Nagy orosz-EU-s összeborulást vizionált Orbán Viktor szerdán Kazahsztánban, ahol arról beszélt, hogy ő mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy az Eurázsiai és az Európai Unió egymásra találjon.
„Biztosítom önt, Karim Maszimov miniszterelnök úr, hogy nem látunk semmiféle ellentétet az Európai Unió és az Eurázsiai Gazdasági Unió között” – jelentette ki a kazah állami hírügynökség tudósítása szerint Orbán Viktor Asztanában.
A magyar miniszterelnök háromnapos hivatalos látogatáson van Kazahsztánban. Az MTI híradásai szerint Orbán Nurszultan Nazarbajev kazah köztársasági elnökkel, továbbá Karim Maszimov kazah miniszterelnökkel is tárgyalt.
Összebútorozna az „új Szovjetunióval”
„Annak vagyunk a hívei, hogy ez a két unió szorosan együttműködjön, biztosak vagyunk benne és elkötelezettek vagyunk az iránt, hogy Magyarországot Kazahsztánnal egyetlen, Lisszabontól Vlagyivosztokig terjedő gazdasági unió keretében kapcsoljuk össze” – hangsúlyozta a kazah hírügynökség szerint Orbán (az eredeti orosz szöveget itt találja). Hozzátette azt is, hogy „Magyarország kormánya a következő években a gazdasági együttműködést erre fogja építeni”.
Az Eurázsiai Gazdasági Uniót hivatalosan Oroszország, Kazahsztán és Fehéroroszország elnökei hozták létre tavaly májusban, később Örményország is csatlakozott, továbbá Kirgizisztán, Tádzsikisztán és Üzbegisztán is jelezte csatlakozási szándékát. Jelenleg fehérorosz elnökség irányítja az Eurázsiai Uniót. Nem titkolt célja az uniónak a nyugati gazdasági szankciók ellensúlyozása, az EU-hoz hasonlatos gazdasági térség kialakítása, igaz, az emberi jogok vonatkozásában már nem tekintik mintának az európai értékeket.
Az Eurázsiai Unió létrehozása régi terve Vlagyimir Putyinnak. Már 2011-ben Moszkvába hívta Kazahsztán és Fehéroroszország elnökét, hogy az integrációt támogassák. Putyin akkor arról beszélt, az unióval részben a Szovjetunió feltámasztása lenne a cél. Az orosz vezető az akkori a találkozón úgy vélekedett, a Szovjetunió a „nagy Oroszország” volt, egyben azzal vádolta Mihail Gorbacsov volt szovjet elnököt, hogy „lemondott a hatalomról” 1991-ben. Az ukrán válságnak is egyik kirobbantó oka, hogy Kijev inkább az EU-hoz és nem az Eurázsiai Unióhoz akart csatlakozni.
Bár most kirívónak tűnik Orbán Eurázsiai Uniót dicsérő beszéde, januárban a német kancellár, Angela Merkel is a két unió együttműködésének fontosságáról beszélt a davosi világgazdasági fórumon. Igaz, azóta a német-orosz kapcsolatok sokat romlottak a kelet-ukrajnai háború miatt.
Mint korábban beszámoltunk róla, Orbán tett már furcsa kijelentéseket Asztanában. Délelőtt a Kazinform szerint arról beszélt, hogy Kazahsztánban mennyire otthon érzi magát, miközben az EU-ban nem. Később ugyanerről szólt az üzleti fórumon is: „Európában olyan nemzetekkel vagyunk körülvéve, akik velünk semmiféle rokoni kapcsolatban nem állnak. Ám itt, 3370 km-re Budapesttől, egy olyan országba érkeztünk, melynek lakosságával összekötnek az ősi rokoni szálak, legendák, a közös tudomány. Ez valószínűleg egy olyan fenomén, amelynek további tanulmányozására nincs is szükség. A kazah-magyar kapcsolatok nem csak üzlet, hanem közös történelem.”
