Meghallgatta Polt Pétert az EP jogi bizottsága Kovács Béla jobbikos EP-képviselő mentelmi ügyében. A zárt ülésen elhangzottakról senki nem beszélhetett, de a DK brüsszeli képviselője arról beszélt, hogy a magyar főügyész összevissza válaszokat adott, és az egész meghallgatás csak azt bizonyította, hogy rendkívül zavaros ügyről van szó.
Zárt ülésen hallgatta meg kedd délelőtt az Európai Parlament (EP) jogi bizottsága Polt Péter legfőbb ügyészt Kovács Béla jobbikos EP-képviselő mentelmi ügyében. A főügyész ezt követően magyar újságíróknak elmondta, hogy úgy véli, sikerült választ adnia a felmerült kérdésekre, vázolta az ügy bonyolultságát adó körülményeket, és igyekezett minden kérdésre megfelelő választ adni, aminek az szabott korlátokat, hogy az ügy olyan titkos információkat tartalmaz, amelyeket zárt ülésen sem lehet feltárni.
Polt Péter elmondta, hogy csak a mentelmi jog felfüggesztését követően lehet gyanúsítottként meghallgatni Kovács Bélát, vagy bármilyen kényszerintézkedést alkalmazni, s a vádhatóságnak még sok olyan adatra lenne szüksége, amelyek nélkül nem eldönthető, hogy lehet-e megalapozottan vádat emelni és ítéletet hozni az ügyben, ezeket az információkat viszont csak a mentelmi jog felfüggesztése után tudná megszerezni az ügyészség.
Kovács Béla ezen az ülésen nem vehetett részt, Balczó Zoltán jobbikos politikus viszont ott volt, s utána ezt mondta: szigorúan tartja magát ahhoz, hogy nem számolhat be arról, hogy a zárt ülésen mi hangzott el és mi nem, pedig örömmel megtenné, mert szerinte fontos volna.
Szájer József fideszes EP-képviselő, a jogi bizottság egyetlen magyar tagja beszámolt arról, hogy az ügy jelentéstevője kérte Polt meghallgatását, aki várhatóan őszre készíti el jelentését Kovács Béla mentelmi jogának felfüggesztéséről, amelyet majd megvitat a bizottság, végül pedig javaslatot tesz az EP teljes plénumának, hogy indokolt-e Kovács Béla mentelmi jogának felfüggesztése.
Niedermüller Péter, a Demokratikus Koalíció (DK) EP-képviselője és alelnöke szintén meghallgatta Polt Pétert a bizottságban. "A legfőbb ügyész az én megítélésem szerint gyenge, bizonytalan és sajnos azt kell mondanom, hogy össze-vissza válaszokat adott" - minősítette a meghallgatást a DK-s politikus, aki szerint Polt azzal érvelt, hogy azért kell felfüggeszteni Kovács mentelmi jogát, hogy megindulhasson a tényleges nyomozás, a vádat bizonyítani lehessen, Kovácsot meg lehessen hallgatni gyanúsítottként; a többi kérdésben nem tudott konkrét bizonyítékokkal szolgálni, mert titkosak, viszont a rendelkezésre álló adatok alapján joggal lehetne gyanúsítottnak tekinteni Kovács Bélát, amit viszont a mentelmi jog akadályoz. "Ez a meghallgatás semmi mást nem bizonyított, csak, hogy egy rendkívül zavaros ügyről van szó. A legfőbb ügyész szerintem nem tudta meggyőzni a bizottságot a saját álláspontjáról" - mondta Niedermüller Péter, s egyenesen nevetségesnek nevezte, hogy Polt Péternek hosszasan bizonygatta, hogy a magyar igazságszolgáltatás független.
Kovács Béla mentelmi jogának felfüggesztését tavaly kérte a magyar ügyészség az Európai Parlamenttől arra hivatkozva, hogy a politikussal szemben olyan súlyos bűncselekmény miatt folytat eljárást, amelyért kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztést is kaphat. A Magyar Nemzet tavaly májusban, alig több mint egy héttel az EP-választások előtt, pontosan meg nem nevezett forrásra
hivatkozva írt arról, hogy Kovács Béla ellen az Alkotmányvédelmi Hivatal tett feljelentést kémkedés gyanúja miatt.
Kovács Béla visszautasította a vádakat. Még aznap sajtótájékoztatón kijelentette: soha nem volt sem magyar, sem külföldi titkosszolgálat tagja, soha nem működött velük együtt, és megkeresés sem érkezett hozzá tőlük.
