A Helsinki Bizottság nevében Gyulai Gábor ismertette pénteken sajtótájékoztatón az új menekültügyi szabályozást, amelyet a napokban fogadott el a parlament. 

Mint mondta, ennek hat fő megállapítása van, az első pedig az, hogy Magyarország bevezetné a "biztonságos harmadik ország koncepcióját" és Szerbiát is ilyen országnak tekintené, ami azt jelentené, hogy a menekülteket Szerbiába is vissza lehetne toloncolni. A Helsinki Bizottság közölte, ez teljesen ellentétes a nemzetközi jogvédő szervezetek és az ENSZ menekültügyi biztosságának besorolásával is, mivel a szerb menekültügyi infrastruktúra hiányos, ezért az innen érkező menekültek kérelmét nem lenne szabad elutasítani, a kormány viszont erre hivatkozva már megteheti. Ez a Helsinki Bizottság szerint ahhoz fog vezetni, hogy a Szerbiába visszatoloncolt menedékkérők a Balkánon fognak vándorolni.

Aki azonban mégis túljut ezen az akadályon Magyarországon, azokat gyorsított eljárásban fogja vizsgálni a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH), amelynek saját hatáskörben kell elbírálnia a kérelmeket és 15 napon belül meg kell győződnie a menkültkérelem valósságáról is.

Az új menekültügyi szabályozásban kiürül a jogorvoslati lehetőség is: 3 napot kapnak ugyanis az elbíráltak a jogorvoslati kérelem benyújtására, ami nagyon kevés. A strasbourgi emberi jogi bíróság egy korábbi döntése szerint 2 nap nem elegendő a jogorvoslati kérelmek benyújtására, de a Helsinki Bizottság szerint 3 nap sem. Mint közölték, ez a döntés egyébként európai uniós irányelvekkel is ellentétes.

További változás a menekültügyi szabályozásban az is, hogy a menekültügyi őrizet a jogorvoslati eljárás ideje alatt is fenntartható, illetve a hatóság ezentúl nem egy menekültügyi tábort jelöl majd ki kötelező tartózkodási helyként a menedékkérők számára, hanem egy teljes megyét. Ez a Helsinki Bizottság véleménye szerint tömeges hajléktalansághoz vezethet.

A Bizottság szerint az is életszerűtlen és abszurd elképzelés, hogy a menekülteknek mostantól kötelezően fel kell venniük a kapcsolatot a származási országukkal, ahonnan jöttek, ugyanis vagy családtagjaiknak, vagy barátaiknak igazolnia kell személyazonosságukat. Erre szintén 15 napjuk van csak, ez pedig sérti a menekültügyi egyezményeket és gyakorlatilag kivitelezhetetlen is, viszont ennek hiányában még könnyebb lesz elutasítani a menedékkérelmeket.

A Helsinki Bizottság felhívta a figyelmet, hogy a menedékkérelmek magyar pozitív elbírálása amúgy is alacsony, tavaly ugyanis a kérelmek 9 százalékát bírálták csak el pozitívan, az uniós átlag pedig 45 százalék. 

A sajtótjákoztatón szó esett még a Dublin III.-as rendeletben foglalt visszatoloncolásokról is. A Helsinki Bizottság közölte, a kormány nagy számokkal riogat, de a valóság az, hogy több esetben sem toloncoltak vissza Magyarországra menekülteket az EU területéről más tagállamok. Mint közölték, aki 1 éve nem Magyarországon él, azt nem toloncolhatják vissza hozzánk, a tavalyi év végén, idei év elején ide érkező nagy számú koszovóiak nagy részét pedig Ausztria és Németország egyenesen Koszovóba küldte vissza.

Számos ország bírói gyakorlata szerint Magyarországra nem toloncolhatnak vissza menekülteket, mert a menekültügyi infrastruktúránk miatt nem számítunk "harmadik biztonságos országnak". A gyakorlatban eddig Németországból 9 ezer potenciális visszatoloncolandóból 42 érkezett Magyarországra.

Az új menekültügyi szabályozás gyakorlatát a Helsinki Bizottság igyekszik megtámadni akár a strasbourgi bíróságon, akár a luxembourgi Európai Unió Bíróságán.

A Helsinki Bizottság azt is elmondta, a mostani magyar menekültügyi infrastruktúra nem hatékony, nem rugalmas és túlterhelt, a magyarországi központosított rendszerrel ellentétben Nyugat-Európában már decentralizálják a menekültügyet, és a civilek és egyházak bevonásával egy rugalmasan bővíthető és változtatható rendszert működtetnek. Ehherz képest Magyarország nem készült fel a várható növekedésre, holott már 2013-babn is nagy növekedés volt tapasztalható a menedékkérők számában.

Ehelyett a kormány tovább hergeli az idegenellenes hangulatot, és olyan, a menekültek befogadását ellehetetlenítő intézkedésekről dönt, mint a határzár, vagy a konzultációs propaganda. Pardavi Márta, a Helsinki Bizottság társelnöke azt mondta, ebből is az látszik, hogy egyáltalán nem vagyunk irgalmas, a menekülteket befogadó ország.