Negyven év után kerülhet feltételesen szabadlábra egy ténylegesen életfogytig tartó büntetésre ítélt ember – a strasbourgi bíróság ítélete miatti lazítás azonban a lényegen keveset változtat.
Módosította a kormány a büntetőeljárási kódexet, és belekerült többek között a kegyelmi eljárás intézménye is. A tényleges életfogytiglanra (tényleges életfogytiglani szabadságvesztés, TÉSZ) ítélteknek eddig ugyanis nem volt semmilyen lehetőségük a büntetésük felülvizsgálatára, kivéve az elnöki kegyelem intézményét. Ezt azonban a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága sem fogadta el, mivel nem történik rendszeresen, kiszámíthatóan, így 2013 májusában a három rendbeli gyilkosságért és 19 rendbeli rablásért elítélt Magyar László ügyében úgy döntött Strasbourg, hogy a tényleges életfogytiglan intézménye a magyar feltételekkel embertelen, és azon változtatni kell. Mégpedig azért, mert az elítéltnek nincs reális, rendszeres lehetősége a büntetésének felülvizsgálatára, és a feltételes szabadon bocsátásra.
A kormány erre hivatkozással vezeti be a kegyelmi eljárás intézményét, amellyel megteremti a felülvizsgálat lehetőségét. Amely csak egy lehetőség, nem jelent okvetlenül feltételes szabadulást. Erre látunk lehetőséget minden olyan országban, ahol az életfogytiglan büntetés létezik: Ausztriában pl. az életfogytiglanra ítéltek 15 év után kérhetnek felülvizsgálatot. Az új magyar szabályozás igen szigorú lesz: 40 év után adja meg a felülvizsgálat elméleti esélyét a TÉSZ esetében, életfogytiglani büntetés esetén pedig 25-40 év után (korábban ez 20 év, illetve 1995-99 között 15-25 év volt). Az elutasított kérelem után két évvel később lehet újra próbálkozni, ilyenkor pedig hatástanulmányok és szakvélemények alapozzák meg a döntést.
Az Alkotmánybírósághoz 2005-ben került egy kérelem a TÉSZ alkotmányellenességének vizsgálatára, amit a testület elfektetett egészen 2012-ig, onnantól bekerült az Alaptörvénybe, amelynek rendelkezéseit az Ab nem vizsgálhatja, így mentesült a megítélés alól.
"Ügyes"
A kormány ezzel a lépéssel egyszerre tett eleget Strasbourgnak, és tett az ellen, hogy nehogy „elvesszen a kriminálpolitikai arculat”, azaz elmondhassa, nem változtatott büntetőpolitikáján – mondta a hvg.hu-nak Kabódi Csaba, az Büntető Eljárásjogi és Büntetés-végrehajtási Jogi Tanszék vezetője, hozzátéve, nyilván még ezután is elő lehet jönni a „Bándy Kata gyilkosa 40 év múlva újra köztünk járhat”-retorikával, de a 40 éves távlat az elítéltnek továbbra is áttekinthetetlen. „Ügyes”, ahogy Kabódi aposztrofálja.
Évtizedek monotóniája
A strasbourgi bíróság amúgy az élet végéig tartó fegyházbüntetést nem tartja embertelennek – ilyenkor az elítéltek nem az ismert börtönkörülmények között töltik életük évtizedeit, hanem egy bizonyos HSR-körletben (hosszú idejű speciális rezsim), amelyben van külön alvó és nappali tere a fogvatartottnak, és egy közösségi térben még némi aktivitást is folytathat, mint pl. edzhet.
A hosszú elkülönítés, a beszűkült léthelyzet, a monotónia, az évtizedes eseménytelenség egyes értelmezések szerint maguk is sértik az Európai Emberi Jogi Egyezmény 3. cikkelyét, és embertelennek minősülnek, de az Emberi Jogok Európai Bírósága nem így gondolja.
