A házelnök elvesztette a türelmét, miután a jobbikos képviselő bekiabálással szakította félbe a Biszkuról szóló államtitkári felszólalást.
Most érkezett
De a további fontos történésekről ebszámolunk.
A fideszes Ágh Péter kérdezi a fideszes kormányt a bevándorlásról, és arról hogy Gyurcsányéknak fontosabbak a bevándorlók, mint a határon túli magyarok. Ezt most kihagyjuk.
Szél Bernadett szerint a kormánynak esze ágában sincs az isztambuli egyezmény ratifikálása (ami a kapcsolaton belüli erőszak elkerüléséről szól), pedig annak aláírását követelik.
Veresné Novák Katalin államtitkár válaszában azt mondta, hogy agresszivitással nem lehet az erőszak ellen tenni, ezért mérsékeltebb hangnemet kért Szél Bernadettől. Egyébként nagyon sok minden teljesült a vállalásból: krízisközpont, távoltartási egyezmény.
Megtudtuk azt is, hogy Veresné rendszeresen jár krízisközpontokba, és beszélget áldozatokkal, és még "sosem kérték tőlem számon az Isztambuli Egyezményt". "Hagyjanak bennünket dolgozni" – mondta az LMPs- képviselőnek címezve.
Az LMP-s képviselő szerint az, hogy heti egy nőt ölnek meg addig fog menni, míg nem lesz hatékony áldozatvédelem. És ez nyolcmilliárd forinton múlik, amire a kormány nem ad pénzt.
A KDNP kérdezi a KDNP-s minisztert. Ha vita lesz közöttük, akkor azt közvetítjük.
A jobbikos Sneider Tamás szerint a mentősök bére nagyon alacsony, mindössze bruttó 160 ezer forint körül keresnek. Pedig életet mentenek, szűk lépcsőkön cipelik a betegeket, veszélynek, fertőzésnek vannak kitéve. És mindezt 485 forintos órabérért teszik, aminél még egy takarítónő is többet keres.
Rétvári Bence államtitkár szerint az elismerés egyik módja csak a pénzbeli elismerés. Amit a kormány tudott emelni a mentőszolgálat költségvetésében, azt megtette. 22,4 milliárdos volt 2010-ben a kiadási előirányzat, ami most 37.5 milliárd. 2012-ben és 2013-ban kaptak béremelést a mentősök, átlagosan 40 ezer pluszt jelentett.
Gyurcsány cégének uniós megbízásáról kérdezi a Fidesz a Fideszt. Erről nem tudósítunk.
Az LMP-s Schmuck Erzsébet is arról beszélt, hogy olcsóbb lesz az adócsalás, amitől Magyarország a világ adóparadicsoma lesz, sőt, még egy drogkereskedőnek is ajándék ez az adózási modell.
Tállai András válaszolt ismét, de több konkrétum nem derült ki a válaszából, mint amit korábban ugyanebben a témakörben adott.
A jobbikos Dúró Dóra arról beszélt, hogy a Klik a pedagógusokat segítő dolgozókat közmunkásként foglalkoztatják vissza. Dúró szerint nem a közmunkával van a baj, hanem azzal, ha mindezt spórolásból teszik, azaz fele annyi bért fizetnek így a dolgozóknak.
Rétvári Bence államtitkár szerint a Kliknél 805-en kezdtek el dolgozni közfoglalkoztatottként dolgozni, de most már közalkalmazottak. De 4403 közmunkás is dolgozik az iskolákban: 1600 takarító, 420 betanított, adminisztratív munkás, 20 portás, és pár száz nevelő-oktató munkát segítő. Rétvári szerint azonban nem közalkalmazottakat helyettesítenek így, hanem plusz munkatársak.
Az MSZP-s Tóth Bertalan az Orbán-kormány pénzmosótörvényének nevezte azt a javaslatot, ami nagy kedvezményt ad azoknak, akik nem tudnak elszámolni, honnan van a vagyonuk, és mindez a külföldi adócsalóknak is jó lesz: júliustól kedvezményesen és az eddiginél jóval gyorsabban lehet tisztára mosni a milliókat nálunk. (A részleteket itt lehet elolvasni.)
A szocialista arra kíváncsi, hogy miért támogtja a kormány a pénzmosókat.
Tállai András államtitkár erre nem válaszolt, csak visszakérdezett, hogy ezt maguktól kellene megkérdezni, mivel Gyurcsány Ferenc és Simor András jegybankelnök is külföldön tartotta a befektetéseit.