Itthon hvg.hu 2015. július. 01. 15:30

Miről tereli el a figyelmet a menekültek ellen uszító kampány?

Több mint féltucatnyi botrány, korrupciógyanús ügy, húsbavágó kormányzati intézkedés darálta le a Fidesz népszerűségét az elmúlt fél évben. Jól jött tehát a bevándorlóellenes kampány, ami a kutatások szerint erősíti a kormánypártot, és feledteti a botrányokat. Összeszedtük, miről tereli el a figyelmet a menekültügy.

A bevándorlók elleni kampánynak igencsak örülnek a pártban, a Habony Árpád irányította kommunikációs stáb hónapok óta azon dolgozott, hogy az amerikai kitiltási botrány után meggyengült Fideszt felrázzák, de a legtöbb ötletük kudarcot vallott.

Bár Orbán Viktor még a Charlie Hebdo munkatársai ellen elkövetett januári merénylet után szót emelt a menekültek ellen, de ez az időzítés miatt inkább visszaütött, és fél Európa felháborodott rajta. A lakosság ingerküszöbét csak a nemzeti konzultációra ráhúzott, június elején indított plakátkampány tudta áttörni. Korábban fideszes források azt mondták a hvg.hu-nak, szándékosan lettek ennyire provokatívak a plakátok, hogy az ellenzék is ráugorjon, és hogy Orbán úgy szerepelhessen a multikulturalizmust eszményként védő baloldaliakkal szemben, mint aki megvédi az országot az "új népvándorlástól".

Az idegenellenes kampánnyal a Fidesz nemcsak a kormányzati munkával elégedetlen, párton belüli fanyalgókat csendesítette le, de elterelte a figyelmet azokról az ügyekről, botrányokról, amelyek tavaly ősz óta a mélybe lökték a Fidesz népszerűségét. November óta a párt három időközi képviselőválasztást is elveszített, és odalett a parlamenti kétharmad. A legutóbbi közvélemény-kutatások szerint viszont azt mutatják, ismét erősödik a Fidesz.

  • Vasárnapi zárva tartás

Eredetileg a KDNP dobta be az ötletet, sokáig sem Orbán, sem a Nemzetgazdasági Minisztérium nem állt ki a javaslat mellett, aztán a kormány nemcsak beleállt, hanem még annál is drasztikusabb megoldást javasolt.

Plakátrongáló Szegeden - bejött Orbán számítása
Szlavkovits Rita

A KDNP 12 napot jelölt meg, amikor szabadon eldönthette volna egy adott üzlet, hogy nyitva tart-e. A törvénybe végül 5 vasárnap került be, az NGM pedig még a balatoni polgármesterek kérését sem hallotta meg, akik attól tartottak, hogy a vasárnapi zárva tartás miatt káoszba fulladhat a hétvégi balatonozás és nyaralás.

A menekültellenes kampánynak egyébként leginkább a vasárnapi boltzár elleni felzúdulás áll ellen: egy friss Medián-felmérés szerint egyre többen utálják ezt a rendelkezést, és még a fideszes táboron belül is nőtt az intézkedést ellenzők aránya.

  • Buda-Cash, Quaestor, Hungária

2015-ben elképesztő pénzügyi botrányok rázták meg a pénzügyi szolgáltatókba, valamint az azokat felügyelő állami intézményrendszerbe vetett bizalmat. Míg a nevezetes K&H-botrányban Kulcsár Attila mintegy 23 milliárd forintot mozgatott jogosulatlanul, a Magyar Nemzeti Bank a február végén lebukott Buda-Cash Brókerháztól 100 milliárd forint, az egy hónappal később fennakadó (először maga ellen öncsődöt kérő) Quaestor Zrt.-től nagyjából 200 milliárd forint értékű értékpapírt kért hiába számon. (A Hungária Értékpapír Zrt. buktája ezekhez képest pármilliárdos tétel.) Nemcsak az merült fel, hogy miképp tudták ezek a cégek hosszú éveken át szabadon folytatni az üzelmeiket, hanem az is, hogy egyes állami intézmények milyen felhatalmazással forgathatták a vagyonukat értékpapírszámlákon, hová tették az abból realizált nyereséget, vagy egyesek (lásd: a Külügyminisztérium háttérintézménye) honnan tudták, hogy ki kell venni a pénzt röviddel a bebukás előtt.

