"Fokozatváltás a felsőoktatásban" - e fölöttébb bizakodó, ám vészesen homályos címmel tették közzé szerdán a kormány honlapján azt a majdnem száz oldalas dokumentum, amely vázolja, milyennek képzelik ez a kormányban, illetve környezetében a felsőoktatás átalakítását. A céldátum 2030, ami azt jelenti, hogy vannak részek, amelyek a most éppen harmadikba járó kilencéveseket érintik, a nagyobbiskolások pedig találgathatnak, mi lesz éppen kész akkor, amikor ők végeznek. Egy valami biztosnak tűnik: főiskola már nem lesz, helyette jön az alkalmazott tudományok egyeteme. És vannak még ötleteik.
Közzétette a honlapján a kormány a felsőoktatás átalakításáról szóló koncepciót, ami a Fokozatváltás a felsőoktatásban címet viseli. A 96 oldalas dokumentum rengeteg felesleges mondatot, megállapítást tartalmaz, így például:
a technológiai lehetőségeink exponenciális módon bővülnek, lényegében az egész fejlett világ okos és mobil eszközökön keresztül közvetlen kapcsolatban áll egymással
A lényegi elemek viszont a következők:
- Háromféle intézménytípus lenne: egyetem, alkalmazott tudományok egyeteme (ezt ma főiskolának hívjuk, de ez az elnevezés megszűnne), közösségi főiskola
- Egyetem (mai tudományegyetemek): a hangsúly az akadémiai jellegű új tudás teremtésén van;
- Alkalmazott tudományok egyeteme (mai főiskolák): a képzések a tudás hasznosítására fókuszálnak
- A közösségi főiskola regionális érdekeket szolgál, nélküle az adott régió menthetetlenül visszamarad a fejlődésben. Alapfeladata, hogy olyan helyen is legyen felsőoktatás, ahol igazából senki sem alapítana főiskolát, egyetemet. A közösségi főiskola fenntartója alapvetően önkormányzat(ok), esetleg egyház(ak), gazdálkodó szervezet(ek) által alapított szervezet.
- A felsőoktatásban újra általános lesz a mester-tanítvány viszony, a tanítványok is személyesen ismerik és segítik egymást, és a megfelelően vezetett hallgatók a reálisan felépített mintatantervek szerint meg is szerzik diplomájukat.
- 2020-től egyetemre csak középfokú nyelvvizsgával lehet bejutni
- már a felvételikor, illetve a képzés végzésével lenne egy speciális kompetenciateszt
- 2020-tól újra meghatároznák, mely szakokon és képzési szinteken szükséges emelt szintű érettségi, vagy azzal ekvivalens minimális felvételi követelmény.
- a felsőoktatásban is lenne minden intézményben sportolási lehetőség
- a jelenleginél több gyengébben teljesítő hallgatót tennének át önköltséges képzésre, ám több jól teljesítő tandíjas hallgató lehetne ösztöndíjas
- a doktori képzésre felkészítő 4 féléves mesterképzések mellett lenne egy olyan 2-4 féléves, gyakorlatorientált mesterképzés, melyek nem a doktori képzésre, hanem a magasabb minőségű ismeretek biztosítása révén a még magasabb minőségű munkavégzésre készít fel.
- A hallgatói önkormányzatokban bevezetnék az elektornikus szavazás lehetőségét, és Ekölcsi Kódexet is írnának
- a középiskolákban vagy több lenne a természettudományos tárgyak száma, vagy létrehoznának reálgimnáziumokat.
- kevesebb gazdasági alapszak
- a pedagógusképzés- és továbbképzés megújítását 2017-ig befejezik.
- ezen a területen a négy- illetve ötéves képzésre egy évig tartó iskolai szakmai gyakorlat épül, és csak ennek sikeres teljesítése után tehet záróvizsgát és kaphat diplomát a tanárjelölt.
- számításaik szerint a következő időszakban évente legalább 2000–2500 fő tanárképzésben, tanító- és óvóképzésben végzett fiatal munkába állására lesz
- áttekintik a a felsőoktatási intézmények által fenntartott köznevelési intézmények, gyakorlóiskolák működést, a gyakorlati képzéshez szükséges kapacitásait.
- felülvizsgálják a pedagógusképzést folytató intézmények tevékenységét és képzési kínálatát, tovább javítva a képzési feltételeket.
- erősen keveslik az agrár-felsőoktatásba jelentkezők számát, ami mostanság kevesebb, mint évi ötezer. Ezért ezeket a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a felsőoktatási intézmények bevonásával fogják népszerűsíteni
- bevezetik a farmerképzést
- szűkítik a agrár-felsőoktatásban a szakkínálatot (adott esetben több lépcsőben, legalább 20%-kal)
- bővítik az idegen nyelvű képzést
- bevezetik itt is a duális képzéseket.
Mazsolázzanak tehát nyugodtan, van benne bőven muníció. Mi azt azért még megpróbáljuk illusztrálni, milyen felfedezésekre jutotak a szerzők, amikor a jövőt próbálták körülírni:
"A nemzetközi szakirodalom és a legújabb iparági elemzések alapján megismert trendek az alábbiakban foglalhatók össze:
- a hálózatoktól függő életmód új digitális állampolgárságot alakít ki – a mobiltelefonok elviszik emberek milliárdjaihoz az internet nyújtotta tudásokat;
- a digitális üzleti élet robbanásszerű terjeszkedése várható;
- új fogyasztói szokások kialakulása az internet társadalmának szokásai alapján;
- a technológiai fejlődés öt hajtóereje a társadalmi-gazdasági fejlődés érdekében hasznosul: „big data” → „big wisdom” és real time rendszerek; felhő alapú internet általánossá válik; gigabit hálózatok; új hálózati architektúrák kialakulása a szoftveres környezet megváltozásának következtében; kontextus-tudatos terminálok, intelligens szenzoros képességek; kommodizáció és virtualizáció."
Hát így.
