Szerdán lépnek életbe a reintegrációs őrizet szabályai, ennek lényege, hogy ha a bíró arra lehetőséget ad, akkor azok az első bűntényesek, akiket kisebb súlyú cselekmények miatt ítéltek el, a szabadulásuk előtti utolsó hónapokat akár a saját otthonukban is tölthetik.
A büntetések végrehajtásáról szóló törvény vonatkozó rendelkezései szerint azok, akik legfeljebb ötéves fogház- vagy börtönbüntetést kaptak, és először kerültek összeütközésbe a törvénnyel, büntetés-végrehajtási (bv) intézeten kívül, kijelölt ingatlanban, akár a saját otthonukban is tölthetik büntetésük utolsó hónapjait, de legfeljebb fél évet.
Reintegrációs őrizetbe nem kerülhet az, akit személy elleni erőszak – például emberölés, testi sértés, szexuális erőszak, rablás, zsarolás, önbíráskodás – miatt ítéltek el.
A reintegrációs őrizet elrendelését a bv-intézet indítványozhatja, illetve egyszer kérheti az elítélt vagy annak védője. A döntést a büntetés-végrehajtási bíró hozza meg, ennek részeként kijelöli, hogy mely ingatlanban kell töltenie őrizetét az elítéltnek, és azt mikor, milyen célból hagyhatja el, például egészségi okból, munkavégzés, tanulás céljából vagy a mindennapi életvitel biztosítása érdekében.
A reintegrációs őrizet alatti időre elektronikus távfelügyeleti eszköz alkalmazását írja elő a törvény. Ha az elítélt megszegi a reintegrációs őrizet szabályait, akkor visszakerül a börtönbe.
A magyar jogban április 1-jén bevezetendő új intézmény célja, hogy segítse a fogvatartottak társadalomba való visszailleszkedését.
