Már annyi kilakoltatásról számolt be a sajtó, hogy a kőbányai önkormányzat kénytelen volt előállni a saját verziójával: valójában csak a "problémás" bérlőktől szabadulnának. Mivel állami segítséget nem kapnak, a lakhatási válsággal nem tudnak mit kezdeni az önkormányzatok. Marad a számok kozmetikázása és a lakások elbontása.
Kőbányán legutóbb a három gyereket egyedül nevelő Petróhai Melinda kilakoltatása vert nagy hullámokat. De a kerületben egyébként is gyakori a lakásokat élőlánccal védő aktivisták és az őket elcipelő készenlétisek látványa. Az önkormányzat ezért legfőbb idejét látta, hogy bemutassa saját érveit: a fő üzenetük, hogy a velük együttműködő családok egyáltalán nem kerülnek az utcára.
Kovács Róbert eddigi ötéves polgármestersége alatt 300 családot lakoltattak ki a kerületben, jelenleg 36 esetben van hatályos bírósági végzés, és még további családok ügye van folyamtatban. Emellett a leromlott bérházak szanálása is zajlik. A Noszlopy utcai társasházak bontása már idén megkezdődhet, de tervben van a Hős utcai bértelep és a MÁV-telep szanálása, valamint a Nemzeti Lóverseny Zrt. tulajdonában levő egyik bérházban élők kiköltöztetése is. Magyarán több száz ember lakhatása kerülhet sorra.
Mint az egész országban, úgy Kőbányán is lakbér-, hitel-, valamint közüzemidíj-tartozások miatt indul meg leggyakrabban a kilakoltatási folyamat. Az LMP a fizetésképtelenség legfőbb okát a devizahitelek törlesztőrészleteinek drasztikus megemelkedésében látta, ezért a moratórium egyéves meghosszabbítását követelte, de kormányoldalról lesöpörték a javaslatot. Azonban a Fidesz-KDNP is érezhette, hogy ez így kínos, ezért a magáncsődről szóló törvényjavaslat benyújtója, Gulyás Gergely közölte, az intézmény parafálásáig akár pihentethetnék is a már végrehajtási fázisba lépett kilakoltatási ügyeket.
Több az üres lakás, de kiadhatatlanok
Kőbánya 2454 önkormányzati bérlakással gazdálkodhat, amiből mindössze ötöt adnak ki piaci alapon, a többit szociális bérlakásként hasznosítják. A lakásállomány állapotáról sokat elmond, hogy 90 százalékuk 100 évesnél idősebb házban van, és mindössze 751 összkomfortos. Az önkormányzat által ismertetett hivatalos számok szerint jelenleg 50 ingatlan üres, amire 500 igénylő várakozik, ráadásul a már beütemezett szanálásoknak köszönhetően az ingatlanportfólió tovább fog szűkülni. Ez egyébként az elmúlt évekre is jellemző volt: 5 év alatt százzal csökkent a kiadható lakások száma, miközben az igénylők száma nőtt.
A jelek szerint azonban létezik egy másik valóság is, ugyanis egy februári keltezésű, Weeber Tibor alpolgármester által aláírt, bizalmas besorolású önkormányzati előterjesztésből más kép rajzolódik ki. 2014. decemberi adatok szerint az önkormányzat 2385 lakással gazdálkodhatott, ezek közül 293 volt üres. A bevezető szövegben megjegyezték, hogy 2015 januárjára 63 lakást töröltek a bérbe adható ingatlanok listájáról, azonban az üresen maradt lakások száma még így is messze meghaladja a hivatalosan közölt 50-et. Weeber kérdésünkre elmondta, hogy ez a 300 körüli szám csupán "fikció", hiszen ebbe beleszámoltak olyan már elfalazott lakásokat is, amik vizesedés és egyéb okok miatt már csak nagyon drágán tehetőek lakhatóvá.
"Elképzelhető, hogy 50 olyan lakás van, ami lakható, de sokkal több van, ami üres" – mondta egy lakhatási kérdésekkel foglalkozó forrásunk is. Az önkormányzat képviselői a sajtóbeszélgetésen nem győzték hangsúlyozni, hogy mennyire drága a lakásállomány fenntartása, a lakástörvény pedig előírja a bérbeadás feltételei között, hogy az ingatlannak lakható állapotban kell lennie, így az önkormányzat pénztelensége okán felújítás helyett inkább szanál, ezzel magyarázható a kommunikált és a belső használatú "fikciós" adatok eltérése.
A szociális alapú lakhatás biztosítása nem önkormányzati alapfeladat, ráadásul sem kormányzati program, sem állami szubvenció, sem uniós támogatás nem segíti ennek a tevékenységnek az ellátását. "Abban teljes mértékben igaza van az önkormányzatoknak, hogy a feladat messze meghaladja erőforrásaikat. Viszont a felelősöket rossz helyen keresik" – mondta informátorunk, aki szerint az akut alulfinanszírozottság miatt a kormányra kellene nyomást gyakorolniuk az önkormányzatoknak, ehelyett a kiszolgáltatott helyzetű bérlőkre mutogatnak.
Rendszerszintű probléma
A kőbányai önkormányzaton osztott háttéranyag már címében "visszaélésekről" tudósít, és gyakori szereplői a "problémás bérlők", vagy "a társadalom írott és íratlan szabályait" semmibe vevők. Az előbbiekkel szemben "a tisztességes, a kerület vagyonára vigyázó bérlők" megtartása viszont "érdeke" Kőbányának. A polgármester arról beszélt, "bosszúból" tönkre is teszik az ingatlanokat kilakoltatás előtt, amiről riasztó képeket is akart mutatni, de a házasságkötő terem nagy ablakain beömlő napfénytől nem igazán látszottak a kivetített lepusztult lakásbelsők.
