Megvizsgálja az oktatási kormányzat a tanárok leterheltségét, a kilencosztályos iskolamodell esetében pedig már tanulmányozni kezdték a külföldi példákat, de korai még arról beszélni, hogy mikor születik döntés az ügyben – mondta Czunyiné Bertalan Judit köznevelési államtitkár.
Mindenképpen foglalkozni kell azzal, hogy a pedagógusok hogyan érzik magukat az iskolákban, a helyzet javítása érdekében nagyon komoly egyeztetés folyik jelenleg a Pedagógusok Szakszervezetével (PSZ) – mondta a Magyar Hírlapnak adott interjúban a köznevelésért felelős államtitkár arról a szakszervezet által készített felmérésről, amely szerint a pedagógusok többsége kimerültebbnek érzi magát a pedagógus-életpályamodell bevezetése óta.
Az államtitkár azt mondta, hogy a Klebelsberg Intézményfenntartó Központnak (Klik) meg kell vizsgálnia a munkaidő-nyilvántartásokat, és ez a munka meg is kezdődött. Az elsődleges vizsgálat szerint a pedagógusok hivatalosan nyilvántartott munkaideje heti huszonnégy óra alatt van. Jelentős ez az eltérés a PSZ felméréséhez képest, amely szerint gyakran előfordul, hogy a pedagógusok heti harminckét óránál többet dolgoznak az iskolában, de – mint mondta – nem mellékes az a körülmény sem, hogy a pedagógusok alapbére 2013 augusztusa és 2015 januárja között, vagyis az életpálya bevezetése óta negyven százalékkal növekedett.
Czunyiné Bertalan Judit a kilenc évfolyamos iskolával kapcsolatban azt mondta, tanulmányozzák egyes európai és OECD-államok iskolarendszereit, hatékonyságát, az ottani kompetenciaeredményeket. Úgy vélte, hogy történelmi, tradicionális okok miatt egyik modell sem adaptálható egy az egyben a magyar iskolarendszerre. Alapos kutatások állnak rendelkezésükre, és természetesen a szakma véleményét is megkérdezik, hogy megfelelően alátámasztott javaslatot tudjanak letenni majd az asztalra.
Arra a kérdésre, hogy mikor születhet döntés ezzel kapcsolatban, azt válaszolta, korai még az időpontról beszélni, egy ilyen döntés hatásai nem három-öt évre szólnak, hanem generációkra határoznák meg az iskolarendszer kereteit. Ráadásul számtalan kapcsolódó kérdést vizsgálni kell, az infrastruktúra rendelkezésre állását vagy a pedagógusellátottságot. A gondolkodás megindult, de a döntéshozó elé csak olyan javaslatot szabad bevinni, amely határozottan mutatja az irányokat, a lehetőségeket – mondta Czunyiné Bertalan Judit.
