A kormány célja az egészségben töltött évek számának növelése, valamint a népbetegségek halálozási arányának 10 százalékos csökkentése 2020-ig. Ehhez javítanák egyebek mellett a stroke-os és az onkológiai betegek ellátását, az onkológiai szűrések kiterjesztésére már idén 4,6 milliárdot költhetnek – közölte az államtitkár.

Zombor Gábor szerint tízmilliárd forintos forrás áll rendelkezésre a gyermeksürgősségi ellátás fejlesztésére az egyik operatív programból, az EFOP-ból. Ebből a keretből egyebek mellett európai színvonalú traumatológiai központot hoznak létre a Heim Pál Gyermekkórházban, a pénz felhasználását már idén elkezdhetik.

Újra lesz itthon önálló gyógyszerészeti intézet, a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet, vagyis a GYEMSZI-ből kiválik ugyanis ez a terület. Az új gyógyszerészeti intézet nemcsak az engedélyezésben és az ellenőrzésben jut fontos szerephez, hanem a hamis gyógyszerek elleni küzdelemben és a táplálékkiegészítőket érintő hatékonyabb szabályozás kialakításában is. Ugyancsak átkerül majd ide az ÁNTSZ-től valamennyi gyógyszerészi feladat.

A GYEMSZI megmaradt részeiből állami egészségügyi ellátó központot hoznak létre, ami az ígéretek szerint kisebb létszámmal, hatékonyabban működik majd. Ez az intézmény veszi majd át április elsejétől a kórházak teljes adósságát. A kormány 60 milliárd forintot szán az egészségügyi intézmények adósságrendezésére.

A tervek között szerepel a tiszti főorvosi hivatal szerepének erősítése, és azon belül nemzeti egészségfejlesztési intézet létrehozása a népegészségügyi programok megvalósításához.

Növelik az Országos Egészségbiztosítási Pénztár kompetenciát, például a betegutak szervezésénél. Létrehozzák a szakorvosképzés központi rendszerét, amely nemcsak a képzést felügyeli, hanem a munkáltatói jogokat is gyakorolja – sorolta Zombor Gábor.

Röghöz kötés az orvosoknál is?

Az egészségügyért felelős szakállamtitkár elmondta: március 31-ig kell elkészíteni a kormánynak azt a javaslatot, amely szerint a rezidensek jövedelme a szakképesítésük megszerzése után sem lehetne kisebb a mostani szintnél.

A tervek szerint ebben a ciklusban valósítanák meg az orvosok bérrendezését. Azok a szakemberek kaphatnának bizonyos mértékű keresetkiegészítést, akik vállalnák, hogy Magyarországon dolgoznának tovább főállású közalkalmazottként állami intézményben, és nem fogadnak el hálapénzt – vázolta az elképzelést Zombor Gábor.

Az egészségügyi szakdolgozók életpályamodelljével kapcsolatban nincsenek még konkrétumok, így a bevezetés céldátumát sem jelölték ki, mert a döntés előtt figyelembe kell majd venni az ország teherbíró képességét. Idén legfeljebb annyi várható, hogy megoldják az úgynevezett alapbéresítést, vagyis a korábban megadott pluszpénzt beépítik a pótlékokba, és nem bérkiegészítésként adják meg a dolgozóknak – derült ki a kormányszóvivő tájékoztatón.

A védőnők bérének rendezéséről szóló kérdésre az a válasz hangzott el, hogy készül az alapellátásról szóló új törvény, és abban külön fejezet szól majd a védőnőkről, cél az egységes védőnői rendszer kialakítása.