A területen dolgozó aktivisták szerint ilyenek valóban előfordulnak, de a bérlőkre inkább az jellemző, hogy költenek az önkormányzati bérleményekre. A polgármester megemlítette, sok lakást eleve felújítási kötelezettséggel adnak csak bérbe, ami a bérlő részéről százezres, milliós nagyságrendű önrésszel számol, és ez a legszegényebbeknek nyilvánvalóan teljesíthetetlen. A hvg.hu a kőbányai önkormányzat működését ismerő forrásból úgy értesült, hogy új szerződéseket már csak ebben a formában kötne az önkormányzat. Ez viszont ellentétes azzal a kijelentésükkel, hogy nem céljuk más kerületbe exportálni a szociális problémákat.
A különböző hátralékokból adódó kintlevőségek Kovács polgármestersége alatt már átlépték az 1 milliárd forintot, a behajtásra pedig nincs esély. Az önkormányzat számára nyilvánvalóan tarthatatlan a kialakult helyzet, de a rendszerszintű probléma megoldására semmiféle kormányzati törekvés nem látszik. A számok azt mutatják, hogy a lakbérekből befolyó összeg annak ellenére nő, hogy szűkül az önkormányzati lakásállomány – de a négyzetméterenkénti bérleti ár még mindig bőven a piaci ár alatt marad. A megoldás így az önkrományzat szerint a "problémás bérlők" kilakoltatása, hiszen így legalább már tovább nem nőnek a közüzemidíj-hátralékok és a lakbértartozások.
"Ezek a tartozások a tömeges elszegényedésnek köszönhetőek, ráadásul nincs kiépítve megfelelő jelzőrendszer, ami időben riaszthatná az önkormányzatokat" – mondta lakhatási kérdésekkel foglalkozó forrásunk, utóbbi kijelentését Kovács is megerősítette, miszerint ők már csak a sokszor milliósra rúgó hátralékról szereznek tudomást, amikor csenget náluk az inkasszóra jogosult távhőszolgáltató.
Az önkormányzatnak is drága
A helyzet súlyosbodását vetíti elő, hogy a bérlők gyakran abból a körből kerülnek ki, akik jogosultak voltak a lakásfenntartási támogatásra, valamint az adósságkezelési támogatásra, azonban ezek a támogatási formák március elsejei hatállyal kikerültek a szociális törvényből. Ezek helyettesítését szintén az önkormányzatokra bízták, akik eltérő módon tesznek eleget ennek a nem kötelező feladatnak. Kőbánya saját forrásaiból a tavalyinál 50 millió forinttal többet, 277 milliót fordít 2015-ben szociális kiadásokra, ezen felül további 300 milliót ingyenes étkeztetésre. A polgármester szerint ez a törvénymódosítás nem okozott nekik nehézséget, még meg is emelték a rászorultsági küszöböt, mivel korábban nem merítették ki a szociális célra elkülönített kasszát.
Abból viszont adódhatnak problémák, hogy az átlagnál iskolázatlanabb és tájékozatlanabb rászorultaknak most új helyen kell kopogtatniuk a pénzükért, így az átállás utáni időkben előfordulhat, hogy nem folyamodnak támogatásért, hiába lennének jogosultak. Ez azért is valószínűsíthető, mert önkormányzati részről is "panaszkodtak" a hatóságokkal nehezen érintkező bérlőkről, akik sokszor már csak a végrehajtási határozat kézhez kapása után keresik őket.
A pereskedés az önkormányzatoknak se jó: az utóbbi években csak az ilyen ügyekre 107 millió forintot költött, aminek majdnem a felét teszik ki az ügyvédi díjak. A hatályos bírósági döntésre néha éveket is várni kell, ez alatt az idő alatt ugyan szerződése már nincs a bérlőnek, így gyakran lakbért és közüzemi díjakat sem fizetnek, viszont ki sem lakoltathatják őket.
Állítja az önkormányzat, megköszönik nekik
A kilakoltatási folyamat megkezdése leggyakrabban valamilyen tartozás miatt indul meg, de Kovács négy további – jóval ritkábban előkerülő – indokot is felsorolt: áram- vagy gázlopás, önkényes lakásfoglalás, az ingatlan állapotának veszélyeztetése, illetve összeférhetetlenség. "Kilakoltatás után a szomszédok sokszor megköszönik nekünk" – utalt Weeber Tibor alpolgármester arra, hogy mit takarhat az összeférhetetlenség kategóriája. Már idézett forrásunk erre, mint "gumikategóriára" hivatkozott, ami ugyan jogi úton nehezen bizonyítható, de sokszor előkerül a kilakoltatás indokaként. Például Petróhai Melindáról is állították korábban, hogy "közösségellenes magatartást tanúsított", ezzel indokolva, hogy miért lakoltatják ki mégis azután, hogy hátralékait nagyrészt rendezte.
"Nehéz lenne nem észrevenni, hogy etnicizálják a problémát" – mondták a kérdéssel aktívan foglalkozók. A sajtóbeszélgetésen részt vevők kínosan kerülték ezt, ám volt olyan négyszemközti, teljesen másról szóló kérdés, amikor Kovács rögtön leszögezte, "ez nem cigányprobléma".
A kilakoltatottak egyébként Kőbányán 10 évig nem jogosultak bérlakásra.
