Döntött a fővárosi közgyűlés: míg a díszpolgároknak egymilliós jutalom jár a jövőben, a kiemelkedő munkát végző közoktatási és gyermekvédelmi szakemberek díja megszűnik, a hajléktalanok pedig elesnek pár létfontosságú forinttól.
Ezentúl pénzbeli elismerés is jár a budapesti díszpolgároknak: a főváros a mai közgyűlésen döntött arról, hogy a díszpolgári cím mellé bruttó egymilliós forintos „jutalom” is jár a díjazottaknak. A Tarlós István főpolgármester által előterjesztett javaslat a fővárosi díjak adományozásáról és alapításáról szóló rendeletet módosította, mégpedig azért, mert a díszpolgári címmel eddig csak egy emlékérem járt, míg a Pro Urbe-díj, a budapestért díj és a Főváros Szolgálatáért díjak díjazása nem változott.
Megszűnik a Bárczy István Díj – ez az elismerés 2009-ben lett megalapítva, 2010-ben osztották ki először, s a „közoktatási és gyermekvédelmi intézmények azon munkatársai részére adományozható, akik hosszú éveken át kiemelkedő teljesítményükkel hozzájárultak a jövő generációjának neveléséhez, oktatásához, képzéséhez, és ezáltal a főváros fejlődéséhez”.
A jövő generációit istápoló szakemberek tehát immáron érdemelnek díjat kiemelkedő munkájukért. A díszpolgári cím egyébként a városnak kiemelkedő szolgálatot végző személyeknek adományozható. Az előző években általában 10-20 közötti személy kapott díszpolgári címet, Tarlós előterjesztése érdekében ez a szám 6-ban maximalizálódhatna, és 2 esetben lehetne poszthumusz kiadni. A díjjal először idén jár a pénzjutalom (verhetik a fejüket a falba a tavaly díjazottak), visszamenőleg nem jár.
Ezzel tehát hatmilliós évi pluszköltség keletkezik a díszpolgári címmel – minimális összeg ez, ugyanakkor nehéz nem arra asszociálni, hogy ma arról is döntöttek a honatyák, hogy a nagy, országos segélyezési reform keretén belül (az önkormányzatok maguk döntik el a segélyek-különadók tekintetében milyen rendszert alakítanak ki) megszüntetnek két, hajléktalanokat segítő segélyt. Ahogy azt az Index megírta, a főváros egy Emmi-törvényre hivatkozva azt állította, kötelező módon kellett megszüntetniük a két segélytípust, mert ezek nem állandó segélyek, hanem különleges élethelyzetekre kitalált pénzbeli segítségek. Az egyik a hajléktalanok lakhatáshoz jutását támogató önkormányzati segélye, a másik pedig a rendszeres ellátást kérelmező hajléktalanok önkormányzati segélye. Előbbi volt a súlyosabb, az éves szinten 19 milliós költséget jelentő, egyénenként 7-11 ezer forintot jelentő pénzt azok igényelhették, akik végre beköltözhettek egy albérletbe, és ehhez kértek egy kis segítséget (hat hónapig kapták ezt), hogy kisebb eséllyel zuhanjanak vissza a hajléktalanlétbe. (A másik segély évi 170 ezer forint nagyságrendet jelentett).
Az Emmi arról tájékoztatta az indexet, hogy egyáltalán nem kötelező megszüntetni ezt a fajta segélyt – ennek tükrében tán változik a szabályozás.