Tarsoly Csaba a rendőrkocsiban - fájhatott Szijjártó feje
Túry Gergely

A Quaestor-ügyben letagadhatatlan volt Tarsoly Csaba és egyes Fidesz-vezetők, például a szintén győri Szijjártó Péter szoros kapcsolata. Az is feltűnő volt, hogy a Quaestor-károsultakat 30 millió forintig gyors ütemben kártalanították, a Buda-Cash vagy a Hungária-károsultak még mindig arra várnak, hogy megtudják, mi történik velük. A Quaestor-ügy összességében legalább annyira bűzli, mint amennyire csend van körülötte, ahogy arra a minap Jancsics Dávid korrupciókutató a hvg.hu-n rámutatott.

  • Belvárosi ingatlanügyek

Juhász Péter, az Együtt politikusa az év elején még azzal szerzett nevet magának, hogy feljelentést tett Belváros-Lipótváros ingatlangazdálkodása kapcsán ismeretlen tettes ellen. Juhász szerint több tízmilliárd forintnyi ingatlan adott el az V. kerület jóval áron alul.

A rendőrség a nyomozást elutasította, ám az ügyészség áprilisban egy konkrét ügyben a határozatot felülbírálta, és különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének gyanújával mégis elrendelte a nyomozás meghosszabbítását.

Juhász azt a gyakorlatot kifogásolta, miszerint az önkormányzat úgy adott át egy ingatlant egy társaság értékbecslése után egy meghatározott bérlőnek, hogy az rövid időn belül kedvezményes áron megvette, majd a vevő jóval magasabb áron továbbértékesítette. Az ügyészség által vizsgált eset a Károly Krt. 26. szám alatti, Habony Árpád nagynénjének értékesített ingatlan.

  • „Urizáló” fiatalok

A mindig snejdig, márkás öltönyökben mutatkozó Rogán Antalról, a Fidesz frakcióvezetőjéről még tavaly derült ki, hogy a luxuslakóparkban lévő lakása nagyobb, mint amennyit bevallott vagyonnyilatkozatában, és hasonló a helyzet egy vidéki nyaralóval is, ami miatt magyarázkodhatott hosszú hónapokig. A fácánvadászatokat kedvelő, a "mindenki annyit ér, amennyije van" vezérelvet követő Lázár János, Miniszterelnökséget vezető miniszter magas hotelszámlái is lekerültek a napirendről. Ahogy senki sem beszél már arról, hogy Szijjártó Péter minisztériumában futsalos, némileg alulképzettnek tűnő csapattársait alkalmazta felelős pozíciókban. Vagy hogy maga is – családi segédlettel – tulajdonosa lett egy 167 milliós, fedett medencés luxusháznak.

Mém Szijjártó medencéjéről - családi támogatás
Tumblr

És akkor még nem beszéltünk a kizárólag luxusmárkákat kedvelő, Habony "Gucci táska" Árpádról, aki más miatt is a figyelem középpontjába kerülhetett volna – de a menekültügy miatt ezt is megússza.

  • A médiapiac radikális megváltoztatása

Nem beszélünk arról, hogy néhány hónap alatt a szemünk előtt rendeződnek át gyökeresen a médiaviszonyok. Nem kell magyarázkodnia a kormánynak az átalakított közmédia bénázásai, népszerűségvesztése, a reklámadó bevezetése, a piacra gyakorolt hatása, az állami reklámköltések tervezett átalakítása miatt (Nemzeti Kommunikációs Ügynökség). A "G-Day" (amikor Simicska Lajos gecinek nevezte Orbánt) is gyorsan elmúlt: a kegyvesztett (megszívatott) egykori pártpénztárnok médiabirodalmával szemben (Magyar Nemzet, Hír TV, Class Fm, Mahír) kinőtt a semmiből az Orbán-párti új média: Habony Árpád és Győri Tibor Lokál nevű ingyenes hetilapja, valamint a Liszkay Gábor–Sánta János-féle Napi Gazdaság. Az outdoor reklámértékesítésben pedig a Mahír úgy kapott konkurenciát, hogy Garancsi István megvette a korábban a szocialistákhoz köthető Esmát.

