A Simon Gábor-ügy? A combinós gyilkosság? A Lehel úti bakrobbantás? A gólyatáborokban elkövetett nemi erőszakos bűncselekmények? Ezektől az ügyektől volt hangos idén a bűnügyi sajtó. Fekete mustra.
A lassan véget érő esztendő a gyengék, illetve elesettek (nők, fiatalkorúak, kisgyermekek) sérelmére elkövetett bűncselekményekről lesz sajnos emlékezetes. Már 2014 is egy ilyen felfogathatatlan bűnüggyel kezdődött. Egy kétéves kislány családon belüli bántalmazás áldozata lett a Pest megyei Tápiószelén. A 6100 fős településre január 8-án riasztották az Országos Mentőszolgálattól munkatársait, akik a helyszínen újraélesztették a gyereket, majd életveszélyes állapotban – törésekkel és fejsérülésekkel – vitték be a fővárosi Heim Pál kórházba. Ott azonban nem tudtak már segíteni rajta, belehalt sérüléseibe.
Az év egyik legmegdöbbentőbb bűnügye a combinós gyilkosság volt a nyár közepén. Egy idős asszonyt rúgott meg és lökött a villamos alá A. Áron Gergely, aki azóta is pszichiátriai kényszerkezelés alatt áll. A férfi állítólag jó családból származik, de elvesztette lakását, és az utcára került. Korábban is voltak megmagyarázhatatlan erőszakos cselekedetei, amiket nem vettek komolyan. A tett hatalmas vitát gerjesztett az egészségügyi ellátórendszer felelősségéről.
Tábori rémtettek
Augusztus végén robbant a hír, hogy megerőszakoltak egy lányt az ELTE tanítóképző karának fonyódligeti táborában. Az ELTE még a bejelentés napján vizsgálatot indított, amely a volt HÖK-elnök felfüggesztéséhez, és a tett elkövetésével gyanúsított fotós előzetes letartóztatásához vezetett. Az ügy nyilvánosságra hozatala más áldozatokat is arra ösztökélt, hogy megszólaljanak. Röviddel később kiderült, hogy az ELTE ÁJK 2013-as gólyatáborában is történt hasonló eset. Az ügyeket feltáró Index pedig decemberben bemutatott még egyet: a lapnak nyilatkozó áldozat részletesen elmesélte, hogy egy meg nem nevezett főiskola gólyatáborában néhány évvel ezelőtt hogyan erőszakolta meg őt egy felsőbb éves hallgató, és miképp váltak cinkosaivá HÖK-ös barátai: még mentőt sem engedtek hívni neki, pedig vérzett, másnap pedig egyszerűen kidobták a táborból, mondván, „nincs elég hely”.
Ezek olyan bűncselekmények voltak, melyek messze túlmutattak önmagukon: az egyetemi hallgatói önkormányzatok működéséről és a gólyatáborokban zajló szexuális ihletésű játékokról épp úgy vitát generáltak, mint a nőkkel szembeni, sok esetben rejtve maradó erőszakról. A rendőrség rátett egy lapáttal, amikor olyan videókat jelentetett meg bűncselekmény-megelőzési célzattal, melyek azt sugallták, a nők is tehetnek áldozattá válásukról.
Hasonlóan nagy hullámokat vert az MTV egykori televíziós szerkesztőjének, Sipos Pálnak az ügye, akiről a 444.hu írta meg nyáron, hogy tanárként, táborszervezőként évtizedekkel ezelőtt miként élt vissza fiatalkorúak bizalmával, és avatta be őket szexuális játékaiba.
