„Magyarország mindig akkor volt sikeres, amikor az egyházakat partnerének tekintette” – fejtette ki a kormányfő minap Debrecenben. Eközben – az ötéves, kereszténydemokrata szellemiségűnek mondott Fidesz–KDNP-kormányzás ellenére – minden felmérés azt mutatja, hogy egyre inkább lazul az emberek kapcsolata az „intézményes” egyházakkal, az adatok a magyar társadalom meglehetősen gyors elvilágiasodásáról árulkodnak.

Az általános iskolákban felmenő rendszerben kötelezően választható hit- és erkölcstan bevezetése a céllal ellentétes hatást ért el. Az iskolaközpontúvá vált hitoktatás eredményeként sokszor azoknak a gyerekek is elszakadtak a templomtól, akiknek korábban a plébániák, parókiák hittancsoportjainak résztvevőjeként még eleven kapcsolatuk volt egy-egy vallási közösséggel, gyülekezettel.

A vallásgyakorlás formalizálódására utal, hogy a magukat vallásosnak mondó emberek többsége mellőzi a templomba járást, csökken az elsőáldozók, a bérmálkozók, az egyházi esküvőt, temetést igénybe vevők száma. Az individualizáció pedig – a téma szakértői szerint – gyakran nem más, mint az adott társadalom vallástalanodását megelőző fokozatok egyike.

Részletek a csütörtökön megjelenő HVG-ben.