Orbán a Simicska-cégek forrásait is igyekszik elapasztani: mióta Simicska a miniszterelnökről azt mondta, jelentett róla az állambiztonságnak, a szintén Simicska-érdekeltség Közgép elveszítette egyik legfontosabb állami megbízását, az M4-es építését, és hiába tesz áron aluli ajánlatokat a közbeszerzéseken, nem tud nyerni. A volt pártpénztárnokhoz kötődő egyéb vállalkozások és szakemberek sorba pörögnek ki az állami pozíciókból

Simicska Lajos - beszólt Orbánnak
Túry Gergely
  • Tiborcz-család gazdagodása

A rendőrség mellett immár az OLAF, az Európai Csalásellenes Hivatal is nyomoz az Elios Innovatív Zrt. által megnyert egyes közbeszerzések ügyében. A cégben a tulajdonrészétől nemrég vált meg Orbán Viktor veje, Tiborcz István. Az Elios az önkormányzatok részére kiírt energiatakarékossági fejlesztéseket célzó programnak a nagy nyertese: a cég jogelődjében a Közgép is benne volt, de a kiszállása után ugyanúgy sorra szerezte az önkormányzatoktól a megbízásokat a helyi közvilágítás modernizálására. Mint a Direkt36 nemrég megírta, a cég a piaci árakhoz képest nagyon drágán dolgozott, miközben csak a 2014-es esztendőt nézve összesen 3,8 milliárdnyi közbeszerezést nyert el.

  • Feketeruhás nővérek sztrájkja

Több száz fős, fővárosi tüntetésben csúcsosodott ki április végén az egészségügyi dolgozók elégedetlenségi mozgalma, melyet Sándor Mária RTL-es kiállása indított el.

Tüntetnek a nővérek
Túry Gergely

A fekete ruhát öltő nővérek heteken át tartó akciójukkal az egészségügy elképesztő állapotára és saját helyzetük tarthatatlanságára próbálták felhívni a figyelmet, és sikerült elérniük, hogy a minisztérium egyeztetésre hívja őket. Három legfontosabb követelésük a finanszírozás javítása, az elöregedett nővér szakma utánpótlásának megoldása és a jelenlegi dolgozók megtartásának rendezése volt. Kérdés, mi lesz ezekkel a célkitűzésekkel rövid távon: az utolsó hír, hogy a még meg sem pályázott 2024-es olimpiai reménybeli bevételéből akarják rendbe tenni az egészségügyet.

  • A felsőoktatás megcincálása

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma áprilisban jelentette be a felsőoktatás átalakításának tervét, amely többek közt BA szakok, köztük a nemzetközi és a társadalmi tanulmányok szakok megszüntetését is tartalmazta. Az egyetemek és a diákok is tiltakoztak, mára az ellenállás lecsendesedett, ami annak is köszönhető, hogy néhány dologban a kormány visszalépett (például nemzetközi tanulmányok megszüntetése), másokról pedig tárgyalnak.

Tüntető egyetemisták
Börcsök Zsófia

Az elmúlt hónapok eseménye, hogy egyre nagyobb kisgömböccé nő a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, amely eredetileg monopolizálta volna az államtudományi képzést: a jelenlegi helyzet szerint jogi karokon is folytathatnak ilyen stúdiumot, de diplomát államtudományokból csak az NKE-n lehet majd szerezni. Az oktatás szerkezetét érintő kérdéseken túl a legnagyobb probléma továbbra is a felsőoktatási költségvetés lecsökkentése: a rendelkezésre álló források nagyjából harminc százalékkal csökkentek.

  • Kitiltási botrány

A sajtó hónapokig hiába találgatta, hogy kiket tiltottak ki korrupciógyanúval az Egyesült Államokból. Közülük egyedül Vida Ildikó ismerte el, hogy rákerült a listára, de a többiek nevét azóta is jótékony homály fedi.

Hirdetés
hvg360 Lenthár Balázs 2024. december. 26. 19:30

Hősök vagy gonosztevők: Veronai Detre, a magyar krónikairodalom első főgonosza, aki bedöntötte a hun birodalmat

A középkori magyar krónikaírók elfogadták az egyébként máig nehezen bizonyítható hun-magyar kontinuitás elméletét, így a Képes Krónika, illetve Kézai Simon munkája és Thuróczy János krónikája is a hunok történetével indul. Ezekben visszatérő szereplő egy bizonyos Veronai Detre, aki folyamatosan a hunok ellen intrikál és végül az ő érdeme lesz, hogy Attila király fiai egymás ellen fordulnak. De ki volt valójában Veronai Detre és mit lehet róla tudni a krónikák megállapításain túl?