Kéttucatnyi település van az országban, ahol ötvenen sem laknak
Elöregedő lakosság, rohamosan fogyó népesség, periférikus elhelyezkedés, ahová csak a mobilposta és a távolsági busz jár – ezek jellemzik azokat a falvakat, amelyek lakosságuk jelentős részét elvesztették az elmúlt évtizedekben – derült ki a KSH „Települések a lét határán” című kiadványából.
Magyarországon négyszáz olyan település van, amelynek lakosságszáma nem éri el a kétszáz főt, illetve amely 1970 óta elvesztette népességének több mint ötven százalékát. Kéttucatnyi olyan település van, ahol ötvenen sem laknak – ezekről a megdöbbentő adatokról írt, a hirado.hu, a Kossuth Rádió Közelről című műsora alapján, amely arról készített összeállítást, hogy vajon van-e kiút azokon a helyeken, ahol alig húszan élnek, visszafordítható-e a folyamat, hogyan próbálják megállítani a kistelepülések elsorvadását.
A kistelepülések változó sikerrel küzdenek a továbbélésért, s mivel nagyon alacsony a lakosságszám ezekben a falvakban, meghatározó, hogy milyen a humán kapacitás. Ha akad egy vállalkozó kedvű ember, aki új szerepet talál a falunak, ott esély lehet a megújulásra. A változás kedvezőtlenebbül érinti a hagyományosan agrárgazdasági múlttal rendelkező településeket, mint például az olyanokat, amelyek más tevékenységeket is folytattak.
