Orbán Viktor és kormánya úgy tesz, mint aki teljesen járatlan a diplomáciában. Többször megpróbálták már ezt, kevés sikerrel.
"Ez egy fecni, amin pecsét sincs", mondta Orbán Viktor a Kossuth rádióban arról a feljegyzésről, amelyet a kitiltási ügy kapcsán az Egyesült Államok nagykövetsége átadott a magyar kormánynak. Ugyanezt a Külügyminisztérium "komolytalan dokumentumnak" nevezte. Nem kétséges, hogy mind a miniszterelnök, mind a magyar diplomácia tisztában van azzal, hogy mit kaptak. Viszont inkább úgy tesznek, mintha először látnának ilyet.
A kérdéses iraton valóban nincsen pecsét, sem dátum: ezen formaságok hiánya miatt nevezik az ilyet a diplomáciában úgy, hogy "non-paper". Műfaját tekintve nem hivatalos feljegyzés, amelyben a nagykövetség címszavakban áttekinti azokat az ügyeket és problémákat, amikre fel kívánja hívni a fogadó ország kormányának figyelmét.
Amerikai korrupciós dokumentum by HVG_Online
Ennek megfelelően szerepel a listában többek között az áfacsalások ügye, illetve a látványosan korrupt trafikosítás. (Szembeötlő, hogy az ágazati korrupció éppen most látszik újabb lendületet venni: a dohánygyárakra kirótt újabb, csütörtökön bejelentett különadók alól lényegében mentesülne az első trafiktörvényt Lázár Jánossal együtt író Continental-csoport, valamint a trafikok, amelyeknek párton belüli elosztását sérelmezi az amerikai diplomácia.)
A non-paper inkább tárgyalási segédanyag, a funkciója egy Powerpoint-prezentációhoz hasonló. Így természetesen nem célja bizonyítékként szolgálni – mint ismert, konkrét bizonyítékok átadására (legalábbis hivatalosan) legfeljebb jogsegély keretén belül kerülhet sor, amihez viszont szükséges lenne, hogy a magyar hatóságok hozzáfogjanak a nyomozáshoz.
Újabb demars?
Érdekes adalék, hogy az amerikai Külügyminisztérium szabályzata szerint ilyen non-papert elsősorban demars mellé adnak át – hívja fel a figyelmet Széky János a Paraméteren. A demars pedig a követség hivatalos állásfoglalása a fogadó ország felé; a gyakorlatban a legtöbbször tiltakozás vagy figyelmeztetés. Az amerikai diplomácia egyszer már élt ezzel az eszközzel 2011-ben, akkor a jogállammal és sajtószabadsággal kapcsolatos intézkedések miatt fejezték ki aggodalmukat. Igaz, a magyar kormányzat először letagadta, hogy hivatalos figyelmeztetést kaptak volna, majd azután voltak kénytelenek elismerni, hogy a demars ténye nyilvánosságra került a nemzetközi sajtóban. A demars körüli hazudozáshoz Szijjártó Péter akkori miniszterelnöki szóvivő, a mai külügyminiszter adta az arcát.
Ugyanígy jártak el akkor, amikor José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke hivatalos levélben kifogásolta a magyar kormány politikáját: a tagadás arca akkor Giró-Szász András kormányszóvivő volt. A hazudozásnak ebben az esetben is a sajtónyilvánosság, a Barroso-levél közlése vetett véget. A nem hivatalos jelzések után tehát az amerikai vagy uniós fél eddig sohasem hagyta, hogy Orbánék meghazudtolják őket.
A "fecni", avagy "sajtpapír" tehát informális ugyan, de minden, csak nem komolytalan. Ugyanez nem mondható el arról a kormányzatról, amely már megint ennyivel próbálja megúszni.