Csalás minden szinten
Az év csalása feltehetően a választási kampányt is befolyásoló, februárban kipattant Simon Gábor szocialista politikus ügye volt. Az MSZP volt elnökhelyettese azzal bukott le, hogy több százmillió forintot tart egy bécsi számlán, amit nem tüntetett fel vagyonnyilatkozataiban. Később az is nyilvánosságra került, hogy egy Bissau-guineai útlevéllel Magyarországon is nyitott számlát, amelyen szintén milliók vannak. A gyanú szerint Simon Gábor a hamis útlevéllel történő bankszámlanyitáshoz szükséges iratokat saját kezűleg látta el „Gabriel Derdak” névaláírással. A Központi Nyomozó Főügyészség csaknem 100 millió forintos költségvetési csalással és ötrendbeli hamismagánokirat-felhasználás vétségével gyanúsította meg a volt képviselőt. A Magyar Nemzet novemberben megjelent cikke szerint Simon Gábor százmillió forintot meghaladó adóhátralékot fizetett be a közelmúltban a külföldi számlákon rejtegetett vagyona után, de az ügy körül – amilyen viharosan indult, mostanában akkora – csend van. A Simon-ügyben is érintett volt a Sólyom Airways egyik volt tulajdonosa, a kalandos életű Welsz Tamás (ő volt a Bissau-guineai útlevél beszerzője – a szerk.), aki márciusban egy rendőrautóban lett rosszul, majd halt meg. Mai napig él még az a szóbeszéd, hogy eltették láb alól, és az is, hogy öngyilkos lett.
Értékben talán a legnagyobb „magyar” csalás ahhoz a bankkártyacsaló-bandához kötődik, melyet novemberben füleltek le Sydney-ben. A banda milliárdokat lopott el forintba átszámolva, egy 39 éves magyar férfi volt a vezetője.
Rablók, bandák
Mintegy félmilliárdot lovasítottak meg ismeretlen tettesek október elején két kínai férfitől a XVII. kerületben. A csuklyát viselő bűnözők gázspray-vel lefújták, megkötözték a sértetteket, elvették a náluk lévő készpénzt, majd egy fehér színű kisbusszal elmenekültek a helyszínről. Miután a két kínai kiszabadult, Volvójukkal utánamentek az elkövetőknek, akik több lövést adtak le az őket követő autóra, amely végül egy fának ütközött a Pesti úton. Sem a baleset, sem a lövések miatt nem sérült meg senki. A kínaiak nem is akartak feljelentést tenni, a nyomozás eddig nem is vezetett eredményre.
Lassan egy éve nem tudjuk azt sem, hogy ki lehetett az a robbantó, aki a Lehel úton január 13-án egy bombát élesített egy CIB-bankfióknál. A térfigyelő rendszerek felvételein csak annyi látszott, hogy egy fekete ruhás motoros volt az elkövető: hiába állítottak az ügyre 135 nyomozót, a vizsgálatnak nem lett semmi eredménye.
Külföldön kisebb, de itthon nagy visszhangot keltett az Andrássy úti Hublot-órabolt kirablása. A luxusüzletbe négy férfi ment be, akik súlyosan bántalmazták az alkalmazottakat és biztonsági őrt, majd több vitrin üvegét betörve összeszedték az órákat, és elmenekültek. Azt, hogy pontosan mekkora értékkel távoztak, nem tudni, a rendőrség sem nyilatkozott erről, de az ilyen márkás órák ára 2,5 millió forintnál kezdődik. A támadók közül a rendőrök mindössze a 48 éves orosz Andrej Olegovics Visnyakovot azonosították, de ő is elmenekült. A társaság feltehetően megrendelésre dolgozott.
Idén is előfordult, hogy rendőrök jártak tilosban: talán a legkirívóbb eset azoké a dabasi autópálya-rendőröké volt, akik egy gépkocsi-feltörő bandának falaztak, és ezért rendszeres sápot szedtek euróban. A banda az M5-ös egyik parkolójában vert tanyát, ahol „itt a piros, hol a piros”-ozással, autófeltöréssel és lopással károsított meg embereket.
Az év civil hőse pedig talán az a középkorú nő volt, aki november végén egy takarékszövetkezeti bankrablást akadályozott meg. A hölgy épp ügyfélként járt a takarékban, amikor a bankrablás történt, szembeszállt a férfivel, lerántotta fejéről az arcát eltakaró sapkát, majd dulakodni kezdett a rablóval, aki végül elsütötte a fegyverét, hogy elmenekülhessen a takarékszövetkezetből. A nő hősiességéről tudunk, azt viszont nem, hogy azóta elkapták-e a pórul járt rablót.
