeik hiányzását, jegyeit, és az állam is naprakész információkkal rendelkezne arról, hol fogyott ki a kréta.
A második Orbán-kormány megszüntette az iskoláknak járó informatikai támogatást, és 2013-ban 543 millió forintért megvette a Magiszter nevű szoftver licencét egyetlen tanévre.
Az Emmi 2014 januárjában azzal indokolta a Magiszter megvásárlását a hvg.hu-nak, hogy így az állam pénzt spórol, hiszen korábban évi 2,6 milliárdot költöttek a különféle szoftverekre. Csakhogy a 2013-ban megvett, majd tanév közepén bevezetett rendszerrel rengeteg baj volt, az iskolaigazgatók panaszkodtak, sokan visszatértek a papíralapú naplózáshoz. A tavalyi parlamenti választás után ki is rúgták az Educatio vezetőjét, majd a nyáron véget ért tanévre a piacon lévő ingyenes szoftvereket ajánlotta az állam azzal, hogy hosszú távon ki kell építeni az egységes rendszert, a Krétát.
A Neptunra vonatkozó pályázati kiírásban egy 2015. december 10-i határidő tűnik fel, addig az @Naplót töltik fel a központi szerverre. Erre egy 7,9 milliós keretet különített el a kormányzat, miközben a felsőoktatási szoftver kiterjesztésére százmilliókat terveznek elkölteni. A hvg.hu által megkeresett négy informatikai szakember is azt mondta, a pályázati kiírás alapján szinte kizárt, hogy a Neptunt ilyen rövid idő alatt rá lehessen szabni a közoktatásra, de ha mégis sikerült, ismét tanév közben kínlódhatnak a pedagógusok az átállással.
