Itthon hvg.hu 2015. április. 29. 09:33

Orbán Viktor bekerült a Freedom House jelentésébe

Magyarország továbbra is a 71. helyen áll a Freedom House sajtószabadság-listáján. Az első helyen Norvégia és Svédország áll, mi Guayana és Bulgária között szerepelünk.

Csak részben szabad a magyar sajtó – a korábbi évekhez hasonlóan idén is erre jutott a Freedom House, amely most publikálta sajtószabadságról szóló világrangsorát.

A szervezet 0-100 pontot oszt ki az alapján, hogy egy országban mennyire erős a sajtóra nehezedő, a politika, vagy az üzleti, alvilági érdekek felől érkező nyomás, de számításba veszik a sajtó önkorlátozását, az öncenzúrát is. Ideális esetben nulla pontot osztanak ki, a legrosszabb esetben 100-at.

A 2015-ös listán Magyarország a 71. helyen áll, 37 ponttal (ez két hibaponttal több, mint tavaly). Az első helyen végzett Norvégia és Svédország például 10 pontot kapott.

Az európai rangsoron belül szerint a magyar sajtó a 31. Részben szabad sajtójával a Freedom House szerint Magyarország inkább Délkelet-Európához sorolható, hiszen a régiónkban, illetve Észak- és Nyugat-Európában mindenütt szabad besorolást kapott a sajtó. (Illetve Olaszország szintén a részben szabad kategóriába került.)

freedomhouse.org

A magyar sajtószabadságot befolyásoló tényezőként említi a jelentés, hogy Orbán Viktor kormánya nyomást gyakorol a médiatulajdonosokra, példaként az Origo.hu tavalyi, a kormányzat számára kényes Lázár-utazásokról szóló cikk megjelenését követő szétbombázását említik. Felhozzák továbbá az RTL Klubot aránytalanul sújtó reklámadót, és az internetadó-terveket, amelyek azonban meghiúsultak.

Magyarországot azon államok között említi a jelentés, ahol öt év távlatában a legnagyobb, hétpontos visszaesés következett be a sajtószabadságban. Ehhez hasonló visszaesést csak Thaiföldön (13 pont), Ecuadorban (12 pont), Törökországban (11 pont), Hongkongban (9 pont), Hondurasban (7 pont), és Szerbiában (7 pont) regisztráltak.

Hirdetés
hvg360 Nemes Nikolett 2025. március. 31. 20:15

„A válásra nem szabad úgy gondolni, mintha szörnyűség lenne, a szörnyűség a rossz kapcsolat”

A magyar társadalom még mindig erősen hiszi, hogy a házasságban élők boldogabbak, ezzel együtt a gyerekek egyharmada házasságon kívül születik, még ha ezt a döntéshozók nem is hajlandók tudomásul venni. Miért adják egyre többen válásra a fejüket ötvenes-hatvanas, sőt hetvenes éveikben? Melyek a leggyakoribb válóokok, és hogyan hat vissza a szegénység a házasságok tartósságára? Ezekről is beszélgettünk Tóth Olgával, a Társadalomtudományi Kutatóközpont Szociológiai Intézetének munkatársával.