A kormányzati ciklus végéig a magyar kereskedőházak száma a mostani 29-ről 117-re növekszik, vagyis eléri nagykövetségeink számát – ezt mondta a Népszavának a Külgazdasági és Külügyminisztérium külgazdasági államtitkára. Magyar Levente elismerte, hogy vannak még gyermekbetegségei a rendszernek.
Pénteken tartotta éves közgyűlését a Magyar Külgazdasági Szövetség. A tárca folyamatosan vizsgálja azt, hogy kereskedőházaink tevékenysége kellően hatékony-e, megfelel az előre meghatározott követelményeknek – nyilatkozta Magyar Levente.
Az államtitkár elismerte, hogy tapasztalnak gyermekbetegségeket is. Az üzleti alapon működő kereskedőházak működtetésére mindig a helyi viszonyokat jól ismerő szakembereket, üzletembereket kérnek fel.
Számunkra az orosz piac - az Európai Unión kívüli országok közül - Kína mellett a legfontosabb. Ugyanakkor az Oroszország elleni szankciók miatt az idei első negyedévben 50 százalékkal visszaesett a külkereskedelmi forgalmunk, de a magyar kormány abban reménykedik, hogy előbb-utóbb konszolidálódik a helyzet, bár a legfrissebb ukrajnai hírek nem adnak okot túlzott optimizmusra – mondta az államtitkár.
Ami Kínát illeti, Magyar Levente megemlítette, hogy Svédországnak ugyancsak fontos a távol-keleti birodalommal való gazdasági kapcsolatok élénkítése. A skandináv ország szakemberei is felismerték, hogy a 400 fős külgazdasággal foglalkozó intézményhálózatuk szakembereinek tizede a helyszínen tevékenykedik. Magyarországnak is az a szándéka, hogy Kínában a jelenlegi két kereskedőházból álló jelenlétünket bővítse.
Az államtitkár utalva Sziszi egyiptomi elnök budapesti látogatására megemlítette: nagy eredménynek tekinti, hogy Magyarország ismét fog Ganz-vonatokat eladni a közel-keleti országnak.