2015. június. 14. 20:42 MTI Utolsó frissítés: 2015. június. 14. 20:38 Itthon

Czomba szerint már ezer fiatal akar hazajönni külföldről

Az NGM államtitkára szerint ezren akarnak hazajönni a Gyere haza programmal.

Mintegy ezren regisztráltak a Gyere haza fiatal program honlapján, ők komoly érdeklődőknek tekinthetők, közülük ötvenöten már felvették a kapcsolatot hazai munkáltatókkal - mondta Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára az M1 vasárnap esti műsorában.

A külföldön élő magyar fiatalok hazatérését segítő 100 millió forintos program keretében fedezik a repülőjegyet és egy évig havi százezer forintos támogatást adnak a lakhatáshoz, az albérlet és a rezsi költségéhez.

Czomba Sándor közlése szerint mintegy 350 ezer magyar él, dolgozik tartósan külföldön, 70 százalékuk nőtlen, illetve hajadon, az átlagéletkoruk Londonban például 33 év. A nem reprezentatív felmérések szerint csupán mintegy 10 százalékuk tervezi hosszabb távon külföldön az életét, és a kiutazók fele egy év múlva visszatér, mert nem találtja meg a számítását, tehát érdemes megpróbálni hazacsábítani a kint élőket, van esély - fogalmazott az államtitkár.

A londoni, német vagy osztrák bérekkel nehéz versenyezni, de a fiatalok többsége amikor arról dönt, hazatérjen-e, nem a jövedelem nagyságát sorolja legelső helyre. A honvágy mellett a lakhatás és a munka is fontosabb tényező - tette hozzá.

Az áprilisban indult program nyomán eddig jelentkezők számára reagálva Czomba Sándor arra hívta fel a figyelmet: ahogy a kiutazás, úgy a hazatérés sem egyszerű döntés, több hónapig is eltarthat, ám az már érzékelhető, hogy "rést ütöttünk a pajzson".

Hirdetés
hvg360 Fetter Dóra 2024. december. 28. 07:00

„Három kérdés, és kiderül, felkészültek vagyunk-e váratlan vészhelyzetekre – ezen a teszten a lakosság fele elvérezne”

Van, aki túlaggódja, és van, aki félvállról veszi a ránk leselkedő veszélyeket, legyen szó háborúról, klímakatasztrófáról vagy csak egy kiadós áramszünetről. A kormány háborús veszélyről beszél, de nem tartja fontosnak az ország, az emberek felkészítését váratlan helyzetekre. Vasárus Gábort, a Hun-Ren KRTK Regionális Kutatások Intézete tudományos munkatársát arról kérdeztük, mit lehetne tenni azért, hogy valóban senkit ne érjen készületlenül, ha jönne a baj.