Elindult az Élet menete a Budapesten a Dohány utcai zsinagógától vasárnap délután. A zsinagóga előtti teret megtöltő tömeget és Vattamány Zsolt (Fidesz-KDNP), a VII. kerület polgármestere köszöntötte.
"Tennünk kell azért, hogy nagyszüleink, szüleink múltja ne válhasson a mi és gyerekeink jövőjévé" - mondta Bandi László, az Élet Menete Alapítvány kuratóriumának tagja, aki szerint ez is az oka, hogy az idei menet mottója is a "nagy, hangos kiáltás" Az Élet menete elnevezés arra emlékeztet, hogy a második világháború idején a nácik sok százezer embert kényszerítettek halálmenetekbe, hosszú kilométerek gyalogos megtételére ruha és élelem nélkül, gyengén, betegen. Ezeket a meneteket nagyon kevesen élték túl - mondta.
A koncentrációs táborokban, a frontokon és a háború sújtotta településéken megölt emberek emlékére, valamint a "történelem tanulságainak jelképes emlékeztetőjeként" jött létre a halálmenet ellentéte, az Élet menete – tette hozzá. Szólt arról is, hogy évről évre egyre többen vesznek részt a meneten vallásra, nemre és politikai hitvallásra való tekintet nélkül, ami azt mutatja, hogy újra "van tennivaló". "Egyre többen látják, hogy ismét sokasodnak a baljós jelek: a házak falán, a nyilvánosság, az intézményrendszer egyre több felületén" - fogalmazott.
Vattamány Zsolt polgármester hangsúlyozta: a történelem során az emberiség többször elkövette ugyanazokat a bűnöket. "Éppen ezért fontos, hogy ne csak szavakkal, hanem tettekkel is kiálljunk egymás mellett" - fogalmazott. Arra figyelmeztetett, hogy tanulni kell a múlt bűneiből, s meg kell tanítani a következő nemzedékeknek, hogy semlegesnek maradni kevés, valamint, hogy nem külső szemlélőkre van szükség, hanem egyértelmű és bátor kiállásra.
Erzsébetváros polgármestere beszélt arról is, hogy a Dohány utcai zsinagóga és környéke központi helyszíne volt a múlt századi tragédiáknak. Nehéz felfogni - mondta, hogy a Dohány utca, Kertész utca, Király utca és Károly körút közötti területen, az egykori gettóban élők száma 1945 januárjában megközelítette a 70 ezret. Hozzátette: bár a budapesti gettó volt az egyetlen, amely felszabadult, nagyon sokan nem élték már meg 1945 januárját. A túlélőknek pedig szembesülniük kellett azzal, hogy mindenük odaveszett, családjuk darabokra hullott szét, életük kettétört.
Vattamány Zsolt kiemelte: ez a menet mégis az életről szól, "amely utat tör magának, mint a kerítésre fonódó indák, a járdát feltörő gyökerek", amelyet "meg lehet törni, le lehet nyesni, de nem lehet végleg legyőzni". A túlélők ugyanis nem az áldozatok emlékét őrzik, hanem továbbviszik elődeik hitét, tudását, és "beteljesítik a kettétört életek meg nem valósult ígéreteit" - tette hozzá.
A menet a Károly körút - Bajcsy-Zsilinszky út - Andrássy út - Dózsa György út útvonalon érkezett meg aztán az Ötvenhatosok terére.
Az Élet menetét tizenharmadszor tartják meg Budapesten azzal a céllal, hogy a résztvevők felekezeti és politikai hovatartozásra való tekintet nélkül együtt róhassák le kegyeletüket a holokauszt áldozatainak emléke előtt, és tegyenek hitet a társadalmi szolidaritás és a demokratikus politikai kultúra mellett.
A programon részt vett az LMP, az Együtt, a DK, az MSZP és a Magyar Liberálisok Pártja képviselői, de az MTI tudósítója látta a menetben Colleen Bellt, az Amerikai Egyesült Államok budapesti nagykövetét is.
Senkinek, egyetlen politikai pártnak, "egyetlen gazembernek" sincs joga fenyegetni a zsidóságot - mondta Ronald S. Lauder. A Zsidó Világkongresszus (WJC) elnöke kijelentette: senki sem gyalázhatja meg a zsinagógákat, senkinek sincs joga beleköpni a Duna-parton meggyilkolt zsidók emlékére állított cipőkbe.
