A végzettség nélküli iskolaelhagyás problémájára kersik a választ a kormánypártok. Azt szeretnék elérni, hogy a rendelkezésre álló idő és a tartalom átszervezésével hatékonyabb képzés valósuljon meg, tehát a kilencedik évfolyam esetleges bevezetése nem arról szólna, hogy több időt töltsön el a diák az iskolában.
Szakmai konszenzus látszik kialakulni abban, hogy meg kell erősíteni az iskolák alsó tagozatait és az alapkompetenciák minden szintjét, ezt segítheti elő a kilencedik évfolyamos iskolaszerkezetre való áttérés a köznevelésben - mondta Czunyiné Bertalan Judit egy szerdai budapesti háttérbeszélgetésen. A köznevelési államtitkár felidézte, a februári Fidesz-KDNP frakcióülésen született az a döntés, hogy vizsgálják meg, milyen jó választ lehet adni - akár a kilenc évfolyamos képzés bevezetésével - a végzettség nélküli iskolaelhagyásra.
Az elmúlt hónapokban többek között a Magyar Tudományos Akadémia, a Nemzeti Pedagógus Kar és a szakszervezetek bevonásával tekintették át a lehetséges megoldásokat, és abban egységes vélemény rajzolódott ki, hogy meg kell erősíteni az alsó tagozatban az alapkompetenciákat - írás, olvasás, szövegértés, matematikai gondolkodás - minden szintjét. Az az elvárás is megfogalmazódott, hogy az első négy évben a tartalmak átgondolására van szükség - mondta a köznevelési államtitkár.
Czunyiné Bertalan Judit kifejtette: alapvetően nem arról szól a kilencedik évfolyam esetleges bevezetése, hogy több időt töltsön el a diák az iskolában. Az szeretnék elérni, hogy a rendelkezésre álló idő és a tartalom átszervezésével hatékonyabb képzés valósuljon meg - emelte ki, hozzátéve: tart a szükséges mértékű infrastruktúra és pedagógusszám felmérése, áttekintése.
Mint megjegyezte: nem biztos, hogy a jövőben minden tanórát kizárólag tanteremben képzelnek el. Példaként az erdei iskolák sikeres gyakorlatát említette. Kitért arra is, hogy a változtatásokhoz kultúra- és módszertanváltás is szükséges, eredmények az indulástól számított 10 éven belül várhatók. Az MTI kérdésére azt mondta: a bevezetésre több időpontot fog javasolni az államtitkárság a kormánynak, amely a rendelkezésre álló szakmai anyagok alapján stratégiai döntést hozhat a témában, ezután következhet a jogszabályi előkészítő munka.
A köznevelési államtitkár a szünetek esetleges átalakításáról - hogy a nyári szünet valamivel rövidebb, a többi évközi viszont annyival hosszabb lenne - azt mondta: a klimatikus szempontokat is figyelembe kell venni, amikor erről gondolkodnak.
Az államtitkár szólt arról is, hogy minden remény megvan arra: augusztus 25-ig rendben megérkezzenek a tankönyvek az iskolákba. Beszámolt arról, hogy a tankönyvek fejlesztésének részeként azok digitális változatának kidolgozása is tart. Tartják vállalásukat és évente - így idén is - újabb évfolyam kapja ingyenesen a tankönyveket, a megrendelhető kiadványok ára 20 százalékkal csökkent. Kitért arra is, hogy a tankönyvfelelősök díjazását háromszorosára növelték diákonként.
A szeptemberben életbe lépő kötelező óvodáztatásról azt mondta: az idei évben 4598 helyen 2845 óvodai intézmény működik. Ha az óvodai férőhelyek számához viszonyítják az óvodások számát, összesen 84,5 százalékos a kihasználtság. Közel 600 helyen nincs szabad férőhely, több mint 1300 helyen pedig legfeljebb 75 százalékos a férőhelyek betöltöttsége.
Czunyiné Bertalan Judit az MTI kérdésére azt mondta: ahol nincs szabad férőhely, ott sem lesz probléma szeptemberre, és utalt arra, hogy a korábbi mint 1 milliárdos és a jelenlegi 2 milliárdos óvodafejlesztési program keretében több mint 70 településen, létesítenek férőhelyeket. Szólt arról, hogy április 9-én kezdődött a pedagógusok minősítése, június 30-ig 3300 pedagógus minősítési eljárását bonyolítják le. Az őszi időszakban 8907 pedagógus minősítése várható - jelezte.
Hozzátette: az OECD legújabb elemzésében pozitívan nyilatkozott - a minősítési rendszert is magában foglaló - jelentős béremelkedéssel járó pedagógus életpályáról.