A WJC elnöke azt üzente a világnak, hogy a magyar zsidó közösség él, jól van és nem megy sehová, szerinte ezt mutatja meg a holokauszt áldozataira emlékező Élet menete is. Ronald S. Lauder kiemelte azt is, hogy a zsidó közösség soha többé nem hagyja szó nélkül, ha zsidók, keresztények vagy bármilyen népcsoport kerül a gyűlölet középpontjába.
Emlékeztetett arra is, hogy a zsidó közösség részt vett Magyarország naggyá tételében, a zsidók Nobel-díjakat nyertek, "munkahelyeket teremtenek és betegségeket gyógyítanak". A zsidók építenek, nem rombolnak - mondta, hozzátéve: az antiszemiták rombolnak és pusztítanak. Ha a zsidókat arra kényszerítik, hogy tovább álljanak, akkor a sikereiket is elviszik magukkal - figyelmeztetett.
Szerinte a Jobbik úgy gondolja, ők védik meg Magyarországot, de valójában ártanak neki. "A Jobbik fel sem fogja, micsoda kárt okoz Magyarország jövőjének" - fogalmazott."Nem szabad hagyni, hogy egy Jobbik tönkre tegye Magyarországot”,jelentette ki.
Kitért arra is, hogy az Élet menetében zsidók és keresztények több ezren vonulnak együtt a gyűlölet ellen, egy jobb jövőért. Hangsúlyozta: Magyarországot azok a keresztények képviselik, akik "itt vannak és kiállnak a zsidó közösség mellett".
Gordon Gábor, az Élet Menete Alapítvány kuratóriumának elnöke arról beszélt, hogy a holokauszt-emlékévet rengeteg politikai feszültség, vita, nézeteltérés, néha mesterségesen gerjesztett indulatok árnyékolták be, az Élet menete azonban követte vállalását, haladt előre a halottaiért és a jövőért. Nem néztek "se jobbra, se balra", nem hagyták "belesodorni magukat semmilyen politikai és semmilyen zsidó közösségi vitába". Ehelyett tették a dolgukat: oktattak, emlékeztek és emlékeztettek - mondta.
Gordon Gábor szólt arról is, hogy bár a megemlékezés célja a főhajtás, de egyben "fogadalom is kell, hogy legyen". Vagy összefognak az emberek, tekintet nélkül vallásukra, hitükre, kulturális és politikai hátterükre, és képesek megfékezni a rasszizmust, az erőszakot, a rombolást, az emberi értékek sárba tiprását vagy "nagyapáink múltja a mi jövőnkké is válhat" - fogalmazott.
Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke, videoüzenetében arra hívta fel a figyelmet, hogy a II. világháború befejezésének és az auschwitzi koncentrációs tábor felszabadulásának 70. évfordulóján nem is lehetne időszerűbb ez a rendezvény. Úgy fogalmazott: a diszkriminációnak nincs helye az Európai Unióban.
"Bármilyen megkülönböztetést, bármilyen alapon, legyen az nemi vagy faji hovatartozás, bőrszín vagy etnikai, netán szociális kötődés, nyelvi vagy vallási alapon, fogyatékosság, szexuális orientáció, mindenféle megkülönböztetést meg kell tiltani" - tette hozzá. Verő Tamás főrabbi beszédében hangsúlyozta: az elmúlt 3500 évben többen megpróbálták kiirtani, elűzni vagy megtéríteni a zsidókat, "ők azonban nem érdemelnek szavakat". Hozzátette: ezért azokról beszél, akik életüket mentettek meg saját és családjuk életének kockáztatása árán. "Aki megment egy életet, az egész világot menti meg" – idézte a jeruzsálemi Jad Vashem Múzeum Világ igazai programjának mottóját.
A főrabbi az Élet menetről szólva kiemelte, hogy "bűnösök, áldozatok és megmentők leszármazottai" együtt vonultak Budapest utcáin, és együtt mondják hogy soha többé soah. A rendezvényen megemlékeztek a februárban elhunyt Schweitzer József országos főrabbiról.
A menet a Dohány utcai zsinagóga elől indult az Ötvenhatosok terére. Amikor a tömeg eleje megérkezett a térre, a menet vége a Kodály köröndnél